Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-01-11 / 8. szám

4 íSAJjAMEGYEl Ü.JSAG mi- január il ni iát is nem írtam V Hosszú eletel kívánok Szerkesztő Uramnak, ezért hát nem gyötröm ■tovább a kíváncsiságát. ! K#lves Szerkesztőm, megtapasztaltam gye- . rekkoromban, ha sokai nyavalyogtam, epei» ■ nem volt foganatja. Úgy megszoktak, hogy j ha a 'panaszkodást sírásra és tovább bőgőssé íoköztam. hát legfeljebb rámmordultak és épen nem adtak igazat. Eredmény nélkül jjobb híján inkább abbahagytam. Szerkesztő Ur ! Hiába kergetem a termé­szetei vasvillával, mégis csak visszatér. Síró- jmnaszra hajlamom, úgy látszik, velem öreg­szik. Ezért van az. hogy hüpögtem már ked­ves Uramnak is eleget, mondván : hogy így meg úgy, ez sincs rendjén Göcsejben, meg amott is igen mostoha kézzé! nyúlnak hoz­zánk. mivelünk senki se törődik. — dehát TÓgcn volt az. amikor egy kockacukrot dug­tak a számba és eiballgattatlak. \ énségemrc még kockacukor se jut (legfeljebb j gvet em­legetnek). a jó időkre halasztott ígéretek­kel kívánnak elesendesíteui. Hat ez lurcsa. Kár a gőzér 1. ha mi épen semmit sem je­lentünk. iNo hát azért se,, jusztse hallgatok el, hanem akkorái kiáltok, hogy még... igen még a süket-is. meghallja. Ökölbe szorul a kezei»». Úgy van. amint mondom. Jé. nem is tudtam, lám, jókora szívem lehet, feltéve, ha igaz, amit a tudó­sok mondanak. De mindegy, akár nagy a j szívem, akár csak egy picurka. mint egy kisasszony káé, megmozdul az bizony és nem nézhetem, hogyan hátinak cl velünk Gö­járason nem segítenek, . ha egy állatorvosra rábíznak két járást, aztán ő szegéin leje örül. ha id ónk int kiszaladhat "No vára. »• el­végzi a hivatalos aktákat. Ettől azonban még nem javul az állatállományunk, kehes disz­nóink és nem tudom milyen marháink, lo­vaink nem lesznek jobbak. Kérem szépen, Szerkesztő Ur, mi igen hálásak vagyunk, min­den jótéteményért, a karitász akciók jutta­tásaiért,. de ebből nem tudunk megélni. Az aszpirin megszüntetheti, a fejfájást, de at­tól nem lakik jól az ember. V jó szívvel adott segélyek enyhítenek talán egy-két gondon és­letörölnek néhány anyakönnyet, de népünk kenyerét intézményesen kell biztosítani. Népünkből nem hiányzik a jóakarat.. Nem fél a munkától. Megszerzi a. kenyerét, de épen ebben kellene segíteni.. Vllatorvrosra. az •ő m unkájára, segítségére nélkülözheleíhn szükség van. Arra kérem Szerkesztő. Uramat, hogv keserves panaszunkat juttassa el oda, ahol ezen segíthetnek és valóban segíteni G akarnak. Népünk teljesíti minden kötelessé­get, amivel a köznek tartozik, hát vegyenek emberszámba minket és. adják meg az élet lehetőségét. Epen ma hallottam, hogy ezidő szerint gazdasági felügyelőnk sincsen. Aki volt, »nőst nyugdíjazták. Persze, utód nincs. Legalábbis, még ez idő szerint. A nyugdíjazott felügyelő olyan értékes helyi ismeretekkel és tapasz­talatokkal rendelkezik, hogy szinte pótolha­tatlan. Rendben van, ha valaki kitöltötte szol­gálati éveit, mehessen a megérdemeli pihe­nésbe, de viszont a közösséget nem szabad figyelmen- kívül hagyni. A »»agy közösség is kárát vallja. Hogy súlyosabbat ne mondjak, legalább is nagy hiba az egész magyarság szempontjából. Ha a tűzhelyről minduntalan hordják a tüzet, könnyen kialszik az egész. Szükség van a legkisebb magyar értékre és, erőre. Nem szabad félig intézkedni csupán és, ezzel a nagy közösségnek ártani. A no­vai járás nem nélkülözheti a gazdasági fel-: j ügyelőt sem. Nem kell Uram kockacukor a szánkba, í nem vagyunk gyerekek. Az ígéret se gyógyít,. [ nem nyugtat meg. Jogos és feltétlenül. ion- ; Los életszükségleteinket nézzék és sürgősen j segítsenek rajtunk. j Ugye, Szerkesztő Ur, továbbítja kérésün­í kel. Hízom benne, hogy nem hiába kérünk. I Fáradtságáért köszönetéi mond a 1 1941. január hó Göcseji; Magyar. A székely nép szive dobog.. Felolvasás a Rádió 1940 dec. 26-i műsorából esejben. Ugye Szerkesztő i ram, a novai járás egé­szén Göcsej V ! No. csak azért. Hát mi va­gyunk ennek a szép Zalának (merje csak valaki bántani!) kitagadott mostoha gyerme­kei. Még ennél is rosszabb sors jut talán nekünk. Ez a járás szép, pompás látványt nyújthat az idegeneknek, de szánalmasan sze­gén). Földjeink rosszak, igen gyengén téri m­nek. Jó népünk egy része télen erdei mun­kára szegődik el messze otthonától, tavasz- szai és nyáron megint csak idegen várme­gyékben robotol szűkös kenyérért. Népünk­nek igen fontos volna, ha az állattenyésztésre rendelkezhetnék inkább be és így próbálja megszerezni a kenyérre, adóra valót. Csak­hogy szakszerű és kifizető állattenyésztés ál­latorvos nélkül lehetetlen. Állatorvos pedig a novai járásban többször nincs, mint van. A címer meg van : járási állatorvos, de hát a • címtáblától nem kérünk tanácsot. Ekkora sötétséget mégsem volna szabad Göcsej né­péről feltételezni. Nagy keserv esen talán más­fél éve kaptunk egy derék állatorvost, aki na­gyon szépen bedolgozta már magát, de őt elhelyezték. Most aztán megint csak cím- tábla van. De állatorvos nincsen. Bocsána- totkerek, de azzal Göcsej népén, a novai Ami a világegyház katolikusainak Hónra, vagy a mohamedánoknak Mekka, az a Szé­kelyföld hívő népének Csíksomlyó. A Keleti Kárpátok és a Hargita koszo- rúzta festői fekvésű fensíkon, az erdőborí­totta Somlyó-hegy lábánál emelkedik az ősi, J dicsőséges múltú ferences kolostor, benne a 1 székelyek Segítő Asszonyának, a Boldogsá- gos Szűznek szobrával. 1 örtenelmi hely ez. I Ősidőtől fogva mind a mai napig \tt dobog a székelv nép szíve s Vallási, művelődési, po­litikai életének ez a középpontja. CsíksölnJyó történetének első biztos ada­tait Hunyadi János korában találjuk. A ke­resztény világnak ez a rettenhetetlcn bőse 1442-hen. az emlékezetes szentimrei csata után gazdagon megajándékozta és külöirleges kiváltságokkal ruházta fel leghívebb segítő­társait, a seregét toborzó és a seregében lel­ket tarló ferenceseket, hogy az alig néhány éves vagv évtizedes csíksomlvói kolostoru­kul rendesen megújíthassák. Az első kolos­tort ugyanis a régi feljegyzések szerint csu­pán vesszőből fonták és sárral tapasztották! korül a tökéletes szegénységben élő feren­cesek. Körülbelül Hunyadi János gazdag ajándé­kával egyszerre, Í 444-ben már utalást talá­lunk a ma is nagy tisztelettel körülvett kegyszoborra. A csíksomlvói Mária-szobor évszázadok óta a hívő nép tiszteletének tárgya. Már a mo­hácsi vész előtt is igen sokan keresték fel a moldvai magyarok, csíkiek. háromszékiek, udvarhelyiek közül, sőt Kolozsvárról és Bu­dáról is esztendőnként sok zarándok jött. A híres pünkösdi búcsú eredete azonban az lo66-ik esztendőre nyúlik vissza. János Zsigmond király ugyanis ekkor kimondta, hogy Csík. Gyergyő és Kászon székeket uni­táriussá kell tenni. Azonban a Hargita ké,t oldalán meghúzódó, buzgó katolikus széke­lyek nem sokat, adtak erre a parancsra. Já­nos Zsigmond ezért Háromszék táján hoz­zálátott az erőszakos hitújításhoz. Erre a szentéletű János gyergyóallalusi pap össze­gyűjtötte híveit és az ősi, kedves kegyhely­re, Csíksomlyóra vonult velük. Csatlakoztak hozzá a csíkiek. meg a háromszékiek. Som­lyón azután egy lánglelkű ferences buzdítá­sára valamennyien meggyóntak, megáldoztak és elhatározták, hogy megvédik hitüket. Va­lahányat! csak tudtak, fegyvert fogtak és kivonultak az Udvarhely fele vezető útra. llogy a gyászos, vészteljes időt jobban kife­jezzék, a szárhegyi leányok kibontott hajjal álltak a csapat élére. A Tolvajestető alatt találkozott a kot sereg. János Zsigmond csa­patai megrémültek a lobogóhajú, tüzes üsz- köt csóváló leányoktól és megfutamodtak. A győztesek pedig zöld gallyakkal díszítették lel magukat és örvendezve mentek vissza a Szűzanya csíksomlvói szobrához. És a nagy, esemény évfordulóján, Pünkösd ünnepén még most is 40—50.000 székely zarándokol el az ősi kegyhelyre. A félezerév es kolostor története ezt megelő­zően és ez után is rengeteg vászon tagságot örökít meg. ' 15o3-ban a kegyetlen Barcs Péter fia tá­madta meg és romholta le a kolostort, ^ 1601 -ben a protestáns Székely Mózes ha­dai törtek a zárdára és a szerzeteseket rész­ben legyilkolták, részben elhurcolták. Ekkor annyira elneptelenedett a kolostor, hogy so­káig eg> öreg, vak szerzetes éldegélt benne csupán. 1616 őszén az eddiginél súlyosabb csapás mavaut Autóbusz-menetrend. Écvéif^es 1940. évi december1 hó i zeg-Bak - Hé vizsze nland rás-Keszthely MÁVAUT Xtietfój 8-05 13-45 —•88 8-28 14-12 3-90 7-08 8.29 14-14 3.93 7 25 9-50 15-35 Menetdij-•88 2- 40 3- 40 Menetdij 15-30 í. Zalaegerszeg Arany-B, sz. é. 7*15 7’4ő 8 £8 13 30 15*20 15-541 é. Bak Hangya szövetkezet . i. 652 7 22 8-36 13 01 14 58 k Bak Hangya szövetkezet . é. d —8*35 o 14 57 é. Hévizszentandrás . . . i. —*— - *— —13’28 15*53------ é. Keszthely p. u....................i. —*----------— —-—13-05 15-30 e K edden és pénteken nem közlekedik | d Csak kedden é* pénteken közlekedik. Bak—Nova—Lenti. 8-15 14-50 i. Bak pu....................... . . é. 6-48 _»__ 8 36 1 504 i. Bak hangya szöv. . . . é. 6*44 _•— 9-20 15-50 é. Nova......................... é. Lenti ...... 0-00 _•--­12-» 12*15-88­13.45 14-15 150 14-28 3-90 Menetdíj c c —■— 7-20 12-40 —•44 7-28 12-48 1 10 7-39 12 59 1-30 7-45 13-05 c Csak kedden Zalaegerszeg—Bak—Lispe - Szentadorján. 15.30 i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. 7*45 15 54 é. Bak hangya ...................i. 7-22 16 .08 é. Söjtőr Búza vendéglő . . i. 7#08 17-25 é. Szentadorján .... i. 5*55 Zalaegerszeg—Nagykapornak. i. Zalaegerszeg Arany-B. sz. é. Csácsbozsok................... Na gykapornak vasúti m. h. é. Nagykapornak községháza i. 14-55 14-37 8*15 8-117 756 7-50 13*36 13*27 13 16 1310

Next

/
Oldalképek
Tartalom