Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-25 / 92. szám

4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. április 25. ■ ..................... me t. 6.) Gyakorlati tanítás a természeti, gaz­dasági és egészségi ismeretek köréből, az osz­tatlan népiskola V—VI. osztályában. Baromfi­keltetés és nevelés. Somogyi Aladár ukki r. k. tanító. &) önbírálat, b) Hozzászólások. 7.) Nép­művelő előadás. Markos Jenő népművelési tit­kár. 8.) Padányi Frank Antal dr.: »A peda­gógia válsága és a jövő útja« című mű is­mertetése. Papp György gyepű ka jáni r. k. is­kolai igazgató-tanító. 9.) Elnöki összefoglaló. Negyedik nap. .1942. május 5-én. Tapolcán, a róm. kát. fiúiskolában. A szeminárium igazgatói: Koncz József és Sági Kálmán körzeti iskolafelügyelők, jegvzője: Tóth László tapolcai r. k. isk. tanító. 8. óra­kor szentmise a plébánia temp'ómban, isten­tisztelet a protestáns templomban. A szeminárium kezdete 9 órakor. 1.) El­nöki megnyitó. 2.) A természeti, gazdasági és egészségi ismeretek tanítá ának módszere. Mészáros Vilmos mindszentkillái r. k. ta­nító. Megbeszélés. 3.) Bemutató tanítás a ter­mészeti, gazdasági és egészségi ismeretek kö­réből a VI. osztályban. »A selyemhernyó, és a selyem«. Hegedűs Edita tapolcai szerzetes ta­nítónő. a) önbírálat, b) Hozzászólások. 4. V Tanterv Útmutatások nevelésre vonatkozó ré­szének ismertetése, különös tekintettel a ha­zafias nevelésre. Mörk Lászlóné kisőrsszőilő- hegyi r. k. tanítónő. Megbeszélés. 5.) 10 per­ces szünet. 6.) Bemutató tanítás* énekbői az V—VI. osztályban 2 szólamra. »Madárka, ma­dárka. csacsoaó madárka«. Varga Bálint za- lahalápi r. k. tanító, a) önbírálat, b Hozzá­szólások. 7.) A Leventeintézmény ismertetése. Krinner Dezső m. kir. honvédhadnagy, já á i leventeparanesnok. 8.) V eszel} : »A ko sz rű nevelés és alapelvei« című mű ismertetése. Csiszár Béla hegyesdi r. k. tanító. 9.) Elnöki összefoglaló. Ötödik nap. 1942. május 6-án. Nagykanizsán, a Vécsey-uteai állami elemi iskolában. A szeminárium igazgatói: Lippen- szky Árpád és Ortutay Gyula körzeti iskola­felügyelők. jegyzője: Németh Jenő nagykani­zsai áll. tanító. 8 órakor szentmise a plébánia- templomban, istentisztelet az ev. templomban. A szeminárium kezdete 9 órakor. 1.) El- ] nöki megnyitó. 2.) A természeti, gazdasági és egészségi ismeretek tanításának módszere. Vaudra Jenő nagykanizsai Ili. körzeti ái!. el, isk. tanító. Megbeszélés. 3.) Gyakorlati taní­tás a természeti, gazdasági és egészségi isme­retekből a VIII. osztályban. »A napraforgói termesztésének jelentősége«. Vaudra Jenő nagy kanizsai III. körzeti áll. el. isk. tanító, a) ön­bírálat. b) Hozzászólások. 4, A Tanterv Út­mutatásoknak a vallás-erkölcsös neve’ésre vo­natkozó részének ismertetése. Kenedy Laura nagykanizsai áll. tanítónő. Megbeszélés. 5.) 10 perc szünet. 6.) Bemutató tanítás az ének­ből a III. osztályban. Tatay Gyula fityeházai közs. isk. tanító, a) önbírálat, b) Hozzászólá­sok. 7.) A Leventeintézmény ismertetése. Ferk László kisrécsei áll. tanító. Megbeszélés. 8.) ifj. Zibolem Endre: »A szociális eres az is­kolában« című mű ismertetése. Yersényi Ilona nagykanizsai áll. tanítónő, a) Megbeszélés. 9.) Elnöki összefoglaló. Hatodik nap. 1942. május 18-án. Keszthelyen, az osztott iskolák tanítói re­Öltözködjünk fŐüH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabáí és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás —hmbh—m—na—saiMTii a síi nnw szére, a Katolikus Legényegylet (Deák Ferene- utca 3.) termében. A szeminárium igazgatói: Berey Miklós keszthelyi közs. isk. igazgató és Stá dinger Ferenc körzeti iskola felügyelő, jegyzője: Bárdos Gyula keszthelyi közs. isk. tanító, o órakor szentmise a plébániai emp- lombau. A szeminárium kezdete 9 órakor. 1.) El­nöki megnyitó. 2.) Módszeres értekezlet a 3. alatti tanítással kapcsolatiján. Marx A ikíor ta­polcai r. k. tanító, a) Megbeszélés. 3.) »Szü­lőföldem szép határa« című költemény tár­gyalása a III. osztályban. Torma Gizella keszt­helyi közs. tanítónő, a) önbírálat, b) Hozzászó­lások. 4.) Az nj J anterv Utasítás nevelésre vonatkozó részének rövid ismertetése, külö­nös tekintettel a hazafias szellemű nevelésre. András Gézáné csabrendeki áll. el. isk. ta­nítónő. Megbeszélés. 5.) 10 perces szünet. 6.) A magvarok eredete, vándorlása honfoglalás. Horváth Józ;ei' dr. keszíbeivi közs. tanító, a) Önhírálat. h Hozzá -zóiá ok. .. Népművelő elóadáMarkos Jenő népmű'.e’ési titkár. 8.) Elnöki össze fog* 1 a I ás. Hősi emlékművek kiegészítése A belügyminiszter rendeleté alapján, de hőseink iránti kegyeletből is intézkedni kell, hogy az 1938. év óta történt hadműveletek­ben hősi halált halt honvédeink neveit volt lakóhelyük világháborús emlékművén az egves községek, illetően városok megörökítsék. Az így kiegészített emlékműveknél 1942. évi május hó 31-én. a hősök napján, ünne­pélye en meg kell emlékezni az újabban elesett hősökről. A polgármester felhív ja mindazokat, akik­nél-; az 1938. év óta történt hadműveletekben hősi halált halt hozzátartozójuk van. ezt a kö­rülményt hajléktalanul je'ení ék Le írásban az illetékes jjárancsnokságtói kapott hivata­los érte ütés becG-ato’ása mellett (esetleg szóval, A árosháza, I. era. 1, sz. ajtók L gyanesak feihív mindenkit a polgármes­ter. hogy az elkövetkezendő haJmű\Hetek ró­ván történő hősi halálozásokat a hi*, ataíos ér­tesítés kézhezvétele után a fenti célból azon­nal jelentsék be. Próba anyagtermelést és zöldségszáritást vezetnek be a gabonakereskedők Közellátási és nemzetgazdasági szempont­ból nagyjelentőségű kezdeményezés az. hogv a gabonakereskedők egy része termelési szer­ződéseket kötött a gazdákkal fontos közszük­ségleti cikkek nagyobb mértékben való ter­melésére. Olyan cikkekről van szó. ameívek egy­részt nincsenek zár alá véve, másrészt kü­lönböző pótanyagokrói, amelyek fontos alkotó elemei a közé!címezésnek. Ilyen például a fo­kozottabb cikóriatermelés, amely a kávégvár- táshoz kell és ilyen az agrárcikkek egész sora. Ezeknek a szerződéseknek a jelentősége a mos­tani tavaszi vetés idején jelentkezik, közé)cl - mezes terén való jelentőséget pedig* aratás; után élvezzük. Nagy üzlet fejlődött ki a tőzsdén olajos magvakban és mint nagyszabású új üzlet je­lentkezik az idén a zöldség, főzelék, gyű- mölcsszárítás és konzerválás. Magyarországból eddig is óriási mennyiségben ment ki a kül­földre zöldség- és főzelékféle. De ezekben a cikkekben eddig alig* volt szárítás. A tőzsdén vetődött lel az a