Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-16 / 133. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. június 16. Egy vitéz zalai honvédó'rmester hősi tette a harctéren A honvédvezérkar főnöke 6. szánni hadi- jelentésében a következőket mondja: Június 6-án az ellenség megismételte a magyar arcvonal elleni támadásait. Csapata­ink azonban az újabb támadásokat is fölé­nyesen visszautasították. Az ellenség védelmi munkálatait roliamjárőreink rajtaütései és tü­zérségünk pontos találatai sikeresen zavar­ták. Az orosz liarcköcsitámadás elhárításában bátorságával különösen kitüntette magát Hor­váth József, egy zalamegyéi gyalogezredbeli őrmester, aki egy orosz harckocsit egyedül megtámadott, azt kézigránátokkal mozgáskép­telenné tette, majd a harckocsi egész sze­mélyzetét lefegyverezte. Horváth őrmester minden külső segítség, vagy fegyveres támo­gatás nélkül mindössze néhány kézigránáttal hajtotta végre hősi tettét. Szép sikerrel záruit a zalaegerszegi cséplőgépkezelői tanfolyam Ma egy hete érkeztek városunkba azok la fiatalemberek, akik cséplőgépkezelői okle­velet akartak szerezni. A tanfolyamot az ipar­testület székházában Kégli János főiskolai ta­nár tartotta 16 hallgató részére. Ezeken az lelőadásokon megtanulták részletesen és pon­tosan a hallgatók a Mávag, a Hoff her Schrantz, .Clayton, Schuttleworth cséplőgépek szerkeze­tét és működését, valamint elsajátították, ho­gyan kell kezelni s az esetleges hibákat kijaví­tani a különböző magtisztító gépeken. Hét­főn a tanfolyam résztvevői Zalaszentivánba tettek kirándulást, ahol Cságoly Ferenc ma­lomtulajdonos gépein gyakorlatilag bemutat­ták tanulmányaiknak eredményét. Az elméleti vizsgát ma délelőtt 10 órakor tartották az ipartestület székházában. A vizsgáztató bizott­ság tagjai: Homoróczy Lajos, a minisztéri­um kiküldöttje, Figura György gazdasági fő­felügyelő, Hegyi Kálmán és Klosovszky Ernő ipartestületi jegyző, valamint Kégli János ta­nár, — 10 óra után néhány perccel foglal­ták el helyüket a zöld asztalnál és megkezdő­dött a vizsga. Kégli tanár kérdéseire értel­mes és hozzáértő válaszokat adtak a vizs­gázók. Az eredményt a vizsgáztató bizottság elnöke hirdette ki, amely szerint kiválóan 6, jól 8 és megfelelően 2 hallgató vizsgázott. Az eredményhirdetés után Komoróczy Lajos rö­vid beszédben figyelmeztette az új cséplőgép­kezelőket, hogy milyen nagy feladat vár reá­juk. Kérte őket, hogy munkájukat lelkiisme­retesen végezzék el és Isten áldását kérte munkásságukra. Ezután az egyik hallgató kö­szönte meg a vizsgáztató bizottságnak, hogy őket bevezették a cséplőgépek működésének titkaiba, külön köszönetét mondott Kégli Já­nos tanárnak, hogy fáradhatatlan munkával tanította meg őket a gépek kezelésére és za­vartalan működésére. Ezután kiosztották az okleveleket és a hallgatók új ismeretekkel gyarapodva hagyták el az ipartestület szék­házát, hogy azt, amit ott elméletileg tanultak, hamarosan gyakorlatilag mutassák be. Newyorki pillanatkép (MN) Lucien Terroy, egy newyorki hetilap munkatársa, »A megbolondulás jelei« címen érdekes beszámolót írt a háborús Amerika lelki állapotáról. A cikk írója megállapítja, hogy az USA, mint köztudomású, a háború kitörése előtt sem igen számított a vasideg­zetű államok közé, ez az állapot azonban azóta egyes helyeken és alkalmakkor a tart­hatatlanságig fokozódott. A cikk minden kom­mentár nélkül, csak a puszta tények felsoro­lásával foglalkozik. De kommentárra itt va­lóban nincs is szükség. »Az Egyesült Államok polgárai egy tar­tós, cél- és szempontnélküli forradalmi han­gulat rabjai. Ezt a forradalmi hangulatot más­képen a félelem és pánik forradalmának is ne­vezhetnék. Hatása a jellem megváltozása, az idegek szétrombolása és a szellem megsem­BABY kelengye és gyönyörű szép babarühák orváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) misítése. Roosevelt mögött 140 millió nyugta­lan és megbolondított polgár áll, minden pil­lanatban készen, hogy túlfeszített idegállapo­tának levezetésére olyan villámhárítót talál­jon, amely egyes esetekben már valóban az őrülettel azonos«. E bevezetés után Terroy már csak száraz tényekre hivatkozik. »Dr. Cliff Garfield, a híres ideggyógyász, megdöbbentő statisztikai adatokat hozott nyil­vánosságra. Ez év február elejétől az elmegyógy­intézetek lakóinak száma meghárom­szorozódott. Ez a megállapítás mindenekelőtt Newyorkra nézve áll. Philadelphiában az »US Sttel Corporati­on« volt titkárát, Herald Brummert, egy éjjeli őr épen akkor lepte meg, amikor ez a har­minc emeletes üzletház egyik szobájában hatalmas tűz rakásával volt elfoglalva. »Csak meg akartam akadályozni, hogy nemzeti vé­delmünk értékes tervei és feljegyzései az át­kozott japánok kezei közé jussanak — vála­szolta az elmeállapotát vizsgáló orvosnak —, de különben az egész Cordell Hull egyenes kívánságára történt«. Míg a szabadon járókelő embereknek száz és száz alkalom kínálkozik idegeik megnyug­tatására, az USA börtöneiben csücsülő rabok­nak semmi alkalmuk sincsen idegeik lecsilla­pítására. Ennek tudható be, hogy az elítéltek hisztérikus kitörései, ame­lyek már a békeidőben is sok gon­dol okozlak a haló súgóknak, ma va­lósággal veszedelmes méreteket öltő őrjöngési rohamokig fokozódnak. FERENCJÓZSEF KESERŰ VIZ A légitámadás, vagy az ejtőernyősök meg­jelenésének gondolata ezeket a szerencsétle­neket, akik az önvédelem mind<& eszközétől meg vannak fosztva, eszelős félelemmel tölti el, úgyhogy a fogházak személyzetük számát min­den esetleges meglepetésre felké­szülve megkétszereztek és más óvóintézkedéseket is kénytelenek vol­tak foganatosítani. Ezeknek az óvóintézkedó- seknelc szükségességét mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy a Sing-Sing fog­házban nem egészen tíz nap alatt hat elítélt fojtotta meg, vagy tette el valamilyen más módon láb alól fogdatársát. Ami azonban a legborzalmasabb, az ön­gyilkosok számának szédületes emelkedése. Sacramentoban az első légiriadó alkalmával 21 polgár — köztük hét asszony — akasz­totta fel magát. Más három megháborodott 8 a Fehér Ház előtt lőtte magát agyon, hogy a háború ellen tiltakozását kifejezésre juttat-, hassa. Az öngyilkossági statisztika az előző év februárjához viszonyítva 92 szár zalék emelkedést mutat«. A Vatikánban nagy építkezési munkálatok folynak. Uj la­kásokat és helyiségeket építenek ama követ­ségek részére, amelyek eddig a Vatikánon kí­vül helyezkedtek el, most azonban, hogy or­szágaik háborúba léptek Olaszországgal, kény­telenek voltak a Vatikán területére költözni. Mint tudósítások mondják, a lakásínség és la­káshiány elképzelhetetlen méretet öltött a Va­tikánban. Nincs kizárva, hogy hamarosan el­rendelik a lakások megosztását és átépítését. Mi újság az élelmiszerpiacon? A budapesti nagyvásártelepen hétfőn reg­gel a forgalom élénk volt. A zöldség- és fő­zelékfélék piacán a felhozatal általában bő­séges yolt és a legtöbb cikk ára tovább csök­kent. Olcsóbbodott a fejeskáposzta (60—90), a kelkáposzta (30—80), a leveleskarfiol (60— 130), a zöldbab (200—340), az uborka (140 —200), a sárgarépa (10—30), a petrezselyem (10—30), a retek (10—16). A fejessaláta (8 —14), a sóska (60—70), a spárga (20—160) drágult, mivel mind a három cikk idénye rö­videsen végétéi-. Az új, nagyobb alakú burgo­nyát mázsánkint 82.60, az apróbb burgonyát 41.65 pengővel jegyezték. A paradicsomot ki­lónként 2—6 pengőért kínálták. A gyümölcs­félék piacán az alma (150—350) és az ová­lis narancs tovább olcsóbbodott, de csökkent a meggy (130—200) és az egres (80—100) ára is. Kerti szamócán (120—450) kívül már erdei szamóca (450—500) is kapható volt a piacon. A haromfipiaoon a lelhozatal csu*ke- ből valamelyest javult. (Zárójelben a nagy vá­sártelepi árak). A Központi Kávéházban mindennap Jónás, Ceglédy Kovács mővéíZ-trió hangversenyez

Next

/
Oldalképek
Tartalom