Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)

1941-05-12 / 107. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. 1 POLITIKAI NAPILAP 1 Előfizetés: egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Szerkesztőség es kiadóhivatal : i Felelős szerkesztő : j Hirdetések díjszabás szerint. Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon 128. ' __________H E R B O L Y FERENC___________1 Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. mu raközből Vasárnap, folyó hó 11-én, Per la kon 5000 férfi követelte az ország kormányzójához, a Führerhez és a Dúcéhoz küldöli sürgöny­ben Muraköz helyzetének véglegesítéséi Ma­gyarország keretében. Zalán Gyula dr. és kél bennszülöd kisgazda leltek javaslatot- A per­laki járás községei lábiák alap vonullak fel. Szófia, május 12- (NST) Genov, közismert bolgár újságíró az Ulro hasábjain az Egye­süli Államok magatartásával kapcsolatban rá­mutat arra, hogy Amerika már gyakorlatban hídban áll a tengeti] halai mák Icái. Ha azonban Németország és az Egyesült Ál­lamok között valóban kitör a ’háború, az azonnal hadbaszólítja Olaszországot és Ja­pánt is. Tokióban nagyon jól híd jók, hogy Roosevelt először Németországot, az­után pedig Japánt akarja megsem­misíteni. Az egyesüli Államok maga tar lásálól függ te­hál, hogy ebből a háborúból világháború lesz-e. vagy sem, mivel örömünnepet ült vasárnap Alsóiéiulva és vele együtt Zalának az a szép területe, amely felszabadult a jugoszláv megszállás alól. Ti­zenötezer főre tehető az iá hatalmas tömeg, amely összegyűlt Alsó tend ván, hogy az egész vidék lakossága nevében mondjon bálát a Gondviselésnek azért ia kegyelméért, amely- lyel 22 év u'lán meghozta a felszabadulást s egyesülhettek újra az édesanya ölében test­véreinkkel. Az örömünnepen megjeleni vitéz Teleki Béla gróf főispán, Tomka János dr- várme­gyei főjegyző, Szalay Gyula dr- vármegyei tiszti főügyész, Raffensperger József, Far­kas Sándor novai esperesplébános, vitéz Ta­más Elek körzeti iskolafelügyelő s rész Ivett Marisa Ferenc ezredes, Csáktornyái katonai parancsnok is. Az ünnepély lü órakor kezdődött, amikor Pehm József pápai prelátus tábori szentmi­Utána lovasbandérimn vonult fel a város utcáin. A perlaki megnyilatkozás felülmúlta még az április 27-i Csáktornyáit is- III említjük meg, hogy az eddig felterjesz­tett megnyilatkozásokat külön megbízott'vitte illeiékes helyre. a Szovjetuniót is nagy mértékbeli érintené ez a háború, távolkeleti ér­dekei miatt. Szövjeloroszország nem hiányoz ha tik a vi­lágproblémák megoldásúinál s épen ezért vette magára az államvezetés felelősséget Sztá­lin ebben a sorsdöntő órában! A kormány- változásról az eddigi orosz külpolitikának nem megváltozását, hanem fokozódásál lehet várni s ezt a külpolitikát elsősorban a né­met-orosz és japán-orosz egyezmény jellemzi. A cikkíró rámulat arra, hogy a Szovjetünió megszakította a dip­lomáciai kapcsolatokat az egykori Jugoszláviával. Helgáimmal és Nor­végiával s ez a lény a legvilágosabban mutatja, merre halad az orosz külpolitika. o-cl üo magjai Ui'UUUUU. yyaíicci György iábori esperes vend nyelven mon­dod szentbeszédet. Széni mise után az egybegyűl bek elénekel­ték a Hiszekegyet, amit Szép József kántor- tanító megnyitó beszéde követett. Ebben többek között a követke­zőket mondotta: A nagy világégés és az igazságtalan tria­noni békével Magyarország egy része felda­rabolhatott és új államok alakultak. így született meg Jugoszlávia, amelybe bc- leítéltetétt a Zala vármegyéből elszakított Mu­raköz és Murán inneni vidékekkel együtt 28 színmagyar község. Ezek a területek szlovén közigazgatással Szí ovéniához csalól tat lak. A tisztán magyar községekben még né­hány évig az iskolákban a tanítás magyar volt. De 10 év múltán a magyar tanítást a hatóság teljesen beszüntette; a Magyaror­szágból illmaradt tanítókat áthelyezlek Szlo­véniába és helyükbe idehelyeztek csak szlo­vénül ludó tanerőket, akik magyarul nem ■’tudván, nagyon csekély eredményt értek el. ? A megszállás illán a szlovén hatóságok még egy ideig megengedték a 'különböző ma­gyar egyesületeknek a magyarnyelvű előadá­sok megtartását. Ez tartott 1935-ig, amikor a jugoszláv kor­mány a közművelődési egyesületek műkö­dését azzal az indokolással tiltotta he, hogy politikai munkát végeznek. Utolsó nyilvános szereplése a vezetésem alatt lévő magyar dalegyesületé volt 1.934- bén egy dalos estélyen­Azután mi is csak mint templomi ének­kar szerepeltünk, vagy egy-egy elhalL ma­gyar testvérünk ravatalánál és sírjánál bú­csúztunk el attól egy-egy gyászénekkel. De azután megszűnt minden magyar egye­sületi életünk és jött a mindig nagyobb el­nyomás és jogainktól való megfosztás. Az elnyomott jugoszláviai magyarságnak jogaiért harcolni nem szűntek meg: Várady Imre dr. nagy becs ke re ki és Deák Leó dr, zombori ügyvédek. Deák Leó dr. a ’jugo­szláviai kisebbségeknek volt delegátusa a Nép­szó ve iségnél Genf ben. ők kelten s velők együtt Nagy Iván dr. újvidéki ügyvéd voltak azok, akik nem szűn­tek meg küzdeni a magyar kisebbségek jo­gaiért s végre elértek annyit, hogy 1940-ben a kultuszminiszter rendelettel megengedte, hogy ahol nagyobb számban vannak ma­gyarok, olt minden 30—30 tanuló részére magyar osztály nyitandó Ok a magyar is­kolába való beavatkozásra a szülőnek az a kijelentése, hogy ő magyar nemzetiségű s mint ilyen, követeli, hogy gyermekét az is- koja igazgatósága írja be magyar osztályba. Minden egyéb körülmény mellőzendő szi­gorúan. Ennek a miniszteri rendeletnek az alap­ján sorban nyíltak meg a magyar tannyelvű osztályok Bácskában és Bánálban. De nem sikerüli magyar osztályok nyitása mináUink, pedig 9 községben több, mint 600 gyermeknek a szülője követelte azt. Az alantas hatósá­gok az aktákat elfektették, s ha valaki a szülők közül sürgette, azt mint lázitól, vagy a csendőrök zaklatták, vagy pedig katonai behívót kapott az illető, s avval bevonult de olL internáló táborba vitték, ahol hónapo­kai töltött el. Ugyanígy járt el a halóság azo’kkal szem­ben, akik a kiilfúregyesület megalakításán fáradoztak. Egy magyar kullúregyesület alapszabályait elkészítette Várady Imre dr. és Deák Leódr. A belügyminiszter ezeket az alapszabályokat jóváhagyta s utána megnyílt az első ma­gyar kullúregyesület Újvidéken. Utána sor­ban alakullak meg annak fiókjai Bácskában és Bánátban. Az egyesület elnökéinek az újságokban köz­zétett felhívására és Levélbeni felkeresésére megkezdtük mi is a fiókegyesület szervezé­sét itt Alsólendván. Ez a hatóságoknak tu­domására jutóit s dacára, hogy okmányok­kal igazoltuk., hogy az alapszabályok értel­mében a szervezkedési munka -egész Jugoszlá­A Szovjet-Unió és Amerika esetleges hadbalépése A felszabadulás örömére vasárnap nagyszabású ünnepélyt rendeztek Alsólendván Tizenhatezren vettek részt az ünnepélyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom