Zalamegyei Ujság, 1943. október-december (26. évfolyam, 222-296. szám)

1943-11-15 / 258. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1943. november Tű­Kisebb számban, de ugyanolyan jó szívvel az idén is adakozik a Karácsonyfa Egylet Zalaegerszeg', november 14. Szent László király nyomain Valamikor Szent László egyháza néven volt közismert az a kegykápolna, amely ma Búcsúszenti ászló néven ismeretes Zala megye­beli. A Szombathely—Nagykanizsa fővonalán 1864-ben szaladt végig az első mozdony, amc­»Pántlikás« néven jegyzett lel a kró­nikás a Iiendház történetében. A kegyhely Inéi lé, a kegyikápolna jfélj.5 1694-ben kezdett épülni a mostani nagy{templiom, amelynek nagyméretű alakja nyilván a zarándoklatok miatt épült így. A templom környék nagyon szerén) állapotban, kevésbbé mutatott méltó képet az alapító nevéhez és az elmúlt száza­dokhoz. Hogy vonzóbbá tegyük, elhatároztuk, hogy régiségéből kiemeljük és méltóbb for­mába öltöztessük. Minthogy a templomnak nincs kegykina. a szJentferencrend a fenntartója, kérelemmel fordultunk Zala vármegye alispán­jához, hogy Zala megye területén gyűjtést! rendezzünk a kegyhely restaurálására, jelen so lókkal beszámolok olvasó imnak arról, hogy a megyei gyűjtés eredménye meghaladta a 10 ezer pengőt. A gyűjtés nyáron történt, ami­kor a falun kevésbbé tartózkodnak otthon, így legyen szabad közölnöm a csekk számát, amelyen még mindig eszközölhető befizetés. Bizonyára lesznek még megyeszerte a kegy­helynek barátai, akik ideszoktak zarándokolni és szívesen fizetnek a nevezett csekklapon,; amelynek száma: 36,747. De meg i,3 kell kö­szönnöm azokat a filléreket, amelysekből a gyűjtött tekintélyes összeg adódott. A res­taurálási munkák megindultak. Régi idők ha- lottai /kerültek felszínre, egész csontvázakul és koponyákat nézegetnek a búcsúszentlászléi hí­vek, egyesek félelemmel, mások kíváncsiság­gal. Isten segítségével az 1944-es évre, ami­kor itt a ferencesek 250 éves betelepülési év­fordulójukat ünnepük, szebbé v áltozik a kegy­hely környéke, jönnek a zarándokok ás nagy hálaadó zsolozsma száll az Ég felé a múltért és a jelen zivataros idő után ránkköszöntő békéért. P. Miholcsek Mikiás < , házfőnök-plébános. ************************************ A gazdákat érdekli... , Az ősei mélyszántás. Köztudomású, hogy a növények nyáron sokkal nagyobb mennyiségű vizet fogyaszta- mak, párologtatnak el, mint amennyi eső alak­jában a földbe jut. A hiányzó nedvességnek, a termelési évre való biztosításáról gondos­kodnunk kell. A téli csapadéknak: esőnek, hónak a földben való felfogására és ^meg­őrzésére legalkalmasabb mód az őszi mély­szántás. A földet <askár ősszel, akár tavasszal vetjük be, sohasem szabad elmulasztanunk az őszi mélyszántást, kertekben az őszi ásást. 1 a- vasszal csak kivételes esetben szabad a földet szántani, mert a tavaszi szántással a föld ned­vességét pazaroljuk, kiszárítjuk a talajt. — Az őszi mélyszántással fellazított talaj ma­gába veszi a nedvességet és nem engedi ai földről elfolyni. Minél /[mélyebbre eresztjük ekét ősszel a talajba, annál több vizet fo-\ gunk fel, raktározunk el a földben. Nem sza­bad tehát egy darab földnek sem ősszel szán- tatlanul maradnia. Szántsunk tehát 20—25 cm. mélyen. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy ne egyszerre mélyítsük a szántást, hanem fo­kozatosan, óvről-évre 1—2 ujjnyival, mert a hirtelenül való mélyítéssel sok vad föld kerül felszínre, amely a termőréteg minőségét rontja és rendszerint nem hozza meg az eredményt* amit ettől vártunk. — A mélyen ^ sz,án;tot<j földön igényesebb növények is termelhetok. A mélyen szántott földben a növény szeb­ben fejlődik, a szárazságnak jobban ellenáll és nagyobb, biztosabb termést ad. Mindez meg­jár1! a munkát és a fáradságot. — Ezenkívül az őszi mélyszántás rovar- és gyomirtó. A. léid­ben meghúzódó rovarokat és gyomnövényeket a tél fagya tavaszra nagyobb részben elpusz­títja. Tehát az őszi mélyszántás előnyeire való tekintettel minden gazdának saját érdeke is az, hogy ezt időben elvégezze, miáltal a. jövő évi biztosabb, jobb termésre számíthat. Szombaton délután öt órakor tartotta né­pes közgyűlését a zalaegerszegi Karácsonyfa Egylet vitéz Tamásy Istvánné elnöklete mel­lett. J amásyné megnyitó beszédében üdv özli a megjelenteket, majd hálát acl, liogy az elmúlt esztendő is békés munkává! telhetett el. Meg­említi, hogy az egyletnek- az a célkitűzése, hogy segítsen és közelebb hozza egymáshoz a szíveket és ,azt szeretnék, ha kifelé vis min­denki megértené, hogy nem kötelességből, ha­nem szeretetből végzik munkájukat. Dr. Szirmai Gézáné. ismerteti a múlt gyű­lés jegyzőkönyvét, amely szerint 1941-ben 50 pár cipőt, 24 fiú- és 40 leányka-ruhát osztottak ti 1500 pengő értékben. Dr. Schlemmer Józsefné terjesztette be ezután az évi jelentést. Mindenekelőtt meg­emlékezett arról, hogy három tea-estet rendez­tek iaz elmúlt esztendőb en igen jó eredmény- nyel, résztvettek a tagok különféle gyűjtések­ben és a Bajtársi Szolgálat munkájában. A gimnázium dísztermében megtartott karácsony­faünnepélyen P. Hársügeti V inkovits Viktor ferences házfőnök mondott igen szép beszé­det. Az ünnepségen kiosztottak 35 pár cipőt, irodalom A ZSOLTÁROK KÖNYVÉVEL Traeger Ernő \ erseskötete Mmclen költészet örök forrásához, a Bib­liához tér vissza Traéger Ernő: A zsoltárok könyvével című új könyvében. Istentkereső versei mellett, találkozunk ebben a pompás verskötetben az életnek szinte valamennyi problémájával. Traeger Ernő nemcsak a val­lásos lírának hivatott mestere, hangja éppen olyan emelkedett, őszinte, amikor hazafias ér­méseiről ír. Traeger Ernő verseinek egyforma értéke a mély gondolat, őszinte, szívbőljövő érzés és la' művészi forma. Az Uj Idők Irodalmi Intézet Rt. (Singer és Wolfner) kiadásában jelent meg. Kapható a Zrínyi könyvkereskedésben. Benedek Elek: FALUSI BOHÉMEK. Hogy Benedek Eleknek ez a végtelenül kedves, derűs könyve újra meg jelenhessék és régi népszerűségét visszaszerezhesse, ahhoz vissza kellett kapnunk az író szülőhazáját, a Székel yfíö ldet. A Falusi bohémek című bű­bájos humorú kis regény s a tárgybam-liangu- latban szorosan hozzákapcsolódé vidám elbe­szélések a századforduló táján íródtak, amikor széles e hazában senki $em sejtette még' at Székelyföldre váré huszonkét esztendős kálvá­riát s magának a szülőföldjére hazaköltözött írónak tragédiáját. Amit a kötet kis elbeszéléseiben elmond, az nagyobbára a maga falusi gazdálkodásának, vendéglátásainak, a falusi intelligencia béke- kebeli vidám, kedves életének története, a hu­mor aranyos színeiben megfürdetve. így mo­solyogni csak akkor tudtunk, amikor még nem sejtettük a reánk váró sorsot.. . Ezt az édes mosolyt támasztja fel Be­nedek Elek újonnan kiadott könyve, amely ráz Uj Egyetemes Regényt ár-ban jelent meg. Az Uj Idők Irodalmi Intézet Bt. (Singer és Wolfner) kiadásában jelent meg. Kapható a Zrínyi könyvkereskedésben. 35 leányka ruhát es 40 alsó fehérneműt. Tar­tottak az év íolylamán 7 választmányi ülést, a tagdíjat pedig 3 pengőre emelték fel. Az évi jelentéshez Tamásyné, elnöknő, be­jelentette, hogy a cipőt csak a tartalékpénz­ből os Műidszenly prelátus úr közbenjárására ^vau-megyei Karitász-bol, valamint a Schütz cégtől kapott 500 pengőből tudták megvásá­rolni. Bejelenti, hogy az idén ennyi cipőt sem lehet kiosztani, mert teaesteket nem rendez­hetnek. Az idén körülbelül 20 pár cipő1 kerül­het kiosztásra, de ruhaneműt tudnak a tava­lyihoz hasonlóan adni, mert a jó Blanelekj megvannak. A pénztári jelentés szerűit a múlt évi ma­radvány 1679 pengő. A tisztikar kiegészítéseként társelnökké dr. Keszly Istvánnét, alelnöknővé dr. Németh Já- nosnet, második jegyzővé dr. Szirmai Gézánéi, a v igalmi bizottság elnökévé ijiedig dr. Kovács Lászlénét v álasztották be; Bejelentette a polgármesterné, hogy az idei karácsonyt úgy szeretnék ^negrendezni, hogy azon minden egyesület résztvegyen és mindegyik ugyanakkor osztaná ki a karácsonyi ajándékait is. Zalaegerszeg megyei város adóhivatala fel­hívja a háztulajdonosokat, hogy a szabály­szerűen kiállított liázbérbevallási íveiket az 1944. évre a jogkövetkezmények terhe alatt november hé 30-ig a városi adóhivatalnál nyújtsák he. Bevallásoknál a következőket kell figye­lembe venni: bevallási ív (minden rovatát pen­tosan és helyesen kell kitölteni, mégpedig: a ház fekvése, a tényleges birtokos neve, lakása, tulajdoni részesedési arány, a bérlet le­írása, a bérlők nevének, polgári állásuknak feltüntetése pontosan történjék. Bérösszeget mindazon ellenszolgáltatásoknak az együttes értékösszege alkotja, amelyet a házbirtokos a bérletért bér címén készpénzben, vagy termé­szetben az utolsó évnegyedben (november hó­napban) a bérlőktől kap. Bérjövedelemhez számítandók: a készpénzben kikötött béren kívül a bérlő által a házbirtokos helyett fizetett kárbizt®- sítási díjak, köz- és magánjogi terhek, úgy­mint adók, illetékek, stb., továbbá az az öse- szeg, amelyet a bérlő a vízvezetéknek vagy központi fűtő felszerelésnek a használtain fejé­ben, vagy szemét fuvarozás és más efféle cí­men a házbirtokosnak külön még fiáét. Ellenben a bér után a bérlőktől szedett 3 százalékos, illetve 1 százalékos légvédelmi kártalanítási díj nem képezi a házadó alapját. Az üresen állott lakások bérbeadásának a bevallási íven való feltüntetése, valamint au üresedéseknek a bevallási íven való feltünte­tése, a külön bejelentési kötelezjetíség alól. nem mentesít. A lakbérbeadások és laküresedések ,misi­den esetben, külön írásban jelentendők a hiva­talnál. Zalaegerszeg, 1943. november 12. Schmidt s. k. aü. számvevő, v. adóWiv. főnök. P. H. Ciliiéi nimm megérkezett Kiss János börhreskedésébe (Megyeházzal szemben I) Jegy nélkfll kaphatói Ezzel a gyűlés végétért. M*********************************************************M******WW HIRDETMÉNY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom