Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)

1941-03-08 / 56. szám

XXIV’ évfolyam. 56.. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1911. március 8. SZOMBAT­ZAU/€GYE UJS/ÍG Megjelenik hétköznapimként (hintán. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Széehenyi-tér 4. Telefon 128. I-O L i T I ív A I N A V ír A I> Felelős szerkesztő : I í E U II 0 L Y I- E R E N C Élői izei és : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P Hirdetések díjszabás szerint. Pnstatakarékpénztári csekkszámla : 49.368, vonalnak kiópíl.é.sól a balatoni vasúi meghosz- szabbílása trévén. Szorgalmazni kell természetesen a eelldömölk récliesi vonalnak regi állapotába való vissza­állításai. vagyis Csáktornyáig való közlekedéséi és a helyreállítóit vonalnak elsörangusílásál. A A zalai vasutakról Zala megye vasúti hálózata eléggé tekintélyes ugyan, de az egyes vonalak megépítése körül ,oiyau hibákat követlek el, amelyeknek jóvátéte­léről alig lehet szó. Pedig a vármegye viszonyai megkívánnák a kiigazításokat. Itt van mindjárt a volt Délivasut. amelynek két vonala fut megyénkben. Az észak-déli irai­ny ú csaknem két. teljesen egyenlő részre osztja a vármegyéi ; kelet-nyugat irányéi vonala a meg­szállás alatt levő Muraközt osztja ketté. Budapest­tel, Béeesek Trieszttel tartja fönn ez a vasút az összeköttetést, tehát európai viszonylatiján is elsőrangú intézmény. Építésénél * elkövették azt a hibát. hogyr Zalaegerszegen nem vezették át és így a város olyan fejlődési lehetőségtől esett el. amit semmivel pótolni nem lehel. Kapott azután Zalaegerszeg egy csomó vicinálist, úgy, hogy szép vasúti forgalommal dicsekedhetik, de ü rendkívül fontos fővonal mégis csak elkerüli. Nem messzire, csak pár kilométerre, ami azon­ban. mégis csak igen nagy veszteséget jelent. Hogy mely okok miatt kerüli el a Délivasút Zala­egerszeget. arról most nem beszélünk. Csak épen a szomorú valóságot állapítjuk meg és leszö­gezzük. hogy az a hiba, amit itt elkövettünk, jóvátehetetlen. Ha Zalaegerszeg a Déli vasúi vo­nalának birtokában kapja meg a vicinálisokat, ükkor ina irigyelt vasúti gócpont volna és sok­kal egészségesebb vásútközlekedésekkel dicseked­hetnék á vármegye. . Nem történheted volna meg ebben az eset­ben a másik nagy hiba, hogy a cylldömölk— rédicsi. eredetileg kiseell—Csáktornyái vasút át­repüljön a volt Délivasút Zalaszenliván állomása fölött és úgy fusson be Zalaegerszegre. A .hely­zet ma az. hogy Tűrje vidéke sem Nagykanizsa, sem Szombathely irányában nem kaphat köz­vetlen összeköttetést. Türjéről le kell utazni a Szén ti van tói egy kilométerre fekvő Kisfa] u dp usz- táig. ott áthurcolkoclni a- Zalaegerszegről indaló összekötőre, hogy' azután erről Szentivánban újra hurcolkodjanak a fővonalra. Ez az állapot már nem is nevetséges, hanem egyenesen bosszantó, amin változtatni kell. mert ma már nincs Déli- Vasút. hanem csak Máv. Talán a balatoni vasút építésénél is nagyobb körültekintéssel jártak volna el, ha Zalaegerszeg a Délivasút segítségével alakul vasúti csomó­ponttá. A balatoni; vasút talán már ekkor ki­épült volna olyan transzverzális vonallá, amely a Badacsonynál nem fordít hátat a Balatonnak, hanem - arra tekintettel, hogy a Badacsonytól nyugatra is van még Balaton, sőt Keszthely is ott van - nevének megfelelően végigfut a Bala- tonparton, érinti Keszthelyt és Hévizfürdőt és hefut Zalaegerszegre. Nyugatzala minden bizony­nyal rendelkeznék már olyan, közlekedési eszkö­zökkel, amelyek egyenes összeköttetési létesíte­nének a Balaton vidékkel es nem kellene a gö­cseji embernek, ha vasúton akarja megközelí­teni a Balatont, unalmas és drága tekervényes utakat megtennie. Ma ugyanis Zalaegerszegep túl el kell menni Türjéig. onnan le Balatonszenf- ^yörgyig, hogy ismét északra fordulva elérhesse Keszthelyt, vagy pedig fölutazni Ukkig és on­nan Sümegen. Tapolcán, át valamelyik balatoni állomásig. Igazán szerencse, hogy a Mávaut autó­buszjárataival könnyít a helyzeten, de ez a. kö­rülmény még nem javítja ki. a föltétlenül kija­vításra váró és ki is javítható hibákat, mint a kisfaludpusztai csatlakozási a rédicsi vonalnak •Szentivánon való átvezetéséi és a transzverzális 1 Zürich, március 8. A jugoszláv lapok kiemelt helyim, első oldalon hoznak hivatalos közleményt, amely Cvelkovics miniszterelnök a belgrádi új­ságírók elölt tett nyilatkozatával foglalkozik. A közlemény így hangzik: Jugoszláviában mindenféle riasztó hírek ter­A napokban a lapokban egy rövidke hír je­leni meg arról, hogy a zalaegerszegi kerület es- peresi lisztében változás állott be. Olvasóink ke­véssé értették meg a szűkszavú hírt. Ezért is, de az új esperes felől is szereltünk volna egyet- mást közölni ; ezért felkerestük Pehm József prelátus, apátplébánost azzal a kéréssel, szíves­kedjék olvasóink számára nyilatkozni. Az apát- plébános a következő nyilatkozatot tette : — Nem szeretek nyilatkozni. A sajtó nem egy­szer felületesen adja vissza ezt is, azt is. Hol bűnösen szépít, hol meg elhallgat az igazság rovására. A- katolikus sajtó ne essék soha ilyen Kitérünk a földközi tengeri helyzetre. Épen úgy, ahogjr a háború is kitért a Földközi-tengerre. Alá már pedig ez a háború olyan méreteket öl­tött, hogy több állam elhatározására is befolyást gyakorol. Spanyolország külpolitikája például szo­rosan a földközitengeri helyzethez igazodik. Fran­co és Mussolini találkozójukon bizonyára meg­vitatták azokat az eshetőségekéi, amelyek Ang­lia számára előállnak akkor, ha Spanyolország megtámadná Gibraltárt. Franciaországot is kö­zelről érinti az. vájjon ki az úr a Földközi- tengeren, különösen, azóta, amióta a veszteti fran­cia háború után a francia nemzet még afrikai gyarmataira tekint féltő gonddal, s mindent el­követ. — inég Berlinnel is kisebb ellenlétbe jut —, hogy gyarmatait megvédje. Jelentős a í'öld- lcözilengeri háború azért is, mert a tengernek tulaj do nképeni ura még mindig Anglia. Német­ország tehát a földközi tengeri hadszíntéren meg­jelent, s ennek folytán a második világháború egy részletében a Maditerráneumon bonyolór ,dik le, * Ha egy pillantást vetünk az utolsó kél hét külpolitikai eseményeire, világosan kitűnik az, volt Délivasiilal már be nem vezethetik Zala­egerszegre. azonban a többi hibáknak kiigazítá- I sávál mérsékelhetik azt a veszteséget, ami .a: Délivasúinak elkerülésével' érte Zalaegerszeget és az egész vármegye vasútközlekedési viszonyait. /: jedlek el az ország nemzetközi helyzetéről. A sajtó képviselői felkeresték a miniszterelnököt, aki tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a kormány helyesen ítéli meg a helyzetet és szem előtt tartja a nagy állami érdekeket, az állam függetlenségét és egységét. hibába — mondotta -. akkor nyilatkozom par mondatban .­A múlt év júliusában komoly okokból le­mondtam az esperességről és a lemondást az­óta sem vontam vissza. Amikor végre lemon­dásom célt ért, Készéi Imre zálalövői plébá­nost. az élj esperest oltártestvéri szeretettel kör szöntöm. Jelentős egyházi ügykörbe lép, 7 plé­bánia 30.000 főnyi híve irányítását veszi kézbe, komoly, nehéz időkben. De én jóideje ismerem őt, kötelességtudó, tevékeny pap. Ajánlom őt a hivatalos világ, oltárt estvéreim és a katolikus hívek jóakaratéi támogatásába. hogy a Földközi-tenger többi parti államát, ne­vezetesen a kis államokat, mint megannyi sakk- Jigural a nagyhatalmak irányítják. Elsősorban a Közeikelet arab államaival játszik sakkjátékot. Anglia. A Szuezi-csatorna biztonsága érdeké­ben Egyiptom álláspontját is egészen saját ér­dekeinek megfelelően hajlította meg. Az egyip­tomi és balkáni hadszíntér lényegében kél olv ellenfél összecsapását mulatja, amelyek mind­egyike az egész : a Földközi-tenger hegemóniá­jára törekszik. A kulcs : Szuez és Gibraltár, a nyugati és keleti kapu kulcsai, ezek, birtoka a háborúra már elsőrangú hatással lehet. A. kelettel szemben a Földközi-tenger nyugati részén fegyveres küzdelem még nincsen. Fran­ciaország legyőzésével a háborús bonyodalom itt elült. Diplomáciai tárgyalások viszont sűrűn kö­vették egymást, amelyek ' egyrészt arra irány út­iak, hogy a latin államok érdekterületeit egy­mástól elhatárolják, minthogy azok érdekszférái Európán kívül is, Afrikában is erősen egybe­fonódnak ; másrészt pedig e tárgyalások vannak hivatva tisztázni a hadviselő államok szerepét, az általános ellenfél, Anglia ellen. A földközi- tengeri nézetei térések tengelye az, hogy a ten­Cvelkovics nyilatkozott a nemzetközi helyzetről _________________________________________ A Földközi tenger Ki lesz az ura a Földközi-tengernek? Magyarország érdeke A régi zalaegerszegi esperes az új kerületi esperesről

Next

/
Oldalképek
Tartalom