Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-09 / 204. szám

1941. szeptember 9. ‘KEDD. \\.í\". évfolyam. 204. szám. ÁRA o FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 123. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: II ER BOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P« Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. A finnek elvágták murmanszk—szentpétervári vonalat A finn csapatok által a Ladoga és az One­ga tavak közötti területen az utóbbi három nap alatt elért sikerek esak most bontakoz­nak ki teljes jelentőségükben. Mannerheim tábornagy csapatai azzal, hogy megvetették lábukat a Syvreri folyó mentén, olyan kettős célt értek el, amely á jelenlegi hadjárat leg­fontosabb eredményei közé tartozik: megszakí­tották a Szentpétervár—murmanszki vasútvo­nalat és elzárták a Sztálin-csatornát. Hivatalosan jelentik: Az ellenség a legutóbbi napokban nem bombázott finn területet. Finn harci bombázó repülőgépek Kelet-Karéliában ellenséges lö­vészárkokat, táborokat, tüzérségi állásokat, fedezékeket és tehergépkocsi oszlopokat bom­bázták, miközben az ellenségnek súlyos vesz­teségeket okoztak. A Murman-vasútvonal déli szakaszán telibetaláltak —? —? —? Életbelépett az olasz katonai kor­mányzat a horváttengerparton Mint a Poglavnik hivatala közli, a Hor­vátország és Olaszország közötti megegyezés­nek megfelelően vasárnap életbe lépett aj rendkívüli katonai kormányzat az Adriai ten­gernek Ogulintól Mosztárig terjedő partvidé­kén. A kormányzat élén Ambrosio tábornok, a másik olasz hadsereg parancsnoka áll, aki­nek a polgári közigazgatás kérdéseiben Larcic András dr., a horvát kormány közigazgatási biztosa szolgál tanácsokkal. A horvát katonai i egységek ezen a területen taktikai tekintet­ben Ambrosio tábornok alá tartoznak. Ambro­sio tábornok cgyuual fölszólította a partvidék lakosságát, hogy 48 órán belül szolgáltasson be minden fegyvert. A második olasz hadse­reg parancsnokságát Susákba helyezték át. Megalakult Zalaegerszegen a Széchenyi Emlékbizottság Október 12-én délelőtt a megyeházán, este a Kuitur- házban lesz a Széchenyi-ünnepély Széchenyi István gróf 1791. szeptember 21 -én született, tehát születésének most lesz 150 éves évfordulója. A magyar társadalom országos ünnepségek keretében méltóan ké­szül megemlékezni nagy fiáról, mert hiszen a magyar élet legszélesebb területét hálózta be sokirányú tevékenységével. Széchenyi nemcsak a maga korának, hanem úgyszólván minden magyar időknek sorskérdéseivel foglalkozott és azok megoldására útmutatást, példát adott. A »legnagyobb magyar« egyéniségéhez, egész életéhez az illik legjobban, ha emlékének ma­radandó emlékekkel áldozunk és a méltó kül­ső megünneplése mellett mély fiefe é fordu­lással és önmagunkból merített erővel, gya­korlati eszközökkel is építjük a magyar jö­vőt. Ezért a m. kir. miniszterelnökség Nem­zetpolitikai Szolgálata a társadalom méltó megemlékezésének előkészítésére, továbbá Szé­chenyi István nemzetnevelő munkásságának a társadalom minden rétegével való megismer­tetésére Széchenyi Emlékbizottságot létesített. Az egyes városokban tartandó ünnepség idő­pontjának meghatározásánál az az elv az irányadó, hogy minden hónapban az ország mindegyik nagyobb tájegységben tartsanak emlékünnepélyeket, az ünnepélyek előkészí­tésében és rendezésében az illető varosnak es vidékének egész társadalma bekapcsolódjék s e célból helyi Széchenyi Emlékbizottságot ala­kítsanak, — amint arrló már megemlékeztünk. A helyi Széchenyi Emlékbizottság megalakítása ügyében Czobor Mátyás ny. pol­gármester, a Nemzetpolitikai Szolgálat helyi megbízottja vasárnap délelőtt 11 órára érte­kezletet hivott egybe a Baross-székházba. Az értekezleten resztvettek a központ kiküldöt­tei: Borody László dr. és Rimóczy József dr. is. A város képviseletében Mikula Szigfrid dr. polgármesterhelyettes-iőjegyző és Lendvay La­jos dr. városi tanácsos jelentek meg. Czobor Mátyás az egybegyűltek üdvözlése után röviden ismertette az értekezlet célját és közölte, hogy vitéz Teleki Béla gróf főispán másnemű elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg, majd fölkérte Borody László dr. kikül­döttet, hogy adjon tájékoztatást a Széchenyi- emlékünnepély megrendezését illetően. Borody László dr. utalt az alkalom nagy jelentőségére. Hangsúlyozta: mindent el kell követnünk, hogy a »legnagyobb magyar« gon­dolatait, eszméit és tanításait közkinccsé te­gyük. Küzdelmes magyar sorsát és eredményes munkásságát a legszélesebb rétegekkel meg I kell ismertetnünk, örökérvényű tanítását, amellyel a magyarság szellemi és anyagi meg­erősítését szolgálta, az ország minden részén hangos szóval kell hirdetni. Az ünneplésnél mellőzzük a szokásos hatósági kereteket; azt a társadalomnak kell megrendeznie, hogy a magyar társadalomnak minden rétege leró­hassa háláját a »legnagyobb magyar« iránt. Éppen ezért az Emlékbizottságban helyet kell foglalniok az összes társadalmi rétegek kép­viselőinek. Czobor Mátyás kijelentette ezután, hogyj az Emlékbizottság tagjainak összeállÍLásanál fi­gyelembe vették ezeket a szempontokat, to­vábbá, hogy az elnöki tisztet vitéz Teleki Béla gróf főispán vállalta s ő mondja a megnyitót is, az emlókbeszéd megtartására is ő kér föl szónokot. A helyi emlékbizottság működési köre Zalaegerszegre, Göcsejre és Felső-Zalára terjed ki s a vidéki ünnepélyek rendezésénél kérik a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottság közreműködését. Jelentette, bogy a vármegye legközelebbi közgyűlésén áldoz a »legnagyobb magyar« emlékének s az iskolák! is méltóképpen kiveszik részüket az ünnep­lésből. Zalaegerszeg az ünnepélyt október hói 12-én délelőtt fél 11 órakor rendezi meg a vármegyeháza közgyűlési termében. Markos Jenő népművelési titkár közölte, hogy az iskolánkívüli tevékenység az idén Széchenyi emlékezetében indul meg és a vár­megye minden községében tartanak Széche- nyi-ünnepélyt és a népművelési bizottság ma­gára veszi az Emlékbizottság vidéki tagjainak! összeállítási munkáját is. Borody László dr. ezután az ünnepély részletes programmjárói szólott. Az ünnepély két részből állana: délelőttiből és estiből. A délelőttinek programmján a megnyitási és. emlékbeszéden kívül bevezető és záróének és szavalat szerepelne, míg az esti előadás mű­sora ének- és zeneszámokat, Széchenyi-tárgyu Ids színdarabot vennének föl s a központi kiküldötte mondana ünnepi beszédet. Az esti előadást a Kulturházban rendeznék. Az értekezlet nagy örömmel vette tudo­másul Borody dr. bejelentését és az előadások) rendezesere Suszter Oszkár ny. gimnáziumi *£az8atót kérték föl. A színdarabot a központ haladéktalanul megküldi. Czobor Mátyás most fölolvasta a nagy­bizottság névsorát, amit az értekezlet elfogat dott, majd megalakították a szükebbkörű vég­rehajtó bizottságot. Az Emlékbizottság tisztikara a következő- kép alakult meg: Elnök: vitéz Teleki Béla gróf főispán. Társelnökök: Pehm József pápai pre- látus, apátplébános, Brand Sándor dr alispán, Udvardy Jenő dr. pi. kir. kormányfőtanácsos, az ügyvédi kamara elnöke. Alelnökök: vitéz Tamássy István dr., Zalaegerszeg m. város polgármestere, Telman Sándor dr. kir. köz- jegyző. Ügyvezető elnök: Czobor Mátyás ny. polgármester. Főtitkárok: P. Fekete Géza fe­rences atya, Deli László dr. Jegyző: Bejczy István városi közig, gyakornok. A megbeszélések során Czobor Mátyás azt javasolta, kérjék a várost, hogy a Zalaeger­szegen létesítendő téli gazdasági iskolát gróf Széchenyi Istvánról nevezzék el; Németh Jó­zsef pedig indítványozta, tegyenek lépéseket, hogy a kereskedő tanonciskolát mielőbb ál­lítsa vissza a város és azt ugyancsak a leg­nagyobb magyarról nevezzék el. Tárgyalták még a Népfőiskola kérdését is. Az értekezlet Czobor Mátyás buzdító sza­vai után befejeződött. A Széchenyi Emlékkiállítást is óhajtanák Zalaegerszegen megrendezni, amelyen Széche­nyi alkotásait, kezdeményezéseit szemlétető képekben, rajzokban mutatják be. Az ügy felől még tárgyalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom