Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-11-15 / 258. szám

2. ZA LAMEG VEI újság 1941. október 15., szombat. Egy elfelejtett évforduló Az első magyar Kaliforniában November 9-én múlt 257 éve, hogy báró Ilátkay János meghalt. Az elfelejtett tudós, utazó és misszionárius régi zalamegyei család­ból származott, ősei itt, a zalamegyei Rátkán voltak egykor birtokosok. A török elől azonban védettebb helyre menekültek. A mi Jánosunk már nem is Rátkán, hanem a stíriai Pettauban .született 1647. május 12-én. Tizenötéves korában I. Lipót király ap- ródja lett. De nem sokáig, habár fényes pá­lya állott előtte. Egyszer — gondolom 1664. július 31-én, éppen Szent Ignác napján tör­ténhetett — belevágott a leikébe a gondo­ltat: e földi király dicsősége elmúlik s akkor mi lesz veled? Csak rövid ideig töprengett. Még azon év őszén jelentkezett és fölvételt nyert a Jézustái’saságba. Tanulmányai elvégzése után egy darabig tanárkodott. Azonban hamarosan megvilágosodott előtte, hogy többre szánta őt az Ur! ... És 1678-ban már Sevillában készül a nagy munkára, a misszionáriusi munkára. 1680 nyarán indult el s a következő év februárjában érkezett meg a Mexikó északi részében levő Tarahumarába (ma Chihua­hua), az új helyére. Az út mesébe illő volt cs bővelkedett derűs, mulatságos és életveszé­lyes epizódokban, ő persze mindenre el volt készülve: a buzgó vágy — írja az útról — hogy a pogányoknak Isten igéjét hirdethes­sem, pótolt mindent. Rátkay tökéletes tipusa volt a jezsuita hittérítőnek: végtelen szeretettel és jósággal tanította az indiánokat. Ezek özönlöttek hozzá, meg is hallgatták ... de bizony azért továbbra is sokan csak ragaszkodtak ősi, .vad sz;alpá-J saikhoz és erkölcseikhez. Természetesen Rát­Elől járói aztán őt is Kaliforniába helyezik. Akkor még Dél-Kaliforniáról nem sokat tudtak. Azt sem tudták, hogy sziget, vagy fél­sziget. Éppen ő, Koncsák Ferdinand állapította meg, hogy Kalifornia félsziget. Ő készítette el e terület első térképét. De nem ebben : van az ő igazi nagysága. Hanem az indiánok megtérítésében. Mit is tett?... Tudta már a jezsuita missziókból, hogy térítő munkája ereményesebb és bizto- j sabb lesz, ha először a koldus indiánoknál anyagi jólétet teremt. Ezért a San Vincente Ferraz gyönyörű völgyében több falut alapít. A termékeny földeken kenyérmagvakat ter­mesztett, konyhakertet létesített, szőlőt tele­pített s a falvak határait szépen fásította. Az j egész telep oly nagyszerű virágzásnak indult, hogy nemcsak mindenből bőségesen jutott a la­kóknak, hanem még a kivitelre is került. Ott tehát, ahol azelőtt szűkölködés, sőt éhség tizedelte a szegény indiánokat, most nagy anyagi jólétben lett részük. Nem csoda, hogy tolongtak a jo páter körül, aki alig pár év alatt több mint 3000 indiánt keresztelt meg. A Rátkay atya meggyilkolóinak fiai és unokái megszelídültek ... A munka ezután gyors ütemben folyt to­vább. Egyik telep a másik után alakult. A Pá­ter pedig sorra járta őket s tanított, oktatott és keresztelt... 1753-ban a kaliforniai’.misz- sziók felügyelője lett. S mint ilyen 1759-ben a székhelyétől mintegy 150 kilométernyire új undák rendelésre mérték után. Alá itások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. 5. missziós állomást létesített, San Franciskót (de Rorgias). Ide akarta tenni székhelyét, de ebben ugyanez év szeptember 10-én bekövet­kezett hirtelen halála meggátolta. Élt 56 évet. ^Született 1703. december 2-án.) És a telepek? Néhány év múlva a spa­nyol kormány összefogdostatta a kaliforniai jezsuitákat és kitoloncolta őket. A virágzó te­lepek vezető nélkül maradván, hamarosan fel­oszlottak. De a nép, a szegény indián nép még ma is a jezsuiták vezette egykori arany­korról beszél, Mert a szegény indiánoknak ez volt az egyetlen boldog koruk. A földrajztudósok még ma is sokszor hi­vatkoznak a jó Koncsák páter írásaira. Térké­pét is gyakran bizonyítékul használják. .. . Csak mi magy arok felejtettük őt is eb..- * —: gy — Háromésíél vagon ólmot használtak fel Jókai regényeinek első kiadásához kay nem veszítette el a kedvét, hanem újra, meg újra beszélt és prédikált ezeknek a sze­gény, elmaradt indiánoknak. Ezek, ha pogány, szokásaiknak hódoltak is, a Nagy Szellem em­berét nem bántották. * 1683-ban a szelid Tarahumarából a vad Kaliforniába vezényelték. Innen írta utolsó, gyönyörű levelét, amelyben ezt mondja: az az egyetlen óhajtásom, hogy magamat az Úr­istennek egészen feláldozhassam. Vágya nem­sokára teljesedett. A következő évben a kali­forniai indiánok fellázadtak és dühükben min­dent elpusztítottak. November 9-én a Nagy Szellem emberét, azaz Rátkay atyát is elfogták és megölték.. . Mikor itthon a pogány török jelien riadót fújtak és Istenért s a keresztény respublikáért ontották vérüket legderekabbja- ink, akkor ott messze Kaliforniában ugyancsak iegy nagy magyar hős ontja vérét Istenért és a keresztény közösségért. Hadd álljon itt a vértanú bátyjának, báró Rátkay Miklósnak az emléke is. Ö is jezsuita ívolt s 1660 év óta Kelet-Indiában térítette a szerencsétlen hindukat. Az ő sorsa igazi ma­gyar sors: csak enny it tudunk róla, többet nem. Egy régi írásban még ennyit olvasunk: Mind­két Rátkay szent volt. .. Drága magyar hőseink, de keveset tu­dunk rólatok! Magyar ember Dél-Kaliforniában Meghalt a nagy Rátkay... akad-e, aki folytassa megkezdett munkáját?... De bizony, ahol Rátkay a k termettek, terem ott még sok más hősi lélek. Akadt Rátkaynak is utóda, ki bár nem zalamegyei, mégis meg kell róla emlé­keznünk. Mert nagy tudós és a legnagyobb si­kert elért magyar misszionárius. Na meg, mert íitt született a szomszédban, Varasdon. Atyja akkor, 1703-ban Varasdon volt katonatiszt. Koncsák Ferdinand ő, aki 25 éves korá­ban már a híres budai jezsuita kollégium ta­nára. De nem nvugszik. A Rátkayak példája húzza-vonja a missziók felé. 1731-ben el is púidul Mexikóba ugyanazon az úton, amelyen félszáz évvel azelőtt Rátkay János is ment. Jókai regényei és regényalakjai felett nyomtalanul múltak el az esztendők és a mai nemzedék éppen olyan élvezettel merül el Jó­kai mesevilágába, mint apáink és nagyapáink. Egy 1893-ból származó statisztikai kimu­tatás a következő érdekes adatokat tartal­mazza: Jókai önálló kötetei több mint 3000 nyomdai ivre terjednek s az író összesen 70.816.464 betűt irt le. Ennek nyomdai ólom­súlya 35.550 kilogram. Ha ezt a betűmennyi­séget egymás mellé helyeznék, 143.800 mé­ter hosszú vonal keletkeznék belőle. Ha el­képzeljük, hogy ez a betűsor függőlegesen szá­mítva az Eiffel-torony negyvennyolcszoros ma­gasságának felel meg, fogalmat alkothatunk arról a szinte emberfeletti munkásságról, ame­lyet Jókai több évtizedes írói pályája során kifejtett. Jókairól, az emberről még ellenfelei is — bár ilyenek nagyrészt csak politikai pálya­futása során akadtak — a legnagyobb szere­tet es tisztelet hangján nyilatkoztak. Szám­talan kedves anekdotát őrzött meg a kegye­let a nagy mesemondóról. Valamennyi azt bi­zonyítja, bogy az igazi nagyok gondolkodásuk­kal az élet mindennapi vonatkozásaiban is ki­emelkedtek embertársaik közül. Ez a szelidszemű ember, akit milliók bál­ványoztak, egyáltalán nem volt hiú. Képvi­selő korában, ha megszólította valamelyik pártvezér, vagy miniszter, hajlottkorú ember létére tiszteletteljesen felállt és szinte zavar­ban volt. Korholták is emiatt eleget. Parókát viselt korán kopaszodott fején, de ebből egyáltalán nem csinált titkot. Sőt. Maga gúnyolta ki önmagát ezért a kis gyengeségért, szelid, kedves modorában. Pósa Lajos, a nagy poéta, amikor a Pe­tőfi Társaságba választották, tósztot mondott Jókaira. Meghatottan és igazi rajongással kezdte: — Jókai Mór, a magyar irodalom királya* akinek azonban fején nem korona van, ha­nem ... i — Paróka, — szólt közbe Jókai s az ün­nepi hangulat nyomban vidám hahotázásbacsa­pott át. Egy ízben egy vidéki nőegyesület hivta meg Jókait. Előadást tartott, majd nagy ban­ketten ünnepelték a költőt. Jókai beszédet mondott, egyszerűen, szivhezszólóan beszélt* miközben dús, gesztem eszín fürtjeit meg- megsimogatta. — Éltetem e város szives vendéglátó höl­gyeit, fejezte be nagyhatású pohárköszöntőjét ******************* FIGYELEM! A M ÉPÍTÉST k m o VÁLLALOK r ÉPÜLETFA L H N M li METSZETT 1 _ o “ ASZTALOS ÁRU f m te S * « < K N TŰZIFA ÉS k SZÉN f J<0) D V «HO 0 ARANY J.-U.28. j| TELEFON 1­-69 építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tiizifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását

Next

/
Oldalképek
Tartalom