Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-15 / 11. szám
W42. január 15. 9. Tüzelőjét a lag Németh tüzelő és építkezési szerezheti be. Megbízható pontos kiszolgálás. ItlénySsebbM József anyagkerotkedőnél Kossuth L. u. 62 Telefon 220 Épületfa, metszettáru, asztalosáru, mész, ce* ment, terméskő, szigetelő és fedéllemezek, stokaturnád stb. Tűzifa Kőszén Brikett Kok és Kaváeaszéa kásrétegek voltak azok, akik ezzel a gyűlölettel szemlélték a gépek újabb térhódítását. Másfél századdal ezelőtt az ipari termelésben okozott átmeneti válságot és zavart a gép jelentkezése s váltott ki ^gyűlöletet a munkások körében, ami itt-ott géprombolásokra vezetett. Korunkban a mezőgazdaság területén idézett fel hasonló válságot és zavart a gép bevonulása. Ismeretes, hogy nálunk — az agrármunkásság érdekében — egyenesen törvényes rendeletek korlátozták az utóbbi években a gépek alkalmazását. Ez természetesen csak átmeneti és gazdaságtalan intézkedés lehetett. A mezőgazdaság épúgy nem térhet ki többé a gépesítés követelménye elől, ahogyan másfélszáz esztendővel ezelőtt az ipar is kénytelen volt meghódolni előtte. Annakidején az ipari termelés is megtalálta a válságból kivezető utat. Ugyanígy meg fogja találni a mezőgazdasági termelés is. S a gép ezen a területen is úgy jelentkezik majd, mint barát és nem mint ellenség. SZOCIÁLIS VÍVMÁNY persze csak akkor lesz a gép a mezőgazdaság terén is, ha a gépesítés nemcsak az egyesek, hanem az egész közösség javát szolgálja; ha nemcsak a birtokonbelüiiek látják majd hasznát, hanem a dolgozó rétegek is. Ha a gép elsősorban nem kevesebb munkást jelent majd, hanem kevesebb munkaidőt, a kevesebb munkaidő pedig nem még jobban megcsappant keresetet, hanem épenséggel magasabb élet- szintet. Ha a gép közös szolgája lesz munkásnak és munkaadónak. Ha annak munkaerejét és munkaidejét együtt »zsákmányolhatják« majd ki. Ha a gép által felfokozott1 termelés áldásaiból mindannyian kiveszik a maguk nagyobb részét. Ebben mutatkozik nálunk a közeljövő szociális problémája ... Zöldkeresztes népélelmezési előadóképző tanfolyam A belügyminiszter 1942. évi március hó 1-től kezdődően 6 hónapos élelmezés-technikai tanfolyam tartását rendelte el. A tanfolyamra jelentkezhetnek február hó 28-ig ] 18. evüket mar betöltőt, de 35 évnél nem idősebb íeddhetetlen erkölcsű magyar állampolgárnők, akik legalább 4 középiskolai végzettséggel bírnak és megfelelő háztartási, konyha technikai ismeretekkel és tapasztala- | tokkal, valamint előadói köszséggel rendel- * keznek. A jelentkezéseket az egyetemi Diaete- ! tikai Intézet igazgatóságához kell intézni (Bu- ! dapest, VIII., Üllői-űt 66/c.). A felvételi ké- i relem írásban nyújtandó be. Tandíj és vizs- j gadíj 200 pengő. A vizsga sikeres kiállása j után a hallgatók a tanfolyam elvégzéséről hi- \ vatalos bizonyítványt nyernek, ami őket éíel- j mezési nagyüzemek megszervezésére és veze- \ tésére, valamint falusi népélelmezési tanfo- ■ lyamok vezetésére képesíti. Bővebb felvilá- i gosítás a m. kir. tisztifőorvosi hivatalban (Za- • Jaegerszeg, Vármegyeháza I. emelet 15.) nyer- j belő. Érdekes adetok a mai Szlovákiáról Szlovákia legújabb népességi és gazdasági adatait közli a Magyar Statisztikái Szemle amit tudvalévőén a Központi Statisztikai Hivatal ad ki. A szlovák államterület 38.055 négyzetkilométer és az 1940. évi szlovák népszámlálás előzetes adatai szerint a népesség száma 2,653.564. Az 1938-ban tartott népösszeírás ugyanezen a területen 2,688.063 lelket talált. Ezek szerint Szlovákia népessége két esztendő alatt 44.499 lélekkel csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy számos cseh hagyta el Szlovákiát. Szlovákia mai területe tudvalévőén hat megyére oszlik, ezek: Pozsony, Nyitra, Tátra, J rencsén, Garam és Sáros-Zemplén. Tátra megye területe a legnagyobb: 9249 négyzetkilométer, vagyis nagyobb, mint Bácsbod- rog vármegye és erősen megközelíti Pestvármegye területét is. Viszont a legkisebb Pozsony vármegye, amelynek területe 3673 négyzetkilométer. A lakosság Trencsén megyében a legnépesebb: 516.586, A legutóbbi népszámlálás Szlovákiában 17 olyan várost és községet talált, amelyeknek lélekszáma meghaladja a tízezret. Pozsony lakosainak száma 138.462, az utána következő legnagyobb város Nagyszombat 25.813 lakossal. Eperjesnek 24.363 lakosa van és nagyság szerint Nyitra a negyedik legnagyobb város, 22.526 főnyi lakossággal. A többi tízezernél nagyobb lélekszámú város: Zsolna, Rózahegy, Igló, Nagymihály, Trencsén, Pöstyén, Besztercebánya, Selmec- és Bélabánva, Zólyom, Turócszentmárton, Túr- zófalva, Nyitrabánya és Nagytapolcsány. 1910-től, vagyis az utolsó magyar nép- számlálástól kezdve 1940-ig eltelt 30 esztendő alatt a legjobban Turócszentmárton növekedett, amelynek 1910-ben 4113 lakosa volt, 1940-ben pedig inár 11.213. Itt a növekedés 172.6 százalékos. Nyitrabánya 156.6, Nagymihály 130.4 százalékkal gyarapította lakosainak számát, de Zsolnán is több, mint százszázalékos az emelkedés, mert 1910-ben csak 9179 lakosa volt, viszont 1940- ben már 18.751. A szlovákiai városok között csak Selmec- és Bélabánya lakosainak száma csökkent az elmúlt harminc esztendőben, éspedig 15.185-rői 12.967-re, ami 17.5 százalékos csökkenés. Az 1910. évi magyar népszámlálás időpontjában Szlovákia mai területén a népességnek csak 73.6 százaléka volt szlovák anyanyelvű, húsz év múltán az 1930. évi csehszlovák népszámlálás szerint már 84.9 százalék volt csehszlovák nemzetiségű és az 1938. évi szlovák összeírás szerint 85.2 százalék a sz ovák nemzetiségű lakos Szlovákiában. Ezek az adatok egymás mellett felsorakoztatva a legfényesebb elégtételt szolgáltatják a sokat támadott magyar népszámlálásnak, hiszen húsz év alatt a csehszlovák népszámlálás is kerek számban csak 10 százalékos eltolódást tudott kimutatni. Az 1938. éyj szlovák népszámlálás szerint Szlovákia 2.688.063 lakosa között német 128.347 (4.8 százalék), rutén 69.116 (2.6 százalék), magyar 57.897 (2.2 százalék), zsidó 29.002 (1.1 százalék). A népesség vallására nézve 1,987.631 római katolikus, ez a lakosság 73.9 százaléka, evangélikus 387.677, ami 14.4 százaléknak felel meg, görögkatolikus 183.736, 6.8 százalék, izraelita 85.284, vagyis 3.2 százalék. Érdekes, hogy az anyanyelvi, illetve nemzetiségi statisztika szerint, amelynek adatait az előbb soroltuk fel, 29.002, azaz a lakosság 1.1 százaléka zsidó, vallásra nézve pedig már 3.2 százalék izraelita. Egyébként, ha a római katolikusok és görögkatolikusok számát összegezzük, 2,171.367 a katolikusok száma, akik a népesség 80.7 százalékát alkotják. Szlovákia népességének 42 százaléka a kereső és foglalkozások szerint úgy oszlik meg, hogy ebből az őstermelésre 56.8 százalék esik, iparra é3 bányászatra 19 százalék. A területnek 52 százaléka hasznosítható mezőgazdaságilag. A birtoknagyság csoportoknál szembeötlik a törpe- és lasbirtokofe óriási aránya, mert az 50 hektárig, vagyií» kerekszámban 90 kát. holdig terjedő gazdaságok az összes mezőgazdasági üzemeknek! 98.5 százalékát teszik. A gazdaságok számának majdnem leld, pontosan 45.4 százaléka az öt hektárig, azar kilenc holdig terjedő törpebirtok, amelyeknek száma 154.032. Német szakvélemény szerint Szlovákia jó termés esetén a kenyérmag- vakban önellátó. Az ország területének 38 százaléka (a mai Magyarországon 22 százalék) erdőség éa az erdőségnek csaknem fele., 47.1 százaléka fenyves. Az évi fakitermelésnek majdnem felét külföldre szállították. 1940-ben Szlovákia összes kivitelének a fakivitel több, mint egyharmadát tette. Szlovákia meglehetősen gazdag ásványi kincsekben, vasércből nagy mennyiséget szállított a Cseh-Morva Protektorátusba, Magyarországra és Németországba. Koszene nincs Szlovákiának, de ásványolaj éa földgáz Nyitra vármegyében, Egbellen fordul elő. Legjelentősebb iparága a faipar, amely az egész országban szétágazik. A közép- es nagyiparvállalatok száma mintegy ezerre tehető és a különböző iparágakban 140.478 személyt foglalkoztatnak. A vasútvonalak hossza 2545 kilométer* amiből 435 km. kettősvágányú és '62 km. keskeny vágány ú. A vonalhosszból csak 1290 kilométer a szlovák államvasutak tulajdona. Hajózható víziót csak a Duna, amelynek szlovák fennhatóság alatt álló balpartja alig 22 kilométer hosszú. (ß. S.) Mi újság az élelmiszerpiacon? A budapesti nagyvásárteiepen szerdán reggel a forgalom lanyhán indult. A zöldségéé főzelékfélék piacán egyes cikkek felhozatala a hideg miatt csökkent, de a keresletet köny- nyen lehetett kielégíteni. A kissé fagyott fejeskáposzta (25—40), a kelkáposzta (40—65), a sárgarépa (28—40), a petrezselyem (55—60) és á csiperkegomba (280—420) egy-két filer- rel olcsóbban is volt kapható, a kalarábé (36 —50), a sóska (540) és a zeller (40—60) valamivel drágább lett. A gyümölcsfélék piacán a közönséges alma (70—200) ára néhány fillérrel emelkedett. A vörösbélű narancs és a mandarin (120—240) néhány fillérrel olcsóbban is volt kapható. A baromfipiacon a kereslet megélénkült, de nagyobb kínálat csakj sütnivaló cíőcsirkéből (320—330), tisztított tyúkból (310) és tisztított pulykából (300— 310) volt. (Zárójelben a nagyvásártelepi árak). vegyen most míg a készlet tart Péí és» lnd*a cégnél Zalaegerszeg. Telefon: 170, »»»O KI
