Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-28 / 120. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 2alaegerszeg, Széchenyi-tér 4, Telefon 128, POLITIKAI NAPILAP 1 Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 R Felelős szerkesztő : Hirdetések díjszabás szerint. H ÉRBŐL Y FERENC ___________Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.360. Fo kozzuk a népi és nemzeti erőt! Ha v,ajaki a mai níagyar élet .folyásán el­gondolkodik, lehelellen észre nem vennie azt ;a lázas igyekezetei, amellyel a felelős vezetők a nemzet belső erejének gyarapításán dolgoz­nak. Tárgyilagos szemlélettel megállapítható,, ha a legutóbbi néhány esztendőben a nemzet egyetemessége érdekében olyan népvédelmij intézkedések történtek, amelyeknek jóhatása — bár a történelmi távlat igazoló pecsétje még hiányzik — máris kétségtelenül ineg- állapíiható. Bizonyos, hogy évszázadok .mu­lasztásait pótolni akkor, amikor fegyverest harcban tombol a világ, nem könnyű fel­adat. Épen azért, a mindig fontoskodó kritika ellenére, sem az elgondolásokat, sem pedig a módszereket nem lehet a nyugodt idők mértékével mérni, mert hiszen az életmen­tés veszedelmei között a hosszú fontolgatás, a módszerek gondos latolgatása pótolhatat­lan időveszteséget és ezzel együtt halált js okozhat. Már pedig mi most életet, — a nemzet életet mentjük meg olyan, körülöt­tünk zajló világesemények között, amelyek nekünk sem földrajzi, sem történelmi, sem kulturális, sem vérmérsékleti szempontból nem közömbösek. Ha idebent a lázas, életmentő tempó kö­vetkeztében az elgondolások és módszerek, talán nem örök időkre szólók is, mindenesetre olyan népi és nemzeti erőket szabadítanak föl, amelyeknek kifelé való hatása a kívül­ről ránk ható s nem egyszer megsemmisítő szándékú erőket képesek mindig kiegyensú­lyozni. amíg a hyugodtabb idők megfontolt és bölcs rendelkezéseiben messze, évszáza­dokra kihaló, kristálytiszta nemzetirányílóf szabályok alakulhatnak ki. De a mai viszo­nyok közölt nem lehet meditálni, messze­ségbe. bámuló bölcselkedéssel terebélyes rend­szereket kiizzadni. Most gyors elhatározás­sal, bátran és azonnal cselekedni kell. Most nem lehet a magyar népi tömegek bontakozó lelki erejének és nemzeterősítő akaratának pepecselő mozaikrakosgatássál, szárnyát szegni, nem lehet azért, mert most minél előbb és minden áron erő kell. Belső, sziklaszilárd, magyar népierő, amely neki­feszül a nemzeteket romboló világviharnak, hogy egy csendesebb, ráérőbb időre átmentsen bennünket. Ezt a nemzetmentő népiéről vé­delmezni, fenntartani és gyarapítani minden magyarnak, ezen a világon bárhol él is, szent kötelessége. , Tagadhatatlan, hogy az országnagyobkodás, valamint a »lábhoz tett’ fegyver« kifelé tisz­teletet és tekintélyt, befelé megnyugvást és büszkeséget nyújtó állapotának megterem­tése nem csekély áldozatába kerül a nem-, zelnek. S ha ehez a komoly, nagy, mindenki állal örömmel adott és adandó áldozathoz váratlan s az előbbivel látszóan össze nem függő újabb áldozat szüksége jelentkezik^ ak­kor sok ember talán keserű kedvlelenséget érez s úgy gondolja, hogy a közérdekért, a nemzetért nagyobb megerőltetést már nem/ bír el. Azt hiszi, hogy egyéni életének szat- badsága, egyéni jogainak épsége forog veszély­ben, amikor nézete szerint mértéken felüli, közérdek-támogatásra kényszerül. Pedig nincs igaza! Mert ezekben az or­szágokat teremtő és népeket megsemmisítő időkben a közösségért, a népért, a nemzetért való lemondás is épen olyan alkotó hata­lom, mint akár a fegyver. S ha a belső népiéről újabb áldozathozalallal menteni vagy fokozni lehet, akkor ezt az áldozatot gon­dolkodás és zúgolódás nélkül meg is keli hozni. Oda kell állni nemcsak résztvevő szív­vel, nemcsak a társadalmi megmozdulás néhai jobban, néha gyengébben felbuzgó hajlandón ságával, hanem intézményesen, mindenkire elköteleződi, semmibe véve azokat a min­dig tiltakozó hitvány néhányakat, akik a nemzeterő pusztulásánál is önző érdekük! csorbulását harsány jajveszékeléssel siratják!» H, A Bismarck csatahajót dicsőséges küzdelem után elsülyeztette az angol túlerő Berlin, május 28- A Bismarck csatahajót, amely angol túlerővel vívott első ütközeté­hen el sül vesz tette a Hoodot és megrongálta a King Georgeot, az ‘orrán találat érte s en­nek következtében veszített sebességéből. Má­jus 24-én egy légitámadás során torpedólö­vés érte s így sebessége ismét csökkent. Má­jus 26-án este 9 órakor Bresttői 400 ten­geri mérföldnyire nyugatra újból eltalálta kel légi torpedó; az egyik letörte kormányát és csavarjait. Lütjens tengernagy, hajóhad-főnöktől 23 óra 42 perckor a következő jelentés érkezett a hadi tengerészet főparancsnokságához: — A hajó kormányozhalailan. Az utolsó gránálig küzdünk. Éljen a Führer! A. Bismarck csatahajó mindaddig harcolt az egyre. erősödő ellenséges tengeri erőkkel, amíg végül május 27-épi délelőtt a túlerő, áldozatává vált­A Bismarck csatahajó a fokozatosan erő­södő ellenséges tengeri haderők elten foly­tatott harcában mozgásra képtelen állapot­ban is küzdött, míg végül május 27-én dél­előtt áldozatává váll a három angol csata­hajóból, egy repülőgép anyahajóból, több cir­kálóból és rombolóból álló túlerőnek. Az angol köteléket magát ma reggel óta német harci repülőgépek támadják­Az egész német nép nagy büszkeséggel és gyásszal gondol az Izland melletti tengeri üt­közetben oly diadalmas Lütjens tengernagyra, a hajóhad főnökére, a Bismarck csatahajóra és parancsnokára, Lindemann sorba jókapij- tányra, valamint a hajó hős legénységére. Róma, május 28. x\ Popolo di Roma ber­lini tudósítójának jelentése szerint ottani ka­tonai körökben kijelentették, liogy a tengeri csata, amely a Hood sorsúi megpecsételte* mindössze öt percig tartott. , A Bismarck hajóágyúinak sikerült a IIoo« .dot pontosan célbavenni. A német hajó lőve-* dékeinek olyan nagy átütőereje volt.,., bogyi azok áthatoltak az angol hajó egész vériezer1 lén és előidézték a robbanást. Mint Londonból jelentik ugyancsak az olaszt Lapok, a Times megerősíti azt a hírt, amely; szerint a Hcod ezerháromszáz főnyi legény- bégéből alig néhány ember menekült meg, IV. Károly király három elismerése a 82-es székely ezrednek A volt 82-es gyalogezred, a hős székely ezred dicsőséges hadi tetteivel a világháború­ban háromszor érdemelte ki b- e. IV. Károly király elismerését.- Ez az ezred adta Erdély legkiválóbb és leghelytállóbb kisembereit- A »Fliegende Brigade« keretében a legendás haditettek egész sorát hajtották végre és csu­pán ízelítő, amikor most egyik legszebb hősi vállalkozását leírjuk. Ez a Magúra Casinului védelme. Az 1167 méter magas Magúra Casinului a Kézdivásárhely, Bércek, Ojtoz, Sósmezői előtti luatárhegyek legmagasabb hegycsúcsa, jobbra-balra a terepet 80—100 kilométerre: uralja. 1917. január első napjaiban bajorok és nyolcvá-nkettesek együtt foglalták el a ha­vas hegycsúcsot, amelyről az oláhokat ké­zitusával leszorították- Megkezdődött a hegy­csúcs megerősítése és hadászati kiépítése’. Éjt nappá tevő munkával bombabiztos fedezé­kek, tavernák, futóárkok készültek s a hegy­csúcsot megszálló III- zászlóalj hónapokon! át — július végéig — viszonylagos nyug al­ul aI élvezett. Ekkor Marastinál — a hegy­csúcstól tíz-tizenöt kilométerrel jobbra — ai románok támadásba kezdtek, helyi sikere­ket -érlek el, de támadásaikat a Mafftra Casi- nului székely védőserege mindenkor vissza­verte. A 82-es székely ezred égy zászlóaljáf val szemben másfél román hadosztály fejlő­dött fel s július 26 és 31. közötti időbeni szakadatlan pergőtűzzel, majd tömegroliam- mai igyekezett a hegyet bevenni, de azt még megközelíteni sem bírta. Az orosz-román tü­zérség pergőtüze a hegy védelmi berende­zését teljesen szétrombolta, állásait a szé­kely zászlóalj mégsem adta fel, holott az •ezred jobbszárnya a környező völgyekben) visszahúzódásra kényszerült s így az ellen* ség nagy félkörben a hegycsúcs oldalába és

Next

/
Oldalképek
Tartalom