Zalamegyei Ujság, 1941. január-március (24. évfolyam, 1-73. szám)
1941-02-15 / 38. szám
ZALAMfiGYEI újság 1911. február hogy lulajdonképen már vau kél lakója, de vi szőni abból is egyik pmfugáH Kotonba ! ,. . ’ A kegy úr aztán épített a plébánosnak szép házat, a templomot. meg kijavíttatta, de mégis a plébánossal nem voll megelégedve. Fanaszko- dtrtt is özv. Bedekovich Kúimánné néhai jó In- fcey Kálmáimcnak és leányának : Igen derék ember a mi plébánosunk, Novák József, kedves ember is. Csak nem akar harangoztatni soha, ha megérkezem Szentmártonba. Pedig a kegy- urnák is kijár a harangozás, — ha már a .püspököt harangszóval fogadják. 1857. december '15-én viszont a szép emeletes parókiába betörési kíséreltek meg. Este H órakor zörgettek, mire Tischler István káplán sietett az aj tóköz. Kívülről aztán egy ismeretlen hang beteghez hívta a káplánt, ő gyanútlanul nyitotta ki az ajtót s a következő pillanatban károm markos legény rohanta meg, igyekezve őt ietepemi. De a káplán bivaly erős ember lévén, lerázta magáról a támadókat, sőt egyikei úgy meg találta szorítani, hogy vége is leli. A nagy zajra és lármára felriadt és összeszaiadl a lalu népe, amely ártalmatlanná lelt? a másik két rabiót is. Harmadnap a kél szerencsétlen Becsehelyen rögtönítéiő bíróság elé került, amely halálra ítélte őket : a cinegeföldi dűlőben, az országút melleit, „akasztották lel őket. Fekete István, : amikor a kötél már a nyakában volt, megtöri és megtéri, de Farkas József, a másik rabló, bal lator módjára múlt ki. A falu anyagi fejlődését ez jelzi : 1720-ban még mindössze 50 hold földel műveltek a határban. A többi, erdő volt. 200 év múlva azonban már 1500 hold a művelés alatt álló föld. A Bedekovich nagybirtok eltűnt ugyan és M- Darcellázóclolt, de a nagyon szapora népnek még sincs elegendő földje ... meg fu.tja. az időből. Sikerültre a fa kidöntése, akarom mondám, a Maris kezének elnyerése, o pillanatban nem tudom De azt megjegyeztem magamnak, hogy a jövendő anyósként a fát nem leivel egy csapással kivágni. No hát, kedves Szerkesztő Uram, ezért bátorkodom újból i>ek<)}K)gtaíöi levelemmel. Ilm. Valóban, nehéz a fát egy vágással elintézni. Hej, sokszor oda kell neki nyögni. Elsírtam nem egy panaszolna!, kedves Uramnak, de haj, a legtöbb esetben csak vigasztald szavakat kaptam. Az igaz, egy "kicsit lecsillapodtam és éldegéltem a reménységből. Hogy a j szavak után a tettek jönnek, llogy Göcsej né- j pén segítenek. Eddig inkább csak az ígéretekig j jutottunk el. Sehogy sincs így jól. Egyik utolsó j lehelemben azon panaszkodtam, hogy a novai i járás állatorvosát elvitték és máig sem kaptunk. I helyette. Tudomásom szerint a göcseji gazdák érzékeny veszteséget szenvedtek máris, mert az állatok megbetegedése gyakori és szakszerű ápolásra volna szükség. De, ha nines orvos, alti megállapítaná a baji. a hozzá nem értő gazdák tanácsai., kísérletezései bizony többel ártanak, mint használnak. Sok keserű panasz, kií'akadás hallatszik a gazdák köréből Göcsej népének ilyen- mostohán kezelése miatt. Minden legkisebb kár a nemzet kára is. A fel zúgó elégedd lenkedés se szolgálja a magyar közjót. Amikor szinte tehetetlen erőfeszítéseket tesznek szerencsétlen hazánkat folyton megkereső áradások ellen, akkor a meglevő és könnyebben megvédhető javainkat, a kisemberek élétalapját képező értékeinket kiteiau a pusztulásnak és ezzel is növelni az országos bajt, egyenesen elszomorító és meg- döbbentő jelenség. Szerkesztő Uram ! ßu nekigv ürkőzíem. Jