Zalamegyei Ujság, 1941. április-június (24. évfolyam, 74-146. szám)
1941-04-30 / 97. szám
XXI \ ÁRA 8 FILLÉR Y. szám Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaeaerszeff. Széchenvi-tér 4. Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : HERBOLY FERENC Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla : 49.368. Roosevelt és Lindbergh Newyork, április 30. Az illeni lapok nagy teret szentelnek Lindberg nyilatkozásának, amelyet Rposcvelthez intézett, mielőtt bejelentél Le az amerikai légierő tartalékosainak sorából való kilépését. A New York Sun közli Nve szenátor megjegyzéséi, amely szerint Lindbergh lépése logikus következménye volt Roosevelt minősíthetetlenül durva szidalmainak. A szenátor gúnyosan megállapítja, hogy ezek a szidalmak rosszul hangzanak a . demokrata Messiás« szájából. Olasz „zárt 16“ lett az Adriai tenger Boriin, április 30. A kü 1 üg.ymin,is z lé r ;iumbo z közel álló ^Berliner Börsenzeiiuug római levelezője hadászati szempontból mell,alja 'Korín szigetének és Preveza kikötőjének olasz kézre jutásátA tudósító megállapítja, hogy Korín' és Preveza olasz megszállása után az Adriaitenger lengerészeli hadászati szempontból zárt tóvá vált. Az albán partoktól csupán két kilométernyire lévő Korfu uralkodik Al- só-Olaszország és Albánia tengeri összekötő útvonalán. Korfu és Preveza ellenőrzésével kiküszöbölődött az olasz Adriát fenyegető mindén veszedelem. Korfu szigetének területe egyébként 585 négyzetkilométer, lakossága pedig — 100000 lélek — igen sűrű. A szegedi egyetemen újra megnyitják a jogi kart Szeged, április 30. Két napon keresztül Szegeden tanácskozások folytak a Horthy Miklós Tudományegye leim kibővítésével kapcsolatban, amelyeken részivel! Szily Kálmán kuliuszállamlitkár. Az egyetemhez közelálló körök úgy tudják, hogy a jogi kar újbóli megnyitása biztosra vehető, ^azonban az egyetem tanácsa állal fiel állítani kért mezőgazdasági kart csak aztán fogják megnyitani. Nagy a valószínűségié annak, hogy még az idén nyáron új központi egyetemi épület felépítését kezdik meg, mivel szeptember közepén a központi egyetem mostani épületét a megnagyobbodott területű ítélőtáblának kell átengedni. Az erdélyi emlékérmet a kormányzó születésnapján osztják ki ünnepélyesen A kormányzó a Keíetmiagyarország és Erdély egy részének Mátyás király jubileumi esztendejében történt, felszabadulása emlékére alapított Erdélyi Emlékérem alapszabályait most legfelsőbb elhatározásával jóváhagyta. Az Erdélyi Emlékérem horganyból készült, 35 milliméter átmérőm. Első oldalán Mátyás király balnanéző domborművű képmása, körihalként pedig az »Erdélyi részek felszabadulásának emlékére 1910.« szöveg díszíti az érmet. Másik oldalán a középen elhelyezett Erdély címere körül a »Mátyás király születésének 500. évfordulóján«, ezenkívül pedig kormaiként a »Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó országi ásónak XX. évében« szöveg olvasható. Az Erdélyi Emlékéremre igényjogosultak mindazok, akik 1940. június 2-ika és szeptember 30-ika 'között legalább 28 napon át tényleges katonai, vagy csendőrségi szolgálatot teljesítettek, továbbá a katonai közigazgatásnál alkalmazott mindazok a honvédséghez, illetve csendőrséghez tartozó nyugállományú, szolgalatonkiviui viszony heh, valamint tartalékos lisztek és legénységi állományú egyének, akik a 28 napos tényleges katonai szolgálatot csak 1940. szeptember 30-ika /után érték el, de a trianoni határt a honvédség csapataival együtt 1940. szeptember 4- ike és 13-ika között lépték át. Igényjogosultak 4 katonai közigazgatásnál alkalmazóit polgári tisztviselők is, akik illetékes íelsőbbségük állal mint kiküldött szakelőadók teljesítetlek 28 napos szolgálatot és •egyébként a trianoni határt a fenti időpontban átlépték. Az alapszabályok értelmében igényjogosullak a magyar királyi rendőrségnek', a magyar királyi .pénzügyőrségnek, a magyar királyi államvasutaknak és postának mindazok a tagjai, illetve alkalmazottjai, akik a honvédség csapataival együtt, vagy még azok előtt hivatásukból kifolyóan 1940 szeptember 4-ike és 43-ika között átlépték a trianoni határt. A hivatalos lap az alapszabály jóváhagyásával együtt közli a honvédelmi miniszter körrendeletét, amely részletes utasításokat tar1 talmaz az igénylés módjára és az ezzel kapcsolatos eljárásokra. Közli ez a. körrendelet* hogy a ténylegesen szolgáló igényjogosultakat június 18-án, a kormányzó születésnapján, ünnepélyes módon kell az emlékéremmel feldíszíteni. Az ünnepélyre a ‘nem ténylegesek' is meghívhatok és ők is ezen a napon kaphatják meg az emlékérmet. — o — Csáktornya visszatért olvashatjuk immár a postai bélyegzőkön. E pillanatban megelevenedik előttem a Csáktornyái gróf Zrínyi Miklósnak, a költő és hadvezérnek izzó magyarságától álható t hősi szelleme. Szinte hallom az 1664. évi lörök elleni téli hadjárat nyomán támadt gyermek- ijesztő török anyák rövid mondatát: »Jön Zrínyi!« — Más oldalról a pápa és a francia király köszönő levele és a németországi hálaadó könnenelek zöme hirdeti Zrínyi harci dicsőségének elismerését. —• De a sors másként határozott. Az 1664. év november 18-án, a zrinyifalvai (kursáncci) vadászat vadkanja derékbatöri a hősi önfeláldozó leiekbe ve lett reményt. Azonban a múltba vetett visszapillantás nyomán bátran állíthatjuk, hogy az ö lelkében élt öntudatos magyarság ettől kezdve indiill országhódító útjára: »A török ái'ium. elleni orvosság«, a »Vitéz Hadnagy«, a Tábori Kis Trakta«, a Szigeti Veszedelem« című munkáinak írott példányai nyomán. Ezek .a művek kézről-kézre járlak és 22 év múlva, 1686-ban annyi volt márt az öntudatos magyarok száma, hogy Buda felszabadulása után lépésről-lépésre feltámadt roncsaiból az 1000 éves haza. — így oldódott fel a 150 éves török rabiga. Ez voll Muraköz központjának, 'Csáktornyának! első nagyobb történelmi szereplése. Míg Zrínyi 3 éves korától nevelődik Csáktornya várában, addig az 1884. esztendői Csáktornyái szülöttel gazdagítja Muraköz tór- ténelmi fénypontját. Ekkor látott napvilágot Csáktornyán a kapisztránjánosi szerepre hivatott szegedi ferences rendházfőnök : Uzdó- czy-Zadr.avecz István felszentelt püspökünk, Ő toborozza az első seregei vitéz nagybányai Horthy. Miklós országgyarapító kormányzónknak 1919-ben, az ő apostoli áldásával indulnak a Magyar Feltámadás útjára az első csapiatok a Felvidék megszállására 1938-ban, — "Az isteni akarat Csáktornyán indította meg a magyar feltámadás szikráját már 1884-ben, amikor- mi a gyarló földi szemeinkkel 'nem láttuk még a világégést és Trianon rabbilincsé t. Csáktornyái magyarok, Muraköz derék, becsületes népei! Lel kelek nemes meglátása egy pillanatig sem vonhatja kétségbe a magyar történelmi rendeltetési a Dráva és Mura közötti csendes háromszögben. Ahol ily nemes fiai nevelődtek a magyar hazának, azoknak a második évezred küszöbén csak fokozottabb mértékben kel P hi let adni a Nagy Magyarország féltámadása cs boldogulása érdekében. ‘ j Muraköz ezer év óta in agyar föld volt és az is marad. Kollárics Ferenc,
