Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-15 / 258. szám
2. ZA LAMEG VEI újság 1941. október 15., szombat. Egy elfelejtett évforduló Az első magyar Kaliforniában November 9-én múlt 257 éve, hogy báró Ilátkay János meghalt. Az elfelejtett tudós, utazó és misszionárius régi zalamegyei családból származott, ősei itt, a zalamegyei Rátkán voltak egykor birtokosok. A török elől azonban védettebb helyre menekültek. A mi Jánosunk már nem is Rátkán, hanem a stíriai Pettauban .született 1647. május 12-én. Tizenötéves korában I. Lipót király ap- ródja lett. De nem sokáig, habár fényes pálya állott előtte. Egyszer — gondolom 1664. július 31-én, éppen Szent Ignác napján történhetett — belevágott a leikébe a gondoltat: e földi király dicsősége elmúlik s akkor mi lesz veled? Csak rövid ideig töprengett. Még azon év őszén jelentkezett és fölvételt nyert a Jézustái’saságba. Tanulmányai elvégzése után egy darabig tanárkodott. Azonban hamarosan megvilágosodott előtte, hogy többre szánta őt az Ur! ... És 1678-ban már Sevillában készül a nagy munkára, a misszionáriusi munkára. 1680 nyarán indult el s a következő év februárjában érkezett meg a Mexikó északi részében levő Tarahumarába (ma Chihuahua), az új helyére. Az út mesébe illő volt cs bővelkedett derűs, mulatságos és életveszélyes epizódokban, ő persze mindenre el volt készülve: a buzgó vágy — írja az útról — hogy a pogányoknak Isten igéjét hirdethessem, pótolt mindent. Rátkay tökéletes tipusa volt a jezsuita hittérítőnek: végtelen szeretettel és jósággal tanította az indiánokat. Ezek özönlöttek hozzá, meg is hallgatták ... de bizony azért továbbra is sokan csak ragaszkodtak ősi, .vad sz;alpá-J saikhoz és erkölcseikhez. Természetesen RátElől járói aztán őt is Kaliforniába helyezik. Akkor még Dél-Kaliforniáról nem sokat tudtak. Azt sem tudták, hogy sziget, vagy félsziget. Éppen ő, Koncsák Ferdinand állapította meg, hogy Kalifornia félsziget. Ő készítette el e terület első térképét. De nem ebben : van az ő igazi nagysága. Hanem az indiánok megtérítésében. Mit is tett?... Tudta már a jezsuita missziókból, hogy térítő munkája ereményesebb és bizto- j sabb lesz, ha először a koldus indiánoknál anyagi jólétet teremt. Ezért a San Vincente Ferraz gyönyörű völgyében több falut alapít. A termékeny földeken kenyérmagvakat termesztett, konyhakertet létesített, szőlőt telepített s a falvak határait szépen fásította. Az j egész telep oly nagyszerű virágzásnak indult, hogy nemcsak mindenből bőségesen jutott a lakóknak, hanem még a kivitelre is került. Ott tehát, ahol azelőtt szűkölködés, sőt éhség tizedelte a szegény indiánokat, most nagy anyagi jólétben lett részük. Nem csoda, hogy tolongtak a jo páter körül, aki alig pár év alatt több mint 3000 indiánt keresztelt meg. A Rátkay atya meggyilkolóinak fiai és unokái megszelídültek ... A munka ezután gyors ütemben folyt tovább. Egyik telep a másik után alakult. A Páter pedig sorra járta őket s tanított, oktatott és keresztelt... 1753-ban a kaliforniai’.misz- sziók felügyelője lett. S mint ilyen 1759-ben a székhelyétől mintegy 150 kilométernyire új undák rendelésre mérték után. Alá itások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. 5. missziós állomást létesített, San Franciskót (de Rorgias). Ide akarta tenni székhelyét, de ebben ugyanez év szeptember 10-én bekövetkezett hirtelen halála meggátolta. Élt 56 évet. ^Született 1703. december 2-án.) És a telepek? Néhány év múlva a spanyol kormány összefogdostatta a kaliforniai jezsuitákat és kitoloncolta őket. A virágzó telepek vezető nélkül maradván, hamarosan feloszlottak. De a nép, a szegény indián nép még ma is a jezsuiták vezette egykori aranykorról beszél, Mert a szegény indiánoknak ez volt az egyetlen boldog koruk. A földrajztudósok még ma is sokszor hivatkoznak a jó Koncsák páter írásaira. Térképét is gyakran bizonyítékul használják. .. . Csak mi magy arok felejtettük őt is eb..- * —: gy — Háromésíél vagon ólmot használtak fel Jókai regényeinek első kiadásához kay nem veszítette el a kedvét, hanem újra, meg újra beszélt és prédikált ezeknek a szegény, elmaradt indiánoknak. Ezek, ha pogány, szokásaiknak hódoltak is, a Nagy Szellem emberét nem bántották. * 1683-ban a szelid Tarahumarából a vad Kaliforniába vezényelték. Innen írta utolsó, gyönyörű levelét, amelyben ezt mondja: az az egyetlen óhajtásom, hogy magamat az Úristennek egészen feláldozhassam. Vágya nemsokára teljesedett. A következő évben a kaliforniai indiánok fellázadtak és dühükben mindent elpusztítottak. November 9-én a Nagy Szellem emberét, azaz Rátkay atyát is elfogták és megölték.. . Mikor itthon a pogány török jelien riadót fújtak és Istenért s a keresztény respublikáért ontották vérüket legderekabbja- ink, akkor ott messze Kaliforniában ugyancsak iegy nagy magyar hős ontja vérét Istenért és a keresztény közösségért. Hadd álljon itt a vértanú bátyjának, báró Rátkay Miklósnak az emléke is. Ö is jezsuita ívolt s 1660 év óta Kelet-Indiában térítette a szerencsétlen hindukat. Az ő sorsa igazi magyar sors: csak enny it tudunk róla, többet nem. Egy régi írásban még ennyit olvasunk: Mindkét Rátkay szent volt. .. Drága magyar hőseink, de keveset tudunk rólatok! Magyar ember Dél-Kaliforniában Meghalt a nagy Rátkay... akad-e, aki folytassa megkezdett munkáját?... De bizony, ahol Rátkay a k termettek, terem ott még sok más hősi lélek. Akadt Rátkaynak is utóda, ki bár nem zalamegyei, mégis meg kell róla emlékeznünk. Mert nagy tudós és a legnagyobb sikert elért magyar misszionárius. Na meg, mert íitt született a szomszédban, Varasdon. Atyja akkor, 1703-ban Varasdon volt katonatiszt. Koncsák Ferdinand ő, aki 25 éves korában már a híres budai jezsuita kollégium tanára. De nem nvugszik. A Rátkayak példája húzza-vonja a missziók felé. 1731-ben el is púidul Mexikóba ugyanazon az úton, amelyen félszáz évvel azelőtt Rátkay János is ment. Jókai regényei és regényalakjai felett nyomtalanul múltak el az esztendők és a mai nemzedék éppen olyan élvezettel merül el Jókai mesevilágába, mint apáink és nagyapáink. Egy 1893-ból származó statisztikai kimutatás a következő érdekes adatokat tartalmazza: Jókai önálló kötetei több mint 3000 nyomdai ivre terjednek s az író összesen 70.816.464 betűt irt le. Ennek nyomdai ólomsúlya 35.550 kilogram. Ha ezt a betűmennyiséget egymás mellé helyeznék, 143.800 méter hosszú vonal keletkeznék belőle. Ha elképzeljük, hogy ez a betűsor függőlegesen számítva az Eiffel-torony negyvennyolcszoros magasságának felel meg, fogalmat alkothatunk arról a szinte emberfeletti munkásságról, amelyet Jókai több évtizedes írói pályája során kifejtett. Jókairól, az emberről még ellenfelei is — bár ilyenek nagyrészt csak politikai pályafutása során akadtak — a legnagyobb szeretet es tisztelet hangján nyilatkoztak. Számtalan kedves anekdotát őrzött meg a kegyelet a nagy mesemondóról. Valamennyi azt bizonyítja, bogy az igazi nagyok gondolkodásukkal az élet mindennapi vonatkozásaiban is kiemelkedtek embertársaik közül. Ez a szelidszemű ember, akit milliók bálványoztak, egyáltalán nem volt hiú. Képviselő korában, ha megszólította valamelyik pártvezér, vagy miniszter, hajlottkorú ember létére tiszteletteljesen felállt és szinte zavarban volt. Korholták is emiatt eleget. Parókát viselt korán kopaszodott fején, de ebből egyáltalán nem csinált titkot. Sőt. Maga gúnyolta ki önmagát ezért a kis gyengeségért, szelid, kedves modorában. Pósa Lajos, a nagy poéta, amikor a Petőfi Társaságba választották, tósztot mondott Jókaira. Meghatottan és igazi rajongással kezdte: — Jókai Mór, a magyar irodalom királya* akinek azonban fején nem korona van, hanem ... i — Paróka, — szólt közbe Jókai s az ünnepi hangulat nyomban vidám hahotázásbacsapott át. Egy ízben egy vidéki nőegyesület hivta meg Jókait. Előadást tartott, majd nagy banketten ünnepelték a költőt. Jókai beszédet mondott, egyszerűen, szivhezszólóan beszélt* miközben dús, gesztem eszín fürtjeit meg- megsimogatta. — Éltetem e város szives vendéglátó hölgyeit, fejezte be nagyhatású pohárköszöntőjét ******************* FIGYELEM! A M ÉPÍTÉST k m o VÁLLALOK r ÉPÜLETFA L H N M li METSZETT 1 _ o “ ASZTALOS ÁRU f m te S * « < K N TŰZIFA ÉS k SZÉN f J<0) D V «HO 0 ARANY J.-U.28. j| TELEFON 1-69 építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tiizifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását
