Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-01-10 / 7. szám

2 ZALAMEGYEJ ÚJSÁG 1941. január 10. szavazás útján kimondották, hogy tilos a sávokon keresztülvezető utakra bármit is he­lyezni, a Széchenyi-tér fásítása ügyében pe­dig a polgármester, a főmérnök és a főin­téző helyszíni szemlét tartanak. Holczer Ernő fölemlítette, hogy egyes új utcákra nedves időben nem járhatnak be kocsik és szekerek és így azoknak tüzelő­anyaggal való ellátása is nehézségekbe üt­közik. A polgármester erre megjegyezte, bogy a fcocsiutak kiépítése fokozatosan, terv szerint történik s így minden utcára sor kerül. A szántók, rétek | gármester elővigyázatos, óvatos politikájának * köszönhető, de amelynek elérésében óriási része volt az elhunyt vitéz Szécsi Ferenc szám- tanácsosnak. Kéri ezt jegyzőkönyvben meg­örökíteni. Vitéz Tarnásy István dr. polgármester kö­szönetét mondott az elismerő szavakért. Jól­eső érzéssel hallotta az igazán megérdemelt elismerést az elhunyt főszámvevő iránt s azt közölni fogja az özveggyel. A kórház zárszámadásánál Holczer Ernő helyeselte a polgármesternek azt a kényszerű intézkedését, hogy ingyenes j betegeket csak a belügyminiszteri hozzájáru­lás arányában vehetnek föl a kórházba. Az átalányösszeg fölemelését kell kérni. Gzobor Mátyás javasolta, hogy a vármegyetol is kér­jen segélyt a város. Végül tárgyalásra került Jakabífy Antal indítványa a városban árusító nagyszállítóknak helypénz­zel való megadóztatása tárgyában. A köz­gyűlés az indítvány értelmében felhatalmazta a polgármestert, hogy az ügyben tárgyaljon az érdekeltekkel. Ezzel a közgyűlés befejeződött. 900 vágóhidat szerveznek be disznóbőrfejtésre 7 millió pengőt jelent az új bőranyag értéke ügyéhez elsőnek Kovács Ferenc szólt s kifo­gásolta, hogy a legeltetési díjakat 20 pen­gőben irányozták elő. Bemutatja a városi me­zőgazdasági bizottság javaslatát, amely az egész évi legeltetést 12, külön az első fél­évit (augusztusig) 8, a második félévit 6, a negyedikét 3 pengőben állapítja meg. Ja- kabffy Antal óva inti a várost a díjak tér- ; vezeti emelésétől s a mezőgazdasági bízott- j ság javaslatát ajánlja elfogadásra. A köz- j gyűlés azt el is fogadta. j Hitelügy. I iíoiczcr Ernő a városi gazdálkodás ered- j ményesebbé tétele céljából a gazdálkodás át- I állítását javasolta. 4 és félszázalékos kon- ■ verzió» kölcsönnel 20 százalékos csökkenés j volna elérhető a pótadón ál. I Á polgármester válaszolt Holezernek, majd bejelentette, hogy a költségvetés részletes tárgyalása is befejeződött. Az előirányzat szerint a szükséglet 1.004.162, a fedezet 720.967. a hi­ánylat tehát 283.195 pengő, amit 151 százalékos pótadóval kell fe­dezni s ez esetben 685 pengő feles­leg mutatkozik. A közgyűlés az előterjesztett javaslatot el­fogadta. Ezután Wölfer István főmérnök A disznóbőrök fejtése a nagyobb vágóhí- dakon már teljes lendülettel megindult. Bu­dapesten kívül Debrecen, Nyíregyháza, Mis­kolc, Szolnok, Győr, Szeged, Szombathely, Moson, Pápa, Pécs vágóhídjai szállítottak máris jól fejlett disznóbőröket. Az első két hét eredménye várakozáson felül jó, mert 11 ezer darabot eredményezett. Keszler Ferenc, a Globus Rt. igazgatója, az ország közel 900 , vágóhídján szervezi meg a disznóbőr fejté­sét, úgyhogy 5—600.000 darabos évi hoza­mot várnak ma már. Ez a mennyiség 7.000.000 pengőt eredményez a gazdasági életnek, ami eddig veszendőbe ment. A disznóbőröket a borjúbőrbedolgozási kulcs alapján az Anyag- gazdálkodás Bőripari Bizottsága osztja szét a bőrgyárak között. Tizenkétéves fiuk és tizenhatéves leányok bejelentése a villamosúin költségvetését ismertette. Kakas Ágoston élesen bírálta a trösztöt, amely például Ercsi községgel nem fizettette meg a távvezetéket és 6 filléres egységárban szolgáltatja ott az áramot. A mi távvezetékünket árterületre építették, ami­nek kellemetlen következményeit’ gyakran ke­servesen érezhetjük. Vegye át, — mondotta — a txöszt a távvezetéket, áramot majd ve­szünk. A közgyűlés a költségvetést, amelyben sze­repel már a 40 ezer pengő reménybeli enged­mény, 328.594 pengő szükséglettel és ugyan­annyi fedezettel elfogadta, a megindítandó tárgyalásokban való részvételre pedig IIol- czer Ernőt és Kakas Ágostont felkérte. A zárszámadásokat Az elmúlt esztendőben újra szabályozták a személyes bejelentési kötelezettséget és a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos nyil­vántartást. A belügyminiszter most újabb ren­deletet adott ki, amelyben összefoglalja az eddigi intézkedéseket. Ez a rendelet február elsején lép életbe, de addig is tudni kell, hogy január 31-ig minden olyan fiút, aki 12. és minden olyan leányt, aki 16. életévét ebben az évben betölti, külön bejelentő lapon be kell jelenteni. Ugyancsak bejelentési kö­telezettség alá esnek, — az eddigi bejelen­tésen felül — azok a 12—70 év közötti fér­fiak, akik az elmúlt évben valamely új szak- képzettséget, illetve honvédelmi célokat szol­gáló tanfolyamokon képzettséget, vagy főis­kolai képesítést szereztek, továbbá 16—50 év közötti nők, ha a régebben megállapított szakképzettségek közül valamelyiket az el­múlt évben szerezték. Bejelentési kötelezett­ség alá esik újra az, aki nevét változtatta, vagy pedig magyar állampolgárságát az eU múlt évben szerezte meg. A részletekről a helyi hatóságok hirdetmény, sajtó és dobszó útján tájékoztatják a közönséget. A munkakészsóg Mohos József dr. főszámtanácsos terjesztette elő s azokkal kapcsolatban Holczer Ernő mint a számvizsgáló bizottság elnöke elismerését fejezte ki a szép eredményért, ami a pol­BUMDÁK rendelésre méHékután legolcsóbban Ifj. Laky Sándor •xücome&ternél készülnek Aíat&ifráftokaf vállasok. Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. csökkenéséről és a nyiltlevelezésről •Vz utóbbi időben két olyan, teljesen za­laegerszegi vonatkozású cikk jeleni meg a Zalamegyei Újságban, amellyel nem árt fog­lalkoznunk külön is. Az egyik a polgármester úr cikke a mun­kakészségről, a másik a Krassovics-Jakabffy féle nyiltlevelezés. A polgármester úr a munkakészségről írva megjegyzi, hogy a falusi viszonyokat csak felületesen ismeri, így ahoz részletesen nem tud hozzászólni. A továbbiakban ezeket írja a polgármes­ter úr : »De gondolom, hogy ott valami baj lehel, mert hiszen a vármegye első tisztviselője, az alispán úr »a munkakészség csökkenéséről* nyilatkozott a gazdasági egyesület közgyűlé­sén. (Talán a felelőtlen politikai agitáció za­varta meg az egyébként dolgos magyar né­pet ... ?«) Jómagam ismerem annyira a falusi viszo­nyokat, hogy bátran hozzá merek szólni az ügyhöz. Mindjárt azzal kezdem, hogy a zárójel­ben szereplő feltevés — sajnos — eléggé kiveszi részét a munkakészség csökkenéséből. A felelőtlen politikai szélkakaskodás egy, időben annyira megzavarta a falu békés, meg­szokott mindennapi életét és rendjét, hogy a magyar nép sorsával törődök nem min­den aggodalom nélkül szemlélték ezt a po­litikai méregkeverést. Ennek a következménye volt, hogy a ma­gyar ncp délibábra válásának alvó ösztöne felébredt, s a délibábbal együtt csodát, me­sés holnapraébredést és ezzel együtt bő te­rülj-terülj asztalkámat remélt. A beködösült ígéret nem tette látókká a vakokat. Gondoskodott arról a felelőtlen po­litikai kalózkodás, hogy az elmaradt csodá­kat nyakába varrja a felelőseknek. A 9ze- ény magyar pedig — mit is tehetett egye­lt, hiszen eddig már annyit csalódott 1 — várja tovább is a csodákat, ha most már csendesebben is. De lelke mélyén még mindig a felelőtlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom