Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-02 / 49. szám

1942. márciHS % ZALAMBGTM PJ8AQ a. Hunyadi József gróf temetése Győzelmes német lógiharc a La Manche-csatorna felett A La Manche-csatorna vidékén egy né­met vadászrepülőraj saját veszteség nélkül egy, számban erősebb vadászrepülő-kötelék három repülőgépét lelőtte. Egy negyedik ellenséges vadászrepülőgépet a belga partokon légiharc­ban szintén lelőttek. Szombaton délelőtt négy német Me S 109 mintájú vadászrepülőgép 3 La Manche-csa­torna vidéke felett járőrrepülés közben talál­kozott mintegy 20 Spitfire mintájú repülőgép­ből álló angol kötelékkel. Az Me S 109 min­tájú gépek azonnal felvettek a harcot az öt­szörös túlerővel, szétugrasztották az ellensé­ges repülőgép-köteléket és harcra kényszerí­tették az egyes gépeket. Ezekből a légi har­cokból a német vadászgépek kerültek ki győz­tesen. A heves harcok során a német vadász­repülőknek sikerült három Spitfire mintájú re­pülőgépet lelőniök. Az eltalált gepek a ten­gerbe zuhantak. Mind a uégy német vadász­repülőgép visszatért tábori repülőterére. Hunyadi József gróf, IV. Károly király főudvarmestere is elment. 69 éves korában közülünk. Március 1-én temették Mesztegnyén. A hűség jellemezte életét. Funschalban meg­osztotta a számkivetést IV. Károly királlyal. Amikor Zalaegerszegen megépült a IV. Károly, király emlék-templom, amelynek szószékét Zita királyné adományozta, az ünnepélyes temp­lomszentelésen, 1927. szeptember 25-én ő kép­viselte a királynét és a királyi családot. Akkor mondotta egy francia közmondásból kindulva, hogy öreg hiba az emberben, ha nincs benne hűség, ö hűséges volt Istenéhez, Egyházához, királyához, hazájához. A hóra kitett csecsemőt egy gyermektelen orvospár őrökbe fogadja Nemrégiben jelentettük, hogy Keszthely mellett az úgynevezett gáti csárda tekepályáján egy fiúcsecsemőt találtak, akit bevittek a keszt­helyi kórházba. Mint most értesülünk, a kis talált gyermeket hetekig gondozták a kórház­ban és ott meg is keresztelték. A keresztség- ben a Gyula nevet kapta. A »Gáti Gyula« néven szereplő fiúcska sorsában néhány nap­pal ezelőtt jelentős fordulat történt. Jelent­kezett egy zalamegyei orvos-házaspár, akik­nek nincsen gyermekük^ a fiúcskát magukhoz vették. Az a terve az orvos-házaspárnak, hogy a gyermeket örökbe fogadja s nevére íratja. A gyermek részére új szülei pompás babake­lengyét küldtek! s a kis »Gáti Gyulá« -t abban vitték el az orvos-házaspárhoz. A lelketlen, anyát, aki gyermekét a hóba kitette, hogy megszabaduljon tőle, még nem sikerült meg­találni. »>> O «<< Termeljünk kendert Pőrneczi József előadása a tűzdakörben A zalaegerszegi Gazdakör vasárnapirend- 1 kívüli közgyűlését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Kováts Ferenc elnök. A gyűlés egyetlen tárgya Pömeei József gázd. tanácsos, púszta- válickai földbirtokos előadása volt a kender­termelésről. Mint ismeretes, — kezdte meg előadását, — Zalaegerszeg városában mozgalom indult meg egy kender- és lenfeldolgozó gyártelep létesítése érdekében. A gyár azonban csak ak­kor létesülhet, ha a zalaegerszegi és eger- szegkörnyéki földbirtokosok és kisgazdák kö­telezik magukat szerződéses úton arra, hogy legalább 300 holdon kendert termelnek. így biztosítva lesz a gyár üzembehelyezése. A gaz­dák pedig biztosak lehetnek afelől, hogy a kendertermelés nagy haszonnal jár. Ismertette ezután a kendernek természetét. A kender igénytelen növény, tehát nemcsak a völgyi kö­vér talajokban, hanem a hegyhátokon elterülő sovány földeken is nagyon magasra megnő, ha kellő trágyázás és talaj előkészítés után vetik el. Ehhez még háromszori mély szántás szük­séges. Fontos dolog azonban az is, hogy ne a nálunk Zalában divatos silány, hanem a dél­vidéki nemes kendermagot1 használjuk fel a vetéshez. Ez a kendermag jól kel ki és még a nagyrészben silány talajban is 2 méter ma­gasra megnő és nagyon könnyen ad meg hol­danként 40 q termést. Haszonhajtóbb nö­vény tehát a búzánál és nem olyan igényes, mint a gabona. A kender a legjobb gyomirtó növény. Ahol termesztik, ott elpusztítja a gazt és utána az ilyen föld jó búzatermő lesz. Szólott azután a termes helyes betaka­rításáról és azt hangoztatta, hogy legjobb a kendert lekaszálni, mert így nem kerül agyárba gyökerestől, mint a nyűvésnél és nem rontja a gépeket. A kender nagyobb hasznot bizto­sít a gazdáknak, mint a búza, mert jóval nagyobb a terméshozama még a mai, arány­lag nem nagyon magas, — mázsánként 17 pengős ár mellett is. Az előadást szakszerű vita követte, amely­ben többen vettek részt. Leszűrődött az a vélemény, hogy a kendertermelés vidékünkön még az esetben is. hasznothajtó lenne, ha itt nem is létesülhetne gyár, mert az anyagot át­venné akár az új szombathelyi, akár a pécsi gyár. Vasáruk, zománcedények és vegyescikkek hatósági árai A polgármester közhírré teszi, hogy a köz­ellátási miniszter árbivatala 100 olyan ipar­cikk és szolgáltatás legmagasabb árát álla­pította meg, amely cikkek főleg a mezőgazda- sági népréteg elsőrendű szükségletét képezik éspedig: vasárúk, zománcedények és vegyes cikkek. Eme cikkek hatósági árait feltüntető hatósági árjegyzék kék színben minden egyes kereskedőnél február hó 2-ától ki van füg­gesztve. Felkéri a polgármester a város kö­zönségét, hogy szigorúan alkalmazkodjék a hatósági árjegyzékben feltüntetett árakhoz, mert a magasabb árat fizetőt is a törvény ér­telmében felelősségre vonják. A most kifüggesztésre kerülő ipari árak a kiskereskedők és iparosok által közvetlenül a fogyasztóktól kérhető azt a legmagasabb árat jelentik, amelynek legcsekélyebb túllé­pése is már árdrágító bűncselekményt képez. Ezek az árak tehát »helyi legmagasabb árak«, s mint ilyenek, az 50900/1941. A. K. sz. ren­delet (Budapesti Közlöny, 1941. október 26-i szám) értelmében még akkor is a legmaga­sabb áraknak tekintendők, ha egyéb, az il­lető árúcikkre, vagy szolgáltatásra vonatkozó árszabályozó rendelet valamely eladó részére ennél magasabb ár felszámítását tenné lehe­tővé. Viszont amennyiben a vonatkozó ár­megállapító rendeletek ennél alacsonyabb ár felszámítására kötelezik az eladót, úgy az csak ezt az alacsonyabb árat érvényesítheti Tern át amíg a kifüggesztett árakon fe­lüli árusítás minden esetben árdrágítás', ad­dig ez árak alatt történő árusítás is foglal­hat magában árdrágítás! cselekményt. P. Fekete Géza előadása Az iskolánkívüli népművelési bizottság és ^ a Mansz előadássorozatán szombaton P. Fe­kete Géza ferences szerzetes »Áldozatkészség, takarékosság, jótékonyság a hazafias szolgá­latban« címmel tartott előadást a régi város­háza közgyűlési termében szépszámú hallgató­ság előtt. Takarékoskodni bizonyos mértékben még normális időkben is kötelessége minden ma­gyar embernek, — vezette be előadását P. Fekete Géza. Sokszorosan kötelező azonban ez egy önvédelmi háború esetén, amilyen a mos­tani világháború. A háború mindig tragédia, mert sok ér­téket pusztít el. De a háború szükséges rossz is, sok esetben pedig építésrombolási alapon, mert vele letűnik egy elavult korszak és meg­nyílik így a további lehetőség a fejlődésre. A hadviselés sok anyag és élelmiszer el­használásával, valamint elpusztulásával jár, ezért nagyon is indokolt a takarékos fogyasz­tás. Ilyenkor is szükséges ugyan az, hogy a lakosság megkaphassa az élet fenntartásához a legszükségesebb dolgokat, de nem szabad fényűzőnek lennünk és jó szívvel kell fo­gadnunk a fogyasztás megszorítását akkor is, mégha az divatellenes és ruházkodásunk az úri ízlés rovására is megy. Háborúk idején ilyen apró ügyekkel nem szabad foglalkoz­ni. A háborúk nagy áldozatokkal és kocká­zattal járnak, de a katona lelkesedéssel har­col, amikor tudja, hogy az ő hősies maga­tartásától függ hazájának, nemzetének, csa­ládjának és sajátmagának jóléte, jövője s ha tudja, hogy a hazáért vívott harc dicsőséget, megbecsülést szerez neki. Megbecsülést, tiszte­letet nyer a hadirokkant, gondozást a hadi­árva. Epen ezért az otthoniaknak vállalniok kell a hadimunkát, a lemondást sok minden­ről, az áldozatokat, hogy a harctéren küzdők semmiben rövidséget ne szenvedjenek. Aki nem becsüli meg a nemzet katonáit, az ön­magát sem becsüli, az jó magyar nem lehet. Ha mindenki meghozza a maga áldozatát a ha­záért, akkor biztos a győzelem. A pompásan felépített előadást nagy fi­gyelemmel hallgatta végig s lelkes tapssal és éljenzéssel honorálta a közönség. öBtözk‘ödhe TÓTH GYULA divatházában Tekints© fővárosi nivéju kirakataimat

Next

/
Oldalképek
Tartalom