gondolat, hogy a szárított! zöldség cs főzelék kitűnő árúcserére a Ina al­kalmat. Mivel a kereskedők meg vannak róla l győződve, hogy az ötlet egészséges és az or­szág gazdasági érdekeit szolgálja, az idei ter­melési idényre olyan erőteljesen felkészül­lek, mint még soha. Hangoztatják, még, ha túltermelés volna is e tekintetben, az sem okozna gondot, mert a külföldön minden mennyiséget símán el lehetne helyezni. A kereskedők már azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy ezeket a termékeket a há­ború után is jól lehetne elhelyezni, igen nagy lesz a lehetőség főleg Dánia. Norvégia, Fran­ciaország és Svájc irányába. A magyar keres­kedők főleg sárgarépa, zeller, petrezselyem, káposzta, hagyma, paradicsom szárítására gon­dolnak. Ezeket a cikkeket eddig nagyrészt a franciák és olaszok szárították. Az idén a szárítóberendezések egész sorát állítják majd üzembe, a legegyszerűbbtől a legnagysze­rűbbig. Zalaegerszegi származású tudós nagyjelentőségű nyelvészeti fejtegetése A Balatoni Kurír legutóbbi számában Dö­mötör Sándor dr-tól a »Csittem « név eredete — Árpádkorabeli gyepűinek ismeretéhez cím­mel az alábbi cikk jelent meg, amely a za­laegerszegi származású Pa is Dezső dr. buda­pesti egyetemi tanár nagyértckú nyelvészeti fejtegetéseit tartalmazza. A cikk a Balaton mellékével van összefüggésben es így kétsze­resen érdekel bennünket. Ezért teljes terje­delmében itt adjuk: Pálóczi Edgár írja egyik érdekes cikke­ben, hogy a régi Kenese és a Kenőse körüli falvak (Máma, Sándor, Csittény) egykori temp­lomainak elnevezéseiben mintha bizonytalan­ság lenne érezhető. Magam is azon a veleme­men vagyok, hogy ezek a kis egyházak, temp- lbmoc'skák, kápolnák a vesz prém völgyi apá­cák uradalmainak központjához, Szárbereíiy- hez (ma: Vörösberény) tartoztak, ennek íiók- egyházai voltak, védőszentjük elnevezésében I ezért tapasztalható az ingadozás: egyszer az j anyaegyház, másszor a fiókegyház védőszent- i jót nevezték meg egészen ötletszerűen. Pa- i lóczi azt is valószínűnek tartja, hogy az egyik { kenései templom »a Csit ténynek nevezett he­gven állott és onnan nézett szembe Tiháamal. Sajnos, ma már nyoma sincs, de a csittényi hegven próbaásatás aligha lenne eredményte­len. — folytatja az élesszemű közíró —, mert a he Ív mar fekvésénél fogva a Balatonvidék egvik legrégibb lakott helyének látszik lenni«. (Balatoni Kurír 1942. jau. 29.) Bornyay Béla írja 1934-ben megjelent pompás balatoni kalauzában nagyrészben ön­álló kutatásai alapján, hogy »Csittény szőlő­hegyen hajdan község volt, s hogy a hegyen a praehistorikus ererepek, broazdárda\ ég, vas­olló, stb. kerültek elő«. (95. 1.) A tudomány teliát jóelőre igazolta Pálóczi egyébként telje­sen helyes sejtelmét, s reméljük, hogy a to­vábbi ásatásokra is sor kerül. Nem lenne érték­telen dolog teljesen feltárni azoknak a kultú­ráknak az emlékeit, amelyeket még magában rejthet ez az érdekes alakú hegy. 11a teljesen beépül, nem lesz mód a rajta épülő villák rendjének megbontásához. Nemcsak azért említettem meg mindeze­ket, hogy felhívjam a figyelmet azokra a meg­ái lapp ásókra, amelyek már-mar lefedésbe lát­szanak merülni, hanem azért is, hogy alkal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom