Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-01 / 174. szám
2. ZALAMEG¥EI ÚJSÁG 1941 augusztus 1. Társulat kiadmányaival s néplapokkal, amelyeknek buzgó terjesztője a muraközé Zágrábban nevelkedett papság voll 1883-ban a tmagyar országgyűlésen a honátok interpellálták (dr. Vliese lieh zágrábi kanonok és horvátországi képviselő is a muraközi nyelv miau s az iskolákban a horvát-szerb nyelv (behozatalit követelték. Az országgyűlés a muraközi nyelvi viszonyok tanulmányozására és az állítólagos sérelmek megvizsgálása végett magyar és horvátországi képviselőkből, zágrábi egyházmegyei papoktól, állami és megyei főtiszt viselőkből szervezett bizottságot küldött a helyszínre, Csáktornyára. A bizottság Muraköz más helységeit is felkereste a nyelvi viszonyok tanulmányozása végettA bizottság tagjai, köztük (s ez fontos) a horvát kiküldöttek is megállapították, hogy |a müraközi nép nyelve és a délszláv irodaimi horvát-szerb nyelv közt olyan nagy a különbség, hogy azt a müraközi iskolákban egyáltalában nem lehet használni tanítási nyelvül, sem pcclig a tankönyvekben- Ennélfogva a bizottság az állam által kiadott muraközi nyelvem írt ABC könyvet nemcsak meghagyandónak véleményezte, hanem a többi népiskolai könyvnek is a muraköziek nyelvén váló megíratásál javasolta. A liorválok nem elégedtek meg a bizottság határozatával. hanem rávették a zágrábi érseket, hogy rendelje el a nyelvkérdésben a népnek plébániánként való megszavaztal.ását Egyetlenegy' plébánia sem akadt, amely a délszláv irodalmi nyelvet óhajtotta volna az iskola és a templom nyelvéül, sőt valamennyi plébánia hívei a leghatározottabban követelték, hogy ősi nyelvük maradjon meg az iskolákban és a templomokban. Elindultak az első tutajok a Tiszán A tiszai tutajok a régi Nagymagyarország egészséges vérkeringésének, áruforgalmának jellegzetes ősi vándorai voltak. A fenyőfa megnő a Kárpátok ormán. A favágó ruszinok ki is döntötték az érett és értékesítésére váró fe nyőszálakat, le is kerültek a hegyekről Mára- marosszigetre s azután összerótták a hatalmas fenyőgerendákat s a felső Tiszai hullámain igy nyár derekán elindultak a szegedi fűrészek felé. Ez volt a természetes, ez volt az ősi élet rendje, igy szálltak, jöttek a tutajok a Dunán, a Tiszán Marcus Aurelianus római császár idejében is, mert a fenyőfagerendákért gabonát, szalonnát kapott a felvidéki ember. Az elmúlt esztendőben a trianoni börtönből szabadult magyarság háromszoros ünnepet ült, honfoglaló, uj ünnepet a visszacsatolt felvidék Erdély és Délvidék visszatérésének ünnepét. Ezeken a nagy parádékon sok szó esett az ország összeforradásáról, de ez még csak szó b szív érzelmeinek áradása volt. Most azután hire jön, hogy Máramarosöól, Nyitrából elindulnak az első tutajok. Jön a máramarosi tutaj kárpáti gerendákból összeróttan és úszik a szőke Tisza selymeslombu füzesei között, le Titel felé Úszik rendíthetetlen biztonsággal ősidők törvényei szerint. Jön Szegedre, oda, ahol Attila sírját keresik a Tisza mélyén a szegedi halászok. Van ebben valami végzet- szerű örök törvényszerűség. A kárpáti fának haza kell jönnie Szegedre, hogy onnan elinduljon mint léc és gerenda az apró kis magyar falvakba és apró magyar házak gerince, tornáca nőjjön belőle. így volt ez ezer éven keresztül. Hiába szabdalták a világot újabb és újabb elméletek szerint, a máramarosi tutaj Szegedre hazajáró törvénye örök érvényű s ezeknek a máramarosi tutajoknak az indulása jelenti igazán a Kárpátok aljában a tiszamenti népek lassú összeforradását és az uj magyar * élet vérkeringésének „megindulását. Tanitói kinevezések és áthelyezések a visszatért Nluráninneni területekre A uiár eddig közölteken kívül még a következő tanítói kinevezéseket, illetve áthelyezéseket eszközölte a vallás- és közoktatásügyi miniszter a muráninneni területekre: Adorjánfalvára kerültek: Krasznai Antal a kisapáti róm. kát. iskolától, Jenőfi Gabriella a lentikápolnai róm. kát. iskolától, Doma Lajos Középbisztricéről és Doma Lajosné Belatincró!, Leposa Ilona és Király Ilona eddig állástalan okleveles tanítónők helyettesi minőségben. Alsóbesztercére került Szűcs István, Csór Teréz és Hegyesi Margit, Aisólendvára Horváth Sándor a szentpéterföldei róm. kát. iskolától, dr. Aratóné Kovács Ilona eddig állástalan okleveles tanítónő, Lelkesné Selesztay írma LóváZrínyi Szálloda Pontos es figyelmes kiszolgálás Kávéház i Étterem Csáktornya sziból. Bagonyára megy Csizmadia Katalin, Sopocski Ilona, Költvényes Anna és Hurai Anna eddig állástalan tanítónő. Bántornyára kerül Kenedli Ferenc a vaszari róm. kát. iskolától. Szekeres Piroska (Zalaegerszeg), Grulics Györgyi eddig állástalan és Kosztric Olga szer zetes tanítónő. Belatincra nevezték ki Lütár István (Alsó- lendva), Ifkovics Klára, Kaproncai Irén, Varga Etelka, Bácskai Sarolta állástalan és Gombosi Veronika szerzetes tanítónőt. Csentevöigyre kerülnek Völgyesy József pet riventei és Völgyesyné Küronya Júlia tótszent- mártoni állami tanító rendes tanítóknak, Sflávci Ilona állástalan helyettes tanítónőnek. Cserföldre kerül Zámbó Lajos, Március Auguszta Jozefa rendes tanítónak. Felsőlakosra került Varga Irén Iklódbördőcé- ről rende> és Biczó Elvira Kászonyfalváról he lyettes tanítónak. Göntérházára Tolnai János helyettesnek. Hársligetre Rousz Mátyásné Cserföldről rendes tanítónak, Kapcára Tóske József Gáborjánházáról rendes és Tüskéné Horváth Etelka Zalaszombatról ugyancsak rendes tanítónak Kebeleszentmártonba kerül ifj. Turza János Bagonyáról rendes, Kőmives Mária és Fodor Margit (Vindornyaszőlős) helyettes tanítónak. Kislippára kerül Tóth Ferenc, ü áh Elvira helyettes és Majhemné Düh Krisztina rendes' tanítónak. FIGYELE a A H N N m kJ- ° Q. * B U . H w J < Cfl < K O ARANY J.U.28 ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► > > TELEFON 1 —69 SZ ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását Kispalinba Benedek Klára és Neise Margit Zsuzsanna, Közébesztercére Baghy Elza, Németh Magdolna, Persa Ágnes, Csergezán Elvira és Füzy Gizella (Döbrököz) került helyet tes tanítónak. Lendvahidvégre rendes tanítónak nevezték ki Bánáti József rigyáci kántortanitót, Kókai Máriát Nemesbükről pedig helyettesnek. Lendvahosszufaluba kerül Hubai László Hódmezővásárhelyről és Chománé Molnár Lenke Tófejről rendes tanítónak. Lendvarózsavölgyőn helyettes tanító lett Bér nát Ella Keszthelyről, Orbán Margit és Heiszin- ger Ilona. Lendvavásárhelyre kerültek rendes tanítóknak vitéz Turza Antal, vitéz iTurzáné Tóth Margit Resznekről és Fekete Ilona Pusztamagyaiódról. Murahelyre Geleta Lenkét, Muramelencére Lakatos Juliannát, Pallós Margitot és Horváth Ilonát nevezték ki helyettes tanítónak. Muranrévre került Heinczinger Erzsébet, Muraszigetre Gyengési Katalin és Kecskés Julianna, Nagypalinára Almásy Tivadar, Nemescsányi Julia és Kiss Mária helyettes tanítónak. Petesházára nevezték ki Szabó Andrást, Horváth Gabriellát és Czombos János helyettesnek. Radainosra kerül Muraszemenyéről Burián Kálmán és Buriánné Szabó Margit helyettesnek, Szécsiszentlászlóra Kósa Dezső, Tüskeszerre Dósa Etelka, Völgyifalura Tanai József, Zala- gyertyánosra Szuiy Éva (Résznek) és Gallits Ilona, Zalaivándra Gáspár Imre, Zorkóházára Kovács Stefánia (Zalabaksa) helyettes tanítónak, Zsizsekszerre pedig Raducka Krisztina szerzetes tanítónő kerül Bántornyáról. Megemlitjük, hogy a közölt kinevezéseknél nincs próbaszolgálatos kezdet, hanem mindjárt a helyettes tanitói fokozat, ami 126 pengő havi fizetéssel, nyugdíjigénnyel és vasúti kedvezménynyel jár. Ezzel a kormány azt az erősebb szolgálatot kívánja méltányolni, amivel a visszatért terű eten levő működés jár, külöuösen ott, ahol nem magyarajkuak laknak. ői-rnhav ásznak ői - ballonkabátok ői-sziketek ői-szabóság TÓTH GYULÁNÁL