Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-21 / 164. szám
íun. 164. s/am. 194!. július 21. HÉTFŐ. XXIV. ésfolví ÁRA 8 FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután. • Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tcr 4. Telefon 128. I gnHHanauBBHBUHBaaBaHHBnaH POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ÍÍERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 B Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. ASxentaff m mxidén sem megy nyaralni Yatikánvárosból érkező jelentések szerint XII. Pius pápa a háború miatt az idén is lemond nyaralásáról, mint a múlt évben és egész nyáron át a Vatikánban marad. Békeidőben tudvalévőén XI. Pius és 1939-ben XII. Pius pápa is a nyarat Castellgandolfóban, töltötte. „ — o — látjuk a nemrég föltárt gazdag barnaszénbányát. Ugyanilyen barnaszénbánva van Vizi- szentgyörgyön is. Muraszerrtmártonhoz pár percnyire a Szent Margit hegy alatt gyógyforrást találtak és már épül á nagy fii i dő- telep. Az adómorál A rabszolgaság támaszpontjait akarja felállítani az Unió helyreállítása sok mindennél fontosabb, mert a jugoszláv malom alatt valósággal nullává törpült. Senki sem tudta, mennyi adót vetettek ki rá, közben-közben többször is emelték azt. Ezer dináránál (100 pengőnél) kisebb adót már nem is kellett fizetni. A vasárnapi német lapokban megjelentek a japán kormány újjáalakításáról szóló első kommentárok. Ezek elsősorban Roosevelt támaszpont-politikájából indulnak ki és ezzel kapcsolatban megállapítják a lapok, hogy amerikai fegyvereknek Ázsia küszöbéig és a távolkeleti érdekszférába való küldésével Wa- shington Japán bekerítésére törekszik. A bekerítés — írja a Deutsche Allgemeine Zeitung — ellenrendszabályokat követel. A lap egyidejűén idézi Halifax lordnak San Franciscóban Japánnal szemben tett fenyegetését, ami csak aynerikái fegyverekkel való fenyegetés lehet. Ezt megértették Japánban s ezért a japán kormány átalakításának oka kézenfekvő. Az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval való együtt menetelését a Deutsche Allgemeine Zeitung úgy jelöli meg, mint Japán ostromának újabb forrását. Japánban azonnal így is fogták fel ezt és Macuokának Moszkvával kötött megnemtámadási paktumának érvény- telenedését látják benne. Ebben a helyzetben a japán kormány megerősítése a harmadik Konoye-kabinet által szükségesnek mutatkozott. A Berliner Börsenzeitung is rámutatott az USA támaszpontjainak a japán érdekszféráig való kiterjedésére és kijelenti, hogy Japánban íhmak a megkísérlését látják ebben a fejlődésben, hogy kiterjesszék az USA-impériu- mot a japán összekötő utakra. A berlini hivatalos lap ezzel összefüggésben »a rabszolgaság támaszpontjairól» beszél. Tennivalók Muraközben Muraköz ismét a mienk. Részesí tenünk keli tehát mindabban, amire szüksége v an s* amit icsak adhatunk neki, hogy minél előbb teljesen bekapcsolódhassék a magyar közélet vérkeringésébe. A szükségletek felismerése és az azoknak kielégítéséről való gondoskodás elsősorban kötelessége vármegyénknek, amely Muraköz visszatérésével visszanyerte integritását. A vármegye azonban egymagában nem képes kielégíteni a szükségleteket; a legnagyobb feladat tehát az államra hárul és az egészen természetes, hogy az állam ezt a feladatát teljesíti is. Helyszíni tapasztalataink alapján rámutatunk a kielégítésre váró szükségletekre, hogy a vármegye is meggyőződést szerezhessen azokról és kielégítésük iránt a lépeseket megtehesse a kormányzatnál. Elsősorban említjük az ovodák fcláilílásáí, zöldkeresztes intézmény bevezetését és arra tekintettel, hogy a trachoma nem enyhül, a perlaki trachoma-kórház átvételét és fejlesztését, továbbá felkészülést a tüdőbaj és malária elleni küzdelemre. A közbiztonság terén is nagyon sok a tennivaló, mert ahosz- szas bizonytalanság sok