Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-04 / 150. szám
2. ZALAMEG^EI ÚJSÁG 1941. júíius 4. Be kell Jelenteni. a cséplés megkezdését A polgármester hirdetményben közli azt a kormányrendeletet, amely szerint, aki gépierővel vagy járgánnyal hajtott cséplőgéppel kíván gabonát csépelni, annak a cséplés megkezdése előtt legalább egy héttel a cséplés inegkezdésének va'ószínű időpontját az előírt minta szerint a megállapított időpontra a m. kir. • Közélelmezési Hivatalhoz, Budapest, Nádor-utca 27. sz. be kell jelentenie. A bejelentésnek az előírt mintában felsorolt adatokat kell tartalmaznia. Még pedig: a cséplőgép tulajdonosának nevét, a cséplés megkezdésének előrelátható időpontját, annak jelentését, hogy a bejelentő saját gabonáját fogja-e csépelni, bércséplést végez-e, vagy mind a kettőt: a cs 'p'ést előre'áthatóan hol és mennyi ideig fogja végezni (ha több helyen csépel, azokat is fel kel! sorolni a várható időtartam megjelölésével), végül a bejelentő teljes címét. ********************************************************************** Szabályozták a hagymafélék forgalmát is A kormány rendeletet adott ki, amely szerint ezentúl érett vöröshagymát és fokhagymát az ország egé'sz területén a termelőtől továbbeladás és ipari feldolgozás céljáia kizáróan csak a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezete, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja vásárolhat. A termelő saját termésű vöröshagymáját és fokhagymáját étkezési célia a közvetlen fogyasztónak, ragy közvetlen fogyasztó részére árusító kereskedőnek közvetlenül is eladhatja. Érett vöröshagymát és fokhagymát közforgalmi fuvarozási vállalat utján kizáróan a szövetkezet szállíthat. Fuvarozási vállalat érett vöröshagymát és fokhagymát' szállí ás céljából csak a szövetkezettől vehet át. A szövetkezet köteles a termelők részéről eladásra szánt érett vöröshagymát és fokhagymát az árellenőrzés kormánybiztosa részéről megállapított áron az ország egész területén folyamatosan megvásárolni és a beszerzett készletből a belföldi piac, a szárító és konzervüzemek. valamint a kivitel szükségletének a rá- nyos kielégítéséről gondoskodni. ********************************************************************** Ukrajna Ukrajna, vagy hivatalos orosz néven Uk- rajinszkaja Szocsialitevszkaja Szovjetnaja Rész publika, a Szovjet Tanácsköztársaság második legnagyobb tagállama a volt Lengyel- ország, Románia, a Fekete-tenger, a Kaspi- tó, az Orosz- és Fehérorosz-szovjet között terül el 451 ezer négyzetkilométer területen, 33 millió lakóval. A X. században Ukrajna a kievi nagyhercegséghez tartozott, de egész történelme heves harcok sorozata az ukrán nemzeti önállóság és a nagyorosz bekebelezési törekvések között. 1914-ben II. \ ilmos német császár tervbe vette az ukrán területek megszállását, de erre csak három év múlva került sor, amikor az orosz forradalom ledöntötte a Romanovok trónját és az 1917 április 3-án megalakult önálló ukrán nemzeti tanács német segítséget kért Lenin-, ék ellen. 'Ukrajna első hetmanja Szkoropad- szki lett, akit a mind nagyobb tért nyerő bolsevikik Eichgorn tábornokkal, a német csapatok főparancsnokával együtt 1918 július 3Ü-án meggyilkoltak. Ekkor lépett a politikai színpadra jvonovaletz ezredes, aki Peti jurával Ukrajnának a Szov jet Tanácsköztársaságba iiirtént beolvasztása után Németországba menekült és onnan igyekezett ébren tartani az ukrán nemzeti gondolatot. Ukrajna területén folytak le a legvéresebb harcok 1920-ban Denikin és W rangéi fehér hadserege és a vörös csapatok között, amelyek végül is az előbbiek leverésével fejeződtek be. Az ukrán szóvj etköztársas’ág úgy gazdasági erejénél, mint hadászati helyzeténél fogva általános érdeklődésre tarthat igényt. A zsíros, fekete csenozion nevű föld, valamint a sárgás lösz révén olyan hatalmas mennyiségű gabona terem ott, hogy képes egész Európát ellátni kenyérmagvakkal. De épen olyan fontossá teszi gazdasági szempontból Ukrajnát a doneci szénmedence, cukorrépa ültetvényei és állattenyészete. Joggal nevezhető Ukrajna földrészünk gabonahombárjának, hiszen közepes termés esetén is több mint 15 millió tonna gabonát aratnák. Katonai szempontból érdemCo megemlíteni, hogy ezen a vidéken vezet a közvetlen út Iran, Irak, Afganisztán és onnan 'ovább India felé. Határos a Fekete- és a aspi-tengerrel, a »bevarrt orosz kesztyűn;j« legdélibb nyúlványával. Csácsbozsok példát mutatott címmel érdekes cikket közöl a Nemzetpolitikai Szolgálat »Országépítés« című lapja. A cikk bevezetőjében a következőket mondja:-— Megható levelet hozott a minap szerkesztőségünk címére a posta. A levél írója Csácsbozsok község tanítója, — saját szavait idézve — szerény apostola a magyar életet szolgáló közös munkának«. — Csácsbozsok lelkes tanítója közli velünk levelében, hogy a község lakói egy igen életrevaló, az egész ország elé követendő példaként állítható gondolatot valósítottak meg: a magyarra oly jellemző leleményességgel, a község főterén hirdetőtáblát állították fel, amelyre hétről-hétre kifüggesztik »Magyarok!«' című plakátújságunkat és amelyen a jövőben helyet kapnak az »Országépítés« oldalai és még több más, a nemzeti gondolatot szolgáló nyomtatvány is. A hirdetőtábla, hirdetőállvány gondolatának megszületéséről és valóra válásáról szólt szerdai közleményünk, amely a »Feleki magyar szive az országépítés egv köve« címmel jelent meg, de abban Csácsbozsokrol meg nem történt említés . . . ********************************** A központi kávéház éjjel 2-ig nyitva ♦ Az étterem az emeleten 12-ig nyitva ********************************** ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedves vendégeimet és vevőimet, hogy telefont szereltettem fel. Telefonom száma: 378. Szíves megkeresést kér Bődey Gyula vendéglős és sörkereskedő, Zalaegerszeg. ői-rahavásznak ői-balloakabátok öi—sző?etek ff • 01 -s TÓTH GYULÁNÁL Iskolai beszámoló II. A za’aegerszegi állami Horthy Miklós polgári fiúiskola értesítője Zsuppán István igazgató szerkesztésében jelent meg. Első közleménye A fényképező kisdiák«, amelyben izsák Gyula Endre tanár nagyon érdekesen beszél a fényképezésről s arról, hogyan álií- totta azt a nevelés szolgálatába s az iskola fényképezői a lolyó iskolaévben már hivatalos keretek között munkálkodnak, mint az önképzőkör fotó-szakosztályának tagjai. Azután az iskola múltjáról szól az igazgató. Az iskola fönnállásának csak tizennegyedik e\ eben jutott sajat otthonához. Azután az iskolai év eseményeiről ad számot az értesítő; a tanári karban beállott változásokról s a tanulmányi ügyekről. A tanári testület a hitoktatói karral és a szülői házzal karöltve mindent elkövetett, hogy a tanulók ne csak az előírt tananyagot dolgozzák l'öl, hanem vallásérzésben, erkölcsben és hazafiságban is erősödjenek. Nagyértékű és buzdító cselekedet volt az ifjúság vallásos nevelését illetően. hogy a karácsonyi és húsvéti szentáldozáskor a tanári kar tagjai együtt áldoztak a tanulókkal. A hazafias és s.:ociá is nevelés szem’Mji ■ úsású könyvtárban, rende. kezesre allo míiviK > ü! ifjúsági la- "•T értéke- szolgálatot tettelv a tanári tes- .nek. A gvorsu.isi rendkívüli tantárg képen tanították igen szép eredménnyel. Tanulmányi kirándulást a rendkívüli viszonyok miatt nem rendezhetett az iskola. Működött az iskolában: a Deák Ferenc önképzőkör, Ifjúsági Segítő Alap, Mária kongregáció, Református Diákok Soli Dco Glória szövetsége, Evangélikus Diákszövetség, 371. számú Deák Ferenc cserkészcsapat, Sportkör, Hazafias ünnepélyeket rendezett megfelelő alkalmakkor az iskola. A tanári testület a négy hitoktató beszámításával 17 tagot számlált. Az iskolának mind a négy osztálya párhuzamos volt, ami a legékesebb bizonyítéka az iskola életrevalóságának. Erről különben tanúságot tett mindjárt felállítása után és valóban csodálkoznunk kell, ho.gy mégis csák tizennégy év múltán juttatták otthonhoz! Beiratkozott385 nyilvános es 59 magántanuló s osztályzatot nyert 371 nyilvános és 47 magántanuló. A 418 osztályozott közül róm. kát. 384, ref. 11. Az értesítő elkészítésekor a magánvizsgák még folytak. A gyorsírást 14 növendék tanulta. Az iskola benépesülő táblázata mutatja, hogy 1924—25-ben egy tanuló vizsgázott az \ ., az 1925—26. iskolai évben kettő az V. és kettő a \ I. osztályból. Rendtartási ügyeket ismertet végül az értesítő. FERENCJOZSEF KESERÜVIZ
