Zalamegyei Ujság, 1943. április-június (26. évfolyam, 73-144. szám)
1943-05-15 / 109. szám
/ALvMEG V t-:i ÚJSÁG 1943. május 15. gAsszony olt és leány oft Jön a harisnyapótlás, aminek, azt hiszem, mindannyian örülünk. Kis guniiz-ott bokahais- toyát jeleznek a pesti lapok, ezzel aztán lé I re - lehetjük télire a féltve őrzött selyemharisnyáinkat. Újdonság a nyári táskaanyag között a Szalmából készült táska. \ annak különböző színűk, de nagyon sok esetben csak szalma- színben készülnek. Igv több ruhához leheti hordani. És ami még a legkellemesebb, hogy Sokkal olcsóbb ,mint a bőrrelikül. Legújabb cipőnjdonság a balerina cipő. Pesten már több változatban látni, hozzánk, vidékre még nem ért el. (Azt hisszük, nem is fog. mert kis helyen egy kicsit feltűnői lenne.) * * * RECEPT«: ne legyen, csak felületét nedvesítsük. Utána árnyékban szikkasztjuk és ruhán keresztül vasaljuk. \ * Fehér és nagyon világos gyapjúholmi mo sása. Nem kell hozzá szappan, hanem veszünk negyedki lóny.i fehérbabot, lassan megfőzzük, azután a levét leszűrjük és mikor kihűli,) beleáztatjuk a 'gyapjúholmit. Hagyjuk benne egy ej jel ázni, azután kimomoeutjuk c.s öblítjük. De ne csavarjuk. Vízszintes helyzetben, tiszta ruhára terítve, formára húzogatva szárítjuk. Különösen gyermekin »Imi. lesz így szép és miután lúg nem érte, a gyermek testét sem marja fel. hoz 3 liter 7 százalékos lúgkőoldatot keif veszünk, amelyhez feltevéskor még l liter vizet öntünk. Amint gyengén forrni tkezd, beletesszük a zsiradékot és ezt lassú forrással, keverhetve, 3 óra hosszat főzzük. Akkor 2 marék sót adunk bele és a víz tetejére felhalmozódott szappant a nedves ruhával elkészíteti ládikóba beletesszük. T ehát oldattal nem kétszer, hanem csak egyszer főzzük fel szappant. Nem lesz olyan fehér, acélos szappanunk. de mosáshoz éppen olyan jó. mint a kétszer főzött. ■ ( A híg kőpróbát csirketollal végezzük el, ha beletéve az oldat elrágja a tollat, akkor jó, ha nem rágja el, több benne a víz, mint kellene és ezt előbb forrással kell elpárologtatni. 7 százalékos lúgkőoldatta! a következő módon főzhetünk szappant: I kg. zsiradéko— A házinyulak betegségéről és okszerű tenyésztéséről Rácsostészta. 30 deka liszt, 15 deka cukor, 15 deka zsír, I egész tojás, 1 citrom héja és félnek a leve. Deszkán összegyúrjuk és baracklekvárral megkenve, a szokásos módon rácsostésztát készítünk belőle. * Kakaószelet. 18 deka vaníliás porcukrot 2 evőkanál vízzel nedvesítünk meg és 3 tojás sárgájával negyed órán át keverjük, 2 deka kakaót. 7 deka lisztet és 3 tojás kérném habjai adjuk hozzá és egy nagy marék durván v ágott diót. Zsírral megkent hosszú, keskeny formában sütjük. * Gombaleves. 10 deka mosott, szeletelt gombát egy kávéskanálnyi margarinon megpárolunk, majd zöld petrezselyemmel, piros paprikával, liszttel megszórva, vízzel felengedve felfőzzük és tejfelesen tálaljuk. • Savanyú tojás - le v es. Sűrű, barna rántottlevest készítünk. Babérlevéllel, csepp cukorral, citromhéjjal és kevés majoránnával fűszerezzük. 11a jól leliorjt. annyi tojást ütünk bele, ahánv személy számára készítjük. Csak arra ügyeljünk, hogy a levesbe vert tojások egészben maradjanak. ízlés szerint borecettel, vagy citrommal savanyítjuk. Ha sűrűbb lével s keikét tojással pirított kenyérkockát is bele vethetünk, s ha van egy kis tejfel, vagy tarhóval feleresztjük. Egy tál ételnek is készít* IDŐS3BRÜ HASZNOS TANÁCSOK: Hogyan mossuk a gyapottal bélelt paplant? A gyapottal bélelt paplant huszonnégy órán át áztatjuk hideg vízben, amelyet: napjában egy párszor föl frissítünk. 11a azt látjuk, hogy a por már jól kiázott belőle, asztalra tesszük s hideg szappanlével megdörzsöljük. Az ilyen módon megtisztított paplant, hideg vízben kiöbltíjük, amelyet gyakran föl frissítünk : azután erősen kicsavarjuk ős ismételten jói kirázzuk, mielőtt megszá rí tanúk. \ ízszintesen szárítjuk. * Szalmakalapot úgy mosunk — persze, csak v ilágosat —. hogy minden díszítést, bélést lefejtünk róla. azután 5 százalékos rilrorrisav- oldatot készítünk, vagv veszünk tiszta citromlevet és ebbe mártogalvu tiszta ruhát, alaposan átmossuk vele a kalapot. Utána tiszta vízzel leöbltíjük és árnyékos, meleg helyen szárítjuk. Ha knlaptnmpra húzzuk, mindjárt formázhatjuk ás. ‘t: Sötét féri'li/.övetel, azaz nehezeid» szövetet szépen tisztíthatunk, ha maroknyi dohányt, megfőzünk tiszta vízben, átszűrjük, adunk bele kevés tiszta alkoholt: és elvbe mártott kelével, szálmcntébcn átkelőijük a szövetei. Lucskos A háborús viszonyok, a háborús j^azi- dálkodás hozták magukkal a nyúl tenyésztés rohamos fellendülését, felkarolását. Míg azelőtt mindenki félt, mindenki idegenkedett, mert nem ismerte a nyúl tenyésztés apró- cseprő, de fontos fogásait, míg nem ,vo!l' mód a gyapjú- és hús értékesítésére, addig kevesen foglalkoztak vele. sőt a nagy fellendülés után visszaesés is volt észlelmető, ami ugvanesak természetes következmény volt, mert az emberek nem értettek a házinyúlte- nyésztéshez és így csak nagy buzgalommal, sőt na«v áldozattal hozzáfogtak es azután csak veszteség lett a vége. A házinyúd tenyésztés tudomány, ahhoz igen sok és alapos szakismeret, gyakorlati tapasztalat kell. .Jelentek meg e munkák terén értékes munkák, de ezek sem ölelték fel a maga teljességében mindazt, amit '.tudni kell ahhoz, hogy teny észtésünk eredményes legyen. Minden állatfajtánál, úgy a házinyúlnál ist rendkív ül sok betegség v an, amelyet ismernünk kell. A házinyúl kényes allat, kezelése sem a legkönnyebb. A hazinvulak betegsége ma már egész komplexumot tesz ki, annak gvogvitasa mar nagy szakértelmet kt- ván. azt csak gyakorlat alapjait leszúrt tapasztalat útján lehet eszközölni. A házinyúlnál, éppen úgy, mint egyéb háziállat fajtáknál, vannak ragadós betegségek: lép fene. nyúlvégz, ragadós nátha (ciyú (szopornyica, nv ülifulenza,) a nagyon vészedé|mle:s' lcokcidiózis, a gümőkór, álgümőkór, vadnyúl- vész, mirigykor és vérbaj (szifilis). Ez már magában olyan nagy tömege a betegségeknek, nem is beszélve az állatok emésztőszervi betegségeiről. A légző szervek betegségeiről, az ivarszervek, érzékszerv ek, bőrbetegségek, ideg- rendszerbetegségek, anyagcsereforgalom betegségei, amelyek különösen napjainkban okoznak sok gondot a tenyésztőknek, a legkülönbözőbb mérgezésekről és a sebészeti betegségekről. Mindezek egy egész kötetet tesznek ki. amely betegségeket rendszerbe foglalta Fekete László dr. állatorvos, a Magyar Angóra gy apjasnyúltenyosztok Országos Szövetségének állategészségügyi tanácsadója. Aki nyíllal akar tenyészteni, elméikül a munk/i nélkül ne fogjon hozzá, mert éneikül csak károsodás fogja érni, mert nemcsak a betegségek ismertetésével foglalkozik, hanem mindazzal, •ami az okszeríí m últéin észléshez inulhaiat- . lauul szükséges, tudnivaló higénia nélkül ma nincs okszerű tenyésztés; A mai hadigazdálkodás leién rendkívül fontos a (akurmánvo/ás ismerete és helyes keresztülvitele, a vitamin- kérdés megoldása. De nagyon fontos a fajta ismeret, mert éneikül megint nem jutunk eredményre, mert minden v iszom hoz kell alkalmazkodni a tenyésztésnek. a len vészéé 11 és figyelemmel kell kísérni. Mindezt a fontos, életbevágó célt tárévá!ia fekete dr. legújabb a «Házinyúl tenyésztése és egészségtana« című immár 111-ik, bővített kiadású munkájában, 220 oldalon keresztül, 43 képpel magyarázva a szöveget. Szakemberek véleménye szerint f ekete dr. ezen munkája még a külföldi, hasonló irányú munkáit is túlszárnyalja, olyan alapossággal ^foglalkozik a kérdéssé1. Okszerű nyúl tenyésztő nem nélkülözheti ezt a szakmunkát, amelynek ára 7 pengő 20 fillér és megszerezhető a Pátriánál, Budapest. Üllői-út 25. « Dr. Kukuijevic József. Apróságok a nagyvilágból A tengerek vízszintje a Jeges-tenger olvadása következtében, állandóan emelkedésben van. A tudósok kiszámították, hogy például Grönland jégmezőinek teljes elolvadása egymagában 6—8 méterrel emelné a világtenger vízszintjét. Ha tehát valamilyen okból a föld jégtömegei elolvadnának, a vízözöuhöz hasonló világkatasztrófa állna be. A »kanapé« szó a görög »conopeion«-ból származik és szúnyoghálót jelent. Az angolban a »canopy« szó még most is oltár-, ágy- vagv trónmennyezetet jelent. A hajtőnek drótból való készítése 1545- től kezdve jött szokásba. Addig a hölgyek kis fapálcikákat használtak, amelyek gyakran csa- varmenetszerűen voltak ki faragv a. A »dívány « szó az arabban és perzsában eredetileg »több lapból álló könyvet« jelentett. Később a szó jelentésátvitel útján törvénygyűjteménynek, államtanácsok és törvénykezési testületek jelölésére szolgált, majd a fejlődés további folyamán nyilván a közjogi méltóságok párnaszéki közvetítésével egyszerűen párnázott ülést jelentett. A Iránéin trikolór három színének nem ugyanakkora a szélessége. Kezdetben a színek aránya természetesen ugyanakkora volt, azonban kiderült, liogv a kék sáv a v Őrösnél jóval szélesebbnek látszott és i«v\ ennek az érzéki csalódásnak kiküszöbölésére a sávok szélességét úgy választották meg, hogy a kék 30, a fehér 33. a vörös pedig 37 százalékot tegyen ki. (MN. ) * i — Jól mosható kötények csinos kivitelben, nagy választékban találhatók a SchüU i Áruházban.