naplopót termelt ki s lehetőséget nyújtott a nyilas és kommunista izgatásokra. PerJaknak állandó katonaságot leéli adni, ha csak egy századot is, bár élelmezési szempontból megfelelőbb volna egy zászlóalj. A múlt század 50-es éveiben állandó huszársága volt. A község járási székhely és már 1910-ben 4495 lakosa volt. Muraköz lakossága sűrű, földje kevés, földhöz juttatási lehetőség nincs. A békében elsőrendű vasúti pálya- és posta- távirda-munkások kerültek ki Muraközből. A munkára termett, munkaszerető lakosságnak munkahelyeken való elhelyezését úgy szociális, mint nemzeti szempontok sürgősen követelik. Ugyancsak szociális szempontból sürgős a nagyon is kihasznált, elhanyagolt utaknak helyreállítása. Ha a celldömölk—tapolcai vasútvonalat elsőrengusítják, úgy kell átépíteni az ukk—Csáktornyái vonalat is, amiről egyébként már a déli területek vissza- térése előtt is sok szó esett, mert néha még jugoszláv oldalról is beszéltek a vonal teljes helyreállításáról. Mindenekelőtt azonban helyre kell állítani az alsólendya—Csáktornyái összeköttetést. A vízi erőművek megépítését már a világháború előtt tervezték Muraközben. A tervek Budapesten vannak. Állítóan a jugoszlávok is meg akarták azokat venni. Ez a villamosmű hajthatná a fiumei és Csáktornyái vasutat. Olaj, széntelepek, fürdők. Muraköznek olyan természeti kincsei vannak, amelyeknek kihasználása felbecsülhetetlen értékhez juttatna bennünket. Muraszerda- hely közelében petróleum-források rejtőznek. A Muraszentmárton felé vezető út mellett j A közoktatásügy terén is n&gyon sok a tennivaló. Figyelemre méltó körülmény itt, hogy a nép magyarul akar tanulni, mert, mint mondják, a maguk nyelvét megtanulják otthon is. Eddig is több' helyen tartottak a nép kezdeményezéséből! magyarnyelvű tanfolyamokat. A békebeli magyar tanítók nagyszerűen végezték munkájukat. A felszabadulás után sok volt mura- közi tanító látogatást tett régi falujában. A1 nép leírhatatlan melegséggel fogadta őket. A Csáktornyái állami tanítóképzőt és kereskedelmit szeptemberben feltétlenül meg kellene nyitani, Példákon pedig, amelynek — föntebb említettük — már 1910-ben ötöd- félezer lakosa volt, okvetlenül föl kell állítani az állami polgári fiúiskolát. Ezekben foglaltuk össze röviden a legsürgősebb muraközi tennivalókat abban a biztos tudatban, hogy az állam, a vármegye és a társadalom vállvetett munkája hazánknak igazi drága gyöngyévé varázsolja Muraközt s boldoggá teszi annak népét, amely még a legnagyobb erőszakoskodásokkal szemben is megőrizte hűségét a magyar haza iránt. Röirid BiI Bedő István, a Festetics hercegi udvartartás gépkocsivezetője, leesett a létráról s bokán felül mindkét lábát eltörte. — Rúzsa; Jenő, zaíamerenyei kőművéssegédre házalapozás közben rászakadt a föld és jobbkarját eltörte. — Kovács Hona zaíaapáti 4 éves kisleány kezét a kukoricadaráló elkapta és balkezének középső ujját elvágta. — Süslecz Imre gróf Batthyány Józsefné zalacsányi uradalmának kocsisát a ló úgy megrúgta, hogy, a kocsis jobb alsó lábszára eltörött. — Adorján Boldizsár 66 éves zalaszántói földműves tehenét vezette. Közben a tehén valamitől megijedt és keresztülgázolt a gazdáján, akinek több bordája eltörött. Belső sérüléseket is szenvedett. —Keszthelyen folytatódnak a légvédelmi előadások. — Ezeréves csónakot találtak a Kaposfüred és Magyaregrési között folyó lecsapolási munkálatoknál. — Balatonzamárdin egy nyaraló 15 éves diák a nyújtóról nagy lendület közben fejjel lefelé leesett, koponyaalapi törést szenvedett és meghalt. — Bejczi Károly marcali lakos pillanatnyi elmezavarában öngyilkos lett. —Drá- varé\faluban Heissler Ferenc szentmihályfai uradalmi segédtiszt a vízben a labda után akart úszni, de örvénybe került s bár egy kitűnően úszó hölgy segítségére sietett, elmerült. Holttestét másnap találtájc meg.
