Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-07-13 / 155. szám

1942. Julim it. MAMEGYEI ÚJSÁG Iróiskola, ahol megfelelő tisztelet- díjért negyven óra alatt bárkiből írót faradnak Európában az íi'ó alkotó ember, aki nem- hivatását tölti be, hanem elhivatottságát óé követi. Egészen másként áll a dolog az Amerikai Egyesült Államokban. Amerikában, amely erőlködik, hogy a maga kultúráját — ka ugyan van neki — ráerőszakolja Euró- j pára és még abban is tetszeleg magának, [ kegy a kultúra védelmezőjének szerepét j •karja betölteni, az író valóban nem kultúr- \ módon dolgozik. Ott az író a maga munkás- 1 akgát iparszerben űzi és arra igyekszik, hogy »Mesterségévei minél több pénzt szerezzen. Az Egyesült Államokban a legdivatosabb és a legkapósabb a fércinűszerű rövid tör- •énetke. Még a közepes írócska is körül­belül ezer dollárt keres ilyen rövid történet­tel. A tiszteletdíjat a szerző népszerűségének m a történetke izgalmasságának alapján mé­rik. Egy ismert amerikai írónő decemberben rövidke karácsonyi történetié jóért 5000 dol­lárt ka pott. Ezzel szemben kezdőknek 25 dol­lárral kell megélógedniök mindaddig, amíg atem dolgozták be magukat kellően a közön- *ég ízlésebe. Nagyon érdekesek a módszerek, amelyek­be! az amerikai írók kis elbeszéléseiket a j kiadónál értékesítik. Ha valamely ismertebb iró novelláját 1000 dollárért eladta valamely kiadónak, gondoskodik róla, hogy erről tu­domást szei*ezzen a másik kiadó. Ez hama­rosan a tiszteletdíj kétszeresét ajánlja föl. Ha az illető író amerikai fogalmak szerint |ó üzletember is, úgy kihasználja az alkal­mat és harmadik kiadóval lép érintkezésbe, adri bizonyára a tiszteletdíj háromszorosát kí­nálja. Megtörténik az is, hogy negyedik ki- j adó is jelentkezik és a kontármunkát 4000 Mellárért veszi meg. Megtörtént, hogy az egyik író elmondta még meg sem írt novellájának tárgyát az egyik kiadónak, akitől 250 dollárt kapott. A werző ötletét azonban elmondta egy másik kiadónak is, aki annyira lelkesedett a törté­netért, hogy nyomban 7000 dollárt adott. A «Zerző erre visszafizette az első kiadónak a 850 dollárt és az üzleten 67,50 dollárt keresett. Az Egyesült Államokban — csodálkozzál fámbor európai író, aki semmi egyébre, •pák tehetségedre támaszkodol! — külön iskolák működnek, amelyekben rövid törté­netkék írására írókat tanítanak és kiképez­nek. Az egyik ilyen iskolának az igazgatója ás tulajdonosa Esel wein dr., a legnagyobb newyorlci újságban naponta a következőket fcárdetí: — Negyven óra alatt megtanítom önt rö­vid történetek írására és elhelyezésére, Eselwein Berg dr. ismert műbíráló és az írók Havi Közlönyének szerkesztő-kiadója. \ Tanítványaimnak egyike a múlt héten 5000 j dollárt keresett. Sok száz más tanítványom \ naponta jól adja el rövid történeteit ismert kiadóknak. Prospektus ingyen és bérmentve Hogy ezekben az írói iskolákban nem tud­ják a tanítványok fejébe tölcsérrel beömleßz- teni a tehetséget, az kétségtelen. Amit az így kiképzett tanítványok összeírnak, rend­szerint a legnagyobb hülyeség, amely elkép­zelhető. Ezek az iskolák mégis virágoznak. Ámde Amerikában nemcsak iskolákban, Iranern másként is képeznek írókat. Thomas Mason, az egyik folyóirat gazdag kiadója, például nemrég eredeti módon teremtett egy új írót. Szerkesztőségének egyik kicsi szürke munkatársát kivitte falusi villájába, ott bő­ségesen megvendégelte, azután egy szobába vezette, ahol már várta az írógép és a papí­ros. Mason a fiatalemberre rázárta az ajtót és kijelentette, hogy csak akkor bocsátja szabadon, ha valami szép kicsiny történetet ír. A szerencsétlen fiú erre kénytelen-kellet­len az írógép elé ült és estig dolgozott. Mis­ter Masoi elolvasta a kéziratot, azt jónak találta és 250 dollár* kezdő tiszteletdíjat adott érte. A városban aztán az elbeszélést 2000 dollárért továbbadta egy másik kiadónak. Működik Amerikában egy kiadóvállalat, amelyet két év előtt négy gyorsírónő alapí­tott. Ezek ma már ilyen csapnivalóan rossz lricsi novellákkal évenként és egyenként 50 ezer dollárt keresnek. Értenek hozzá, hogy az irodalmat kereskedelmileg fogják föl es üzletileg értékesítik. Az amerikai pulp alatt lekvárt értenek. Pulp-Magazin néven emlegetik azokat a heti füzeteket is, amelyek kis történeteket közöl­nek. Ezek a törtenetkék rendszerint ócska detektív-históriák. Mégis vannak pulp-szer- zők, akik hetenként 3000—5000 dollárt ke­resnek pulp-történetkékkel, amelyekből na­ponta többet is gyártanak. Sinclair Levis, a nagy amerikai író szintén mint pulp-szerző kezdte pályáját. Még a jelentéktelen pulp- szerzők is pompásan élnek. Villájuk van és saját autójukon járnak. Hogy Amerikában ilyen lehet az irodalom, annak a magyará­zata az, hogy az amerikai olvasóközönségnek semmi finomabb ízlése és semmi magaszto- sabb irodalmi igénye nincsen. Zalaogonneg megyei váró» polgármesterétől. 634371942. « £j&>* á&-­&uapt AireM — Pápai ünnepély. A keszthelyi r. k. egy­házközség ünnepi nagygyűlést tartott, ame­lyen hódolt a 25 éves püspöki jubileumát ülő XII. Fiús pápa előtt. Az ünnepi beszédet Lénárd János dr. hercegi főtitkár, egyház- községi világi elnök mondotta. Mivel a nagy­gyűlés egyúttal a téli világnézeti előadásso­rozat befejezője volt. Gárdonyi Lajos dr. szer­kesztő »Tennivalóink« címmel világnézeti elő­adást tartott, Szerecz Imre dr. apátplébános a lelkicsokor-mozgalomróí szólott. Záróbeszé­det Hauser János dr. akadémiai igazgató mon­dott. — Bizottsági ülés a városnál. Zalaeger­szeg megyei város pénzügyi és jogügyi bizott­sága kedden, július 14-én délután 5 órakor az új városháza tanácstermében ülést tart. Egyik érdekes tárgya az ülésnek: Pék Gyula ajánlata a moziszínház építéséhez szüksége^ telek megszerzése stb. tárgyában, a másik: a régi városháza helyiségeinek új beosztása. — A Keszthelyi Kármel ezidén is soroza­tos templomi ünnepségekkel üli meg a Kár- melhegyi Boldogasszony ünnepét. A főünnep­ségek július 16-án, Kármelhegyi Boldogasz- szony ünnepén és július 19-én, Kármelhegyi Boldogasszony búcsúnapján lesznek Szent Te- rézke templomában. Békeidőkre emlékezteti —ft»ei- és «H a»kwmyag-Yáiawték Tóth Gyvki diiHhéséh—« — Szabadtéri előadás. A Zalaegerszegi önkéntes Tűzoltó Egyesület 1942. július 18- án este pontosan fél 10 órai kezdettel Zalaeger­szegen, a tűzoltólaktanya kertjében jótékony­célú szabadtéri hangversenyt rendez. Közre­működnek: Né very Júlia, a kolozsvári állami opera primadonnája, Hegedűs Klári, a sza­badkai színház drámai művésznője, Csáki Lilli operett primadonna, Indra Erzsébet, Wejsicz- kyné Szedery Márta, Laczay Barnabás, Hqjb® Kálmán, Perhács Kornél, Hornyán Iván, dr, Bárkonyiné és Czeglédi Árpád művészegyüt­tese. Konferál Wejsiczkyné Szedery Márta. Be­lépőjegyek: oldalszék és zsöllye 3, I. hely 2, II. hely 1.50, III. hely 1 pengő. A zenét a köz­ponti- és a Gosztonyi-étterem zenekarai szol­gáltatják. Kedvezőtlen idő esetén a hangver­senyt 19-én, vasárnap, tartják. — A legényegyleii vezetők keszthelyi tan­folyamán 20 elnök és 55 ifjúsági vezető nyert kiképzést. A tanfolyam befejeztével gondosan összeállított ünnepi hangversenyt rendeztek. Megnyitót mondott Szerecz Imre dr. apátplá- bános, előadást tartott Patton János dr. pécs- egybázmegyei elnök és vitéz Pintér József országos elnök. A hangverseny művészi ré­szében szerepeltek: Ujlaky László, a Nem­zeti Színház tagja, Toronyi Gyula és Bordy Bella, az Operaház tagjai és Bellák Miklós fővárosi színművész. FIGYELE — á G O TŰZIFA ÉS SZÉN h n *-o“ *** J « « «HO ARANY J.-U.28. ÉPÍTKEZÉSI" VftLLALKOa Faanyag-, —én- és töaifanagytereskedő Kúrám a nagyfcoaonség szíves pártfogá — o — ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU > ► > TELEFON 1—69 5 Tárgy: A városi szeretetház szükség­letének biztosítása. VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY Zalaegerszeg megyei város szeretetháza részére folyó év augusztus hó 1-től számítandó cg}' évi időtartamra szükséges 1. hús, zsír és hentesárú, 2. kenyér és zsemlye, 3. tej szállítása és 4. a borbélymunkákra nyilvános verseny- tárgyalást hirdetek. A hús, zsír és hentesárukra, valamint a kenyérre és zsemlyére tett ajánlatban az ér­vényben levő egységárakból adható százalé­kos árengedményt is fel kell tüntetni. A tejre vonatkozó ajánlat ugyancsak a szá­zalékos árengedmény feltüntetésével, míg a borbélymunkákra vonatkozó ajánlat havi áta­lányösszegben adandó meg. Az ajánlatokat zárt borítékban folyó Hó 20 -án déli 1.2 óráig kell beadni á polgár- mesteri hivatal iktató hivatalába. Zalaegerszeg, 1942. július 10. Polgármester. Lágyan emlő virág— »ofénya a divat, £kép választék « Stlailíz Ámháéban. Méter© 5.38 pengő. — Hirtelen halál. Id. Németh Gábor Za­laegerszegi kályhásmester vasárnap délután 79 éves korában hirtelen elhúnyt. Halálát kiter­jedt rokonság, köztük' József fia, nagykeres­kedő, a Baross Szövetség zalaegerszegi fiók­jának ügyvezető elnöke gyászolja. Németh Gá­bort, aki városunk egyik régi, jónevű iparosa volt s akit kitűnő gyártmányairól távolabbi vidékeken is jól ismertek, kedden, július 14-én délután 4 órakor helyezik örök nyugalomra az űjtemető halottasházából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom