Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-06-28 / 145. szám

6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. június 28. FERENC JÓZSEF KESERÜVIZ tűk a kalappal. A banda-bandában még job­ban gyöngyözött a homloka. Kandót kere­seti, zsebébe nyúlt. Kibuggyant torkán. Vé­szesen, hörgőn: — A kőc! A kóc! És már gyömöszölt, igazgaLolt. sZebének tartalma a kalapba került. 'Mire észrevették, már fején pompázott a kalap. Kicsit fur­csa voTt, de sikerült. A perem nem bántottál az orrát, a fülét meg fedetlenül hagyta. Az emberek már nem mosolyoglak. Pedig lett volna. mm. Vékony törzsön, nagy kucsmájáé gombára emlékeztetett a kalappróba. De hi­ába, most mar tilos a nevetés, mert aki mukkan, a bíróval találja magát szemben- , Az pedig nem tanácsos! Mert a bíró mégis csak bíró. Most már önérzetesen tekintetűi körül András. Most már teheti. Mit törődik vele, ha minden mozdulatánál inog-binog fe­jén a kalap. A bíró ő és senki más. Méltó­ságteljesen int-— Látták! A bíró én vagyok. A kalappróbát kiálltam. Mehetnek kendlek haza... A választó polgárság nyaka közé sunyta fejét. Égyenkint, lassan szállingóztak kifelé. Jópáran már kívül voltak, amikor bíró uram­nak eszébe jutott valami. Vissza'parancsolt; mindenkit, csendet intett, k kalap már az asztalon szerénykedett/ András rámutatott. — A falu »alkotmánya« elavylt, régi. A m|ai nappal új »alkotmányt < léptetek életbe. Eltörlöm a kalap-törvényt! Megértették! így lesz! Isten engem... Öklével rácsapott a kalapra. Az nem ért rá fölnyögni, mert újabb csapás következett és a kalap hangtalanul kimúlt. Legújabb A magyar légi haderő a csütörtöki szov­jet légitámadásra válaszul pénteken reggel, szovjet légiterületre repült be s eredményesen bombázott fontos katonai célpontokat. A Német Távirati Iroda nagy nyugatorosz­országi légiharcokról számol be, amelyekben az orosz légiflotta nagy veszteségeket szen­vedett. Közli azt is, hogy vasárnap egyheti összefoglalót ad az orosz háború eseményeiről Abból az alkalomból, hogy a magyar kép­viselőház megszavazta a bolgár-magyar kul­túr egyezmény becikkelyezéséről szóló törvény- javaslatot, a bolgár lapok hosszú cikkekben számolnak be arról, hogy milyén értékes a két ország barátsága a mai válságos idők­ben, amikor Európában világnézeti harcok dúlnak. Szófiában ma megalakították a magyar-bol­gár kereskedelmi kamarát, Hasonló intéz­mény létesült Budapesten is. ! SOMMER SÁNDOR j ; szállítmányozási vállalata,!; ] mint eddig 40 éven keresztül, ezután is J 1 ' vállal vasúton érkező áruk: teher és gyorsáruk ' ! | kézbesítését, vasúti küldemények feladását, vagon- ! 1 < rakományok fuvarozását, < | bútorszállítás, költözködést, ' ! épületanyag (tégla, cserép, ] » ! 1 mész fuvarozását stb. < ' helyben és vidékre.;! i 4 évtizedes gyakorlat alapján]» ! SZAKSZERŰEN GYORSAN és]! OLCSÓN ! < ! — O Élet a hinduknál Általában kevesen gondolnak nálunk arra, hogy egy sereg közhasználatú ruházati cikk Indiából került hozzánk. Így tőlük származott pyjama is, fehér vászon nadrágot hordanak bokában erősen összeszűkítve és ráncolva. Náluk ez? padzsámának nevezik. A régi hin­duknál a felső testet csak egy átvevő lepel takarta, még ma is sokan járnak így falun, de már többnyire európai szabású inget vi­selnek hozzá. Az dseredetű hindu férfiruhat az úgynevezett dhoti, amelyet a köznép nagy része ma is visel. __ A pyjamán kívül tőlük vették át az ango­lok a katonai lábszártekercset, a tábori ru­hának nagyszerűen bevált khaki színt- A kas- miri sál körülbelül száz évvel ezelőtt az -elő­kelő európai .hölgyek kedvenc viselete volt A muzulmánok bő vászonbugyögőt viselnek. A most mhr pár éve divatos turbánt szintén a hinduktól és muzulmánoktól véltük át De náluk ezerféle formája van. Másképen köti meg a hindu, a muzulmán, a szikh, de ezenkívül még vidékenk'itnt is változik a kötés­mód, úgy, hogy a kötésből meg lehet mon­dani, milyen fele kezeihez tartozik viselője. Úgyszintén változik a nők öltözéke feleke­zelek és egyes vidékek szerint- A hindu nők ősi ruhája a szári, egy, 5—6 méter hosszú, színes, hímzett arannyal átszőtt szegélyű kel­me, ezt a leplet finom ízléssel művészi re- dőkbe csavarják alakúk köré, végét fejükön vetve ál. A muzulmán nők az utcára gyak­ran földig érő, fehér zsákszerű burkol Öl­tenek. amely eltakarja a fejet is, csak két kis lyukon láthatnak ki belőle. Az indus/ nő éleiében fontos szerepet játszik az ék­szer. Midőn férjhez megy, ura ékszerekkel halmozza el. Legtöbb ékszer lágy, ötvözetlen ezüstből való, a gazdagok arany, drágakő- és igazgyöngyöket hordanak. A férfi szabadon jár-kel, de nem így a nő. Persze, ez csak a régi felfogásban élőkre áll, mert sok ma a modern indus, aki nem tartja az asszonyokat lakat alatt- De még a modern körökben sem él megközelítően s-eim olyan szabad életet a nő, mint nálunk, nem mehet ki egyedül az utcára, s egyáltalán házon kívül ritkán szabad mutatkoznia. A muzulmánok közöli még a modernebbek is ragaszkodnak a nők elzárásához és lefátyo- lozásához. Az étkezés egész máskép folyik le náluk, mint nyugaton. A régimódi indus' még, ha előkelő, gazdag ember is, csaknem mindent kézzel eszik. Az életeket kis kerek fémszilkék- ben tálalják, minden fogási egyszerre. A ház módjától függ, hány fogás szerepel. A jobb- módúaknál tíz-tizenötféle élei kerül az asz­talra, a tálca közepére mindig jókora adag lőtt rizst halmoznak fel. A rizs csaknem egész Indiában a táplálkozás alapja. Az éte­lek mellé kovászLafan száraz kenyeret szol­gálnak fél, amelyek száraz palacsintára ha­sonlítanak. Ezt csapátinak nevezik. A ma­gasabb hindu kasztok étkezés előtt meg­mosdanak és nekivetkőznek. Bralimban pél­dául derékig mezítelenül ül le enni. Bal ke­zükkel esznek, illetve ezt mártják bele a sűrű lére eresztett ételekbe, jobb kézzel 1 árt­ják a kenyeret. Evés előtt 'jókora csipet­nyit vesz a íizsböl a hindu és azt össze­keveri az étellel. Csak az egészen levesszem híg ételeket eszik kanállal, de sok helyen- egyáltalában nem adnak kanalat az étel mellé. Az -evés a régimódi indusoknál ma is földön ülve történik, a tálcákat is vagy a földre teszik, vagy alacsony zsámolyra^ A hinduk nagyrésze teljesen növényevő, ugyanis vallásuk tiltja a szarvasmarha vagy bármely más állat elpusztítását, mivel alléi­két az állatban is épen úgy tisztelik, mint az emberben. Egyedül a harcos nép eszik húst, a halat azonban mindegyik elfogyasztja. A disznót annyira megvetik, hogy nem le­het nagyobb sértést elképzelni, mint azt, lia valakit »disznó fiának« neveznek­Újhelyi Anna. Tinlcnkuli mindig üzembiztos. Vásároljon a Zrínyi könyvesboltban. Nem felejtünk! JLimns 28. 1915. Az önfeláldozó erőfeszítésnek, vala­mint a lelkes odaadással végrehajtott elszánt kötelességlelj-esílésnek kiválóan szép példáját adta Száraz Gyula, volt zom bori 23- közös gyalogezredbeli önkéntes tizedes. Mint szakaszparancsnok, e napon a Lem­berg környéki Polonice Bogdanowka-nát le- folyt véres ütközetben azzal tüntette ki ma­gái, hogy az ellenség igen heves gyalogsági és géppuskatűzében a roham előli az el­lenségtől alig 100 lépésre húzódó lövészárok­ban minden -egyes katonájához odakúszott, hogy buzdítsa őket. Alárendeltjeinek a ro­ham végrehajtására hasznos utasításokat adott és figyelme mindenre kiterjedt­Amikor az első roham az ellenség gyilkos golyózáporában összeomlott, bár súlyosan megsebesült, szakaszát további lelkes kitárj fásra és elszánt erőfeszítésre buzdította, részt akart venni a következő rohamban is. Csakis vérveszteség okozta ájulása akadályozta meg a hőslelkű tizedest abban, hogy önfeláldozó erőfeszítése a biztos pusztulásba nem vitte. Kiválóan vitéz és önfeláldozó kötelesség- teljes í léséért a nagy ezüst vitézségi énemmel tüntették ki. Mi újság az élelmiszerpiacon? Budapest, június 28- A bud-apesLi nagy vá­sártelepen pénteken reggel a forgalom élénk voll. A zöldség- és főzelékfélék piacán ki­elégítő felhozatal mellett számos cikk ára csökkent. Olcsóbbodott a fejeskáposzta (14 —20), a leveleskaiarábé (10—20), a zöldborsó (10—20), a töltenivaló paprika (7—35), a spárga (20—160), a sárgarépa zöldjével (3 —22), a petrezselyem zöldjével (2—22). ezzel szemben drágult a zöldbab (80—90), és a re­tek (6—25). A burgonyapiacon az új nagy burgonyát (17-35), az apró újburgonyát (105) olcsóbban árusították. A gyümölcspiacon a nagyobb felhozatallal kapcsolatosan olcsőlP bőd ott a körte (90—100), a kajszibarack (110 —160), az őszibarack (200—250),Ä zöld eg­res (40—70), a málna (120 -200), az erdei sza-móca (160—180). A ; piac újdonsága a ringló (80—110) volt. A baromfi piacón a rántaniv.aló élőcsirkét (250—300), a sülnivaló élőcsirkét (250—320), az élőtyúkot (200—220) drágábban, a friss vágású csirkét (350), és a tisztított kacsát (220—280) olcsóbban áru­sítónak. (Zárójelben a nagy vásár telepi árak), •rrwiwffiTiwíiinwnrfMn^^ nnvT • Z4LÄ.EGER3ZEGI KÖLCSÖN KÖNYVTÁR LORD ROTHERMERE-UTCA 5. Újdonságok. Medveczky Bella: Családi ház Howard: A csonlbrigád Thury Zsuzsa: Rigó utca 20—22 Priestley: Angyalok utcája Hawthorne: A hétlornyú ház — Romlott ételek okozta mérgezések le­küzdésénél a gyorsan és biztosan ható termé­szetes »Ferenc József« keserűvíz azonnali igénybevétele — egy vagy két ivópohárral — gyakran rendkívül fontos segédeszköz. Kér­dezze meg orvosát! SZÍNES RÓZSÁK -a ligetben, tarka virá­gok a nők ruháin, százféle szcbbnél-szebb imprimé a Schütz Áruházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom