Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-10 / 128. szám
1942. június 10. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3< A Csáktornyái tanítóképző növendékeinek tanulmányi kirándulása Alsólendván A Csáktornyái tanítóképző I. és II. osztályos növendékei, mintegy 50 tanuló Szla- bóczky Emil, Müller Angéla osztályfőnökök es Mancsek Mátyás tanár vezetésével tanulmányi kirándulást tettek Alsólendvára. A kirándulókat az alsólendvai polgári iskola tanári lóira, valamint az elemi iskolai tanítók fogadták. Horváth Sándor tanító kalauzolása mellett a kirándulók meglátogatták a Szent- háromság kápolnában levő Hadik-sirt, az alsólendvai várat, a templomokat és a nagyközség sok más nevezetességét. Délután barátságos labdarúgó mérkőzést tartottak a tanítóképzősök a polgári iskolásokkal, amely 1 :i eredménnyel végződött. A csabrendeki búcsúi céllövészet ügye a kisgyűlés előtt Búcsúk alkalmával, — mint tudjuk, — mutatványosok ütnek tanyát a falvakban. A nép ilyenkor körhintázik, karikákat dobál bicskákba, célbalő, plánétákat huzat aszerint, melyik mesterségnek a gyakorlója tud szórakoztatóbb dolgokkal előállani. Két évvel ezelőtt a csabrendeki búcsún céllövészettel szórakozhatott az |iúság. Ismerjük azokat a puskákat, amelyeket ehhez a mulatsághoz használnak. Nem veszedelmesek, de azért mégis lehet velük kárt tenni. így történt ez akkor is. A gyógyszerész leánya a céllövő-sátor felé sétált, amikor néhány becsípett legény »tréfálkozni« kezdett vele. Ráfogták a puskát. A puska pedig elsült s a lövedék a leány szemét találta, mégpedig elég szerencsétlenül, mert látási képessége ennek következtében 60 százalékkal csökkent. Az ügy természetesen a bíróság elé ke- jült és a bíróság Kustos Kálmán községi bírót marasztalta el azzal, hogy nem járt el kellő gondossággal a sátor helyének megválasztása és a mutatványok veszélytelen folytatása körül. A jogerős kúriai ítélet szerint 8000 pengő terheli a községbírót. A községbíró szegény ember, akinek mindenét megemészti ez az ösz- szeg. Barcza László dr. községi képviselőtestületi tag azt az indítványt terjesztette a képviselőtestület elé, szavazza meg ezt a kártérítési összeget s azután kérjen annak megfelelő államsegélyt. A képviselőtestület azonban egyhangúan elutasította az indítványt, bárha Barcza László dr. hangoztatta többször is, hogy az összeg nem fogja a község lakosságát terhelni. A község határozatával ma foglalkozott a kisgyuléjs s azt nem változtatta ugyan meg, de kemény bírálatot mondott a képviselőtestület magatartása fölött s utasította az alispánt, hogy az üggyel tovább foglalkozzék. A fegyelmi választmány egyébként a községbírót felmentette. Isten veled, Csungking! Az alábbi cikk Walter Boszhard svájci riporter csungkingi búcsúriportjának politikamentes része. Az »angolbarát Kína« hadifővárosában élt újságíró cikkei olyan világ hangulatáról számoltak be, amelyből már csak ritkán érkezik tudósítás a mai Európába. A hírlapíró a japánok barmai sikerei és a hazatérés útjának veszélyeztetettsége miatt hagyta el a szorongatott Csungkingot és búcsúcikkében többek között a következőÚtban Burma felé, május eleje. A kilátás, hogy az északburmai japán előretörés esetleg a háború végéig Csungkingban találja marasztalni az idegen diplomatákat és tudósítókat, felébresztette az itt vendégeskedő urakban a kaland szellemét, amely pedig az első ifjúság után hamarosan el szokott tűnni, BABY kelengye és gyönyörüszép fa a b a i* a h á k Horváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) mindenki olyan térképek fölé hajlik, amelyekre rendesen rá sem néz, expedíciókat tervez és hónapokig tartó utazásokat a középázsiai sivatagokon, vagy Dél-Tibeten át, amelyben nem ritka vendégek a banditák. A kínai főhadiszállás városában rendelkezésre álló néhány földrajzi könyvet, — utazók könyveit, akik bejárták ezeket a területeket, — komolyan tanulmányozzák, noha tudat alatt mindenki tisztában van vele, hogy ily vakmerő tervek megvalósítására körülbelül olyan nagy a valószínűség, mint arra, hogy valóra válnak egy iskolásfiú ábrándjai aki Robinson Crusoe történetét olvassa. Iszonyú hőség. Csungking valószínűen egyetlen olyan fővárosa az egész világnak* amelynek nincs pályaudvara, nincsen villamosvasút ja és amelyet nem csatornáztak. A város élete egyelőre zavartalanul folyik tovább, de rendkívül megerőlteti az idegent. Gyorsan közeledik a forró nedves évszak, a legszerényebb kényelem is hiányzik, az árak pedig gyorsan emelkednek. Mindez fárasztóvá teszi Csungkingban a munkát. Van itt néhány külföldi, aki ismerte me°; a régi Kínát -és ismerte az itteni könnyű, vidám életet. Most, mint egyikük nekem panaszolta, nemcsak az életkedvből összegyűjtött tőkét fizették vissza, hanem igen magas kamatokkal is tetézték. Csungkingban időnek és erőnek maximumába kerül, hogy bármit el lehessen intézni. Ha például külföldi pénzátutalást akar folyó- síttatni az ember, hát az két-három napig eltart. Izzó forróságban órákig kell kutyagolni, néhány órát várakozással fecsérel el az ember, mert a bankigazgató, akivel épen dolgunk van, véletlenül egy másik városrészbe ment ulesre s mikor aztán végre megjelenik, kifejti az ügyfélnek, hogy a kívánt tranzakcióhoz valamilyen hivatal különleges engedé- lyére, vagy utasítására van szükség. Másnap megint ténfereg az ember néhány órát, hogy beszerezze a legfontosabb papírokat és, ha a harmadik nap aztán véletlenül nem ünnep, akkor megvan rá minden kilátás, hogy felvehetjük a pénzünket. Fásultság, kietlenség, szörnyű árak. A csungkingi gazdasági élet tempója csigalassúságára csökkent. Minthogy a telefon sűrűn csődöt mond, a legkisebb dolgok is az érdekeltek személyes utánjárását igénylik. Ily körülmények között sok külföldi már néhány hét múltán elveszti azt a vállalkozókedvét* amelyet magával hozott Kínába. > Az idegen hírlaptudósítók, akik állandóan Csungkingban tartózkodnak, azzal próbálják átsegíteni magukat a mindennap egyhangúságán, hogy minden este játékasztalhoz ülnek és hajnalig ott maradnak. Szerintük a fenyegető fásultság ellen nincs jobb szer, mint az az izgalom, amely a játéknál adódó nyerés és vesztés. Aki kimondott fatalizmussal ítéli meg. az életet, általában és a kínai valuta kilátásait különösebben, az minden vakmerőségre hajlandó a játékasztalnál. Emellett baráti és sportszerű szellemben űzik a játékot, amihez az a körülmény is hozzájárul, hogy mindenki tökéletesen józan, már csak azért is, mert alkoholos italnak nyoma sincs, csak valami kegyetlenül felvizezett és amellett iszonyúan drága vodkának. Államtitkár és kuli. A kínaiak egészen máskép tudnak ellenállni az egyhangúság fenyegetésének, mint a külföldiek. Alkalmazkodóképességük mindent felülmúl, amit valaha láttam, vagy vártam. A legmagasabb hivatalnoktól a legalacsonyabbig mindenki a legnagyobb áldozatot hozza napi munkájában és magánéletében. Már a példátlan zsúfoltság, a lakáshiány egyenesen irtózatos követelmények elé állítja a kínaiak hazafiságát és jellemét., A magasabb hivatalnokok közül régebben sokan vagyonos földbirtokosok voltak és Sanghájban, vagy Nankingban kényelmes lakásokban éltek, ahol autójuk is volt, — most nem egyszer egész családjukkal egy szalma- födeles bambuszkunyhó egyetlen szobájában élnek. Egy ágy, egy asztal és két szék minden bútorzat. A kevéske személyes ingóságot ládákba csomagolták, amelyeket légiriadónál azonnal kivisznek a szabadba, hogy lehetően megvédjék a bombák, vagy a fűz pusztításától. Emellett a kínai tisztviselőket igen rosz- szul fizetik. Egy helyettes miniszter például havonta 120 kínai dollárt kap, ami 240 svájci franknak felel meg, tehát alig keres többet, mint egy jól dolgozó rizsakuli. Mikor a gyorsan magasba szökkenő repülőgépből alátekintettem a kísérteties romokkal teli, szürkéskék városra, egyszerre, átéreztem, mennyit változott Kína az utolsói években. Az az ország, amelyet pekingi tartózkodásom alatt megismertem, már egy elmúlt történelmi korszaké... ********************************** TÓTH GYULA úri és női szabóságából iBriliii Kész női kabát és ruhaosztály Uridivat; ésszöveteladás
