Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-30 / 172. szám
XXIV. évfolyam. 172. szám. 1911 július 30. SZERDA. Megjelenik hétköznaponként délután. * POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal : I Felelős szerkesztő : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. ! HER BOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre ét R Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 49,368« s Muraköz kultúrája a jugoszláv megszállás előtt Az alispán 1921. évi memorandumából Zala vármegye alispánja 1921. február 9-én a magyar királyi külügym inisztériuim' tudományos osztályában tartott értekezlelen arra nyert utasítást, hogy a határ kiiga zítór bizoltságnak rövidesen elkövetkező megérkezése idejére gyűjtse össze, és bocsássa a minisztérium rendelkezésére a földrajzi, gazdasági, vallási, kullúrális, víz- és hegyrajzi, közlekedési, kereskedelmi slb. adatokat, amelyek a békeszerződésekben megjelölt valamef- gyei írat ár vonalnak a magyar érdekek szempontjából leendő megváltoztatása mellett szolnak. Az alispán ennek a megbízatásnak eleget is lett. Terjedelmes memorandumban foglalta össze ezeket az adatokat, amelyek közül inost a kullúrális viszonyokra vonatkozókat ismertetjük a következőkben: — A muraközi nép mindig nagy hajlandóságot mutatóit a kullúrális fejlődés iránt. Gyermekeinek vallás-erkölcsös nevelését,, iskoláztatását egyik főfel adatának ismerte. Azért mindazok a községek, amelyek saját erejükből megfelelő iskolát felállítani, vagy fentar- tani nem tudtak, saját elhatározásukból a magyar államhoz fordullak segítségért, % állami iskolát kértek, vagy meglevő iskoláikat adták át állami kezelésbe. A magyar állam nem késett a segítéssel. A legmesszebbmenő áldozatok árán egymásután emelte a Muraközben a jól berendezett, szebbnél-szebb is kotlákat és azokat a legjobb tanítókkal látta el. Palotaszerű épületek emelkednek Csáktornyán, Slr-idóváron, Ráckanizsán, Perlakon, Muracsányon, Hodosányon, .Rotorban, szép földszintes épületek díszítik Jánosfalva, Drá- vaszentmihály, Drávafüred slb. községeket. — Mindezek és a többi állami iskolák hirdetik a magyar államnak velük szemben gyakorolt áldozatkészségét és bőkezűségét. A Muraközben -az 1917—18. tanévben 70 tanintézet volt. És pedig egy tanítóképző, 2 polgári, 2 ipürostanonc, 51 elemi iskola és 14 ovoda. Jelleg szerint egy állami tanítóképző, 2 állami polgári iskola, 2 községi ipa- rosianonc iskola, 33 állami ßlemi, 3 községi, 14 hitfelekezeti elemi iskola, 10 állami, 4 községi ovoda. Ezeknél a tanintézeteknél 184 tanerő volt alkalmazásban- A tanintézetek közűt tehát 48 volt az állami, 24 a nem állami. A 4G állami tanintézet elhelyezése, felszerelési, fentartási, egyéb dologi és személyi terheit a magyar állam viselte. Az állami intézeteken kívül a nem állami iskolákat is a legmesszebbmenő anyagi támogatásban részesítette & személyi kiadások révén. — Azok a befektetések, amelyeket a magyar állam az állami intézetek, az ingatlanok beszerzése, lelek, épületek és felszerelésekre fordítód, tetemes összegr ingnak. Ezek minimális .számítás mellett is 7 millió koronát képviselnek. Maga a Csáktornyái állami taf nítóképző intézet 12 holdas telkével, intézeti és gazdasági épületeivel, felszerelésével leg[- SJább is 1,500 000 koronára . becsülhető. Az állami intézetek dologi szükségleteire óvenr kint 180—200 ezer korona, személyi kiadásokra 700 ezer korona, a nem állami tanítók fizetésének pótlására 70200 korona, tehát évenként összesen 970200 koronát fordított a magyar állam. — A magyar tanügyi hatóságok és a kormány mindig arra törekedlek, hogyanép anyanyelve jogainak tiszteiéiben tartása mellett az ő nyelvén, az úgynevezett muraközi liorvát nyelven tanítsák meg a szükséges általános ismeretekre a muraközi nép gyeruneA m'ágy. kir. honvéd vezér kar főnöke a legutóbbi napok harcairól hivatalos jelentést nem adott ki, de mint a Magyar Távirati Iroda értesül, a keleti arcvonalon küzdő hon- véd-gyorscsapatok a legutóbbi két napon újabb szép sikereket értek el. A szívósan védekező ellenséget állásaiból ismét kivetették és tovább üldözik kelet felé. A magyar csapatok fáradhatatlan igyeke- zetteel küzdik le az esős időjárásban felázott Alsólendván vasárnap alakult meg ünnepélyes keretek között a Magyar Közművelőt dési Egyesület. Az alakuló közgyűlést a Korona-szálló nagytermében tartották meg Szép János ny. állami tanító, korelnök vezetésével. A Hiszekegy elmondása után a korelnök üdvözölte Marisa Sándor ezredest, az alsóF lendvai járás közigazgatási parancsnokát, majd bejelentette, hogy vitéz Teleki Béla gróf főispán és Brand Sándor dr. alispán inásr nemű elfoglaltságuk miatt nem jelenhettek ímeg a gyűlésen. Az alispán táviratban küldte üdvözletét s a gyűlés ugyancsak táviratban! üdvözölte a főispánt és alispánt. Ezután az elnök vázolta az egyesület megalakulásának szükségességét s visszapillantást vetett a jugoszláv járomban eltöltött 22 esztendőre, amely idő alatt a jugoszláviai magyarokat megfosztották a magyar kul!úrintézményektől és még a tisztán magyar községekben is beszüntették a magyar iskolákat. De voltak keit. E végből a magyar tanügyi kormány a nép anyanyelvén ábéoés és olvasó-könyveket adott ki, amelyekből a tanulók megtanultak írni-olvasni és ugyancsak belőlük anyanyelvűken megtanulták a szükséges közismeretek minden ágából a tudnivalókat. Hogy pedig a nép a közigazgatási hatóságokkal és a bírósággal minden vonalon érintkezni tuőL jon, panaszait és kéréseit az esetleg horvátul nem tudó közigazgatási és bírósági közegekkel is közölni tudja, továbbá, hogy az élénk kereskedelmi forgalmat a Magyarországgal való mindennapi érintkezésben feniarlani képes legyen, saját anyanyelve mellett a magyar nyelvet is .tanulta iskolájában..EJcént a ifép művelődése buzgó tanítók vezetése melleit szépen haladt előre, úgy annyira^ hogy a muraközi nép egyike hazánk legértelmesebb népeinek. terep nehézségéit s így meddővé tették a szovjet seregtesteknek azt a reménységét, Jipgy; a nehézségek nagymértékben meglassítják a nyomukban lévő gyorsalakulataink előrejutását. A lendületesen támadó honvédek az ellenség visszaszorítása után annak néhány egységét teljesen szétszórták. Eközben újabb foglyokat ejtettek, páncéltörő ágyukat, akna-, valamint gránátvetőket és gépjárműveket zsákmányoltak. Bácskában és Bánátban szívós kitartású, szilárd jellemű magyar férfiak, akik nem szűntek meg harcolni a kisebbségi magyar jogo kért. Ilyenek voltak: Várady Imre dr. nagy- becskereki ügyvéd, volt képviselő a szerb parlamentben, majd a régenstanács felsőházi taggá nevezte ki, továbbá Deák Leó dr- zom- bori ügyvéd, a népszövetségnél a jugoszláviai kisebbségek delegátusa és a temperamentumos fiatal újvidéki ügyvéd, Nagy Iván dr-, a Nép című hetilap szerkesztője, akinek lapját itt is sok száz példányban járatták- Sikerült ezeknek a lelkes magyaroknak kiharcolniok ez évben, hogy azokban a községekben, ahol 30 magyar növendék van, a szülők egyszerű kívánságára magyar osztály- nyíljék meg. Sikerült megalakítaniok a Magyar Közművelődési Szövetség <-et is, amelynek községekben fiókjai voltak. A miniszteri rendelet értelmében Bácskában és a Bánátban egymásután nyíltak meg a magyar osztályok és alakultak meg a közművelődési fiókok. Azonban, ami sikerült ott lent, az Honvédcsapataink újabb szép sikereket értek el Alsólendván megalakult a Magyar Közművelődési Egyesület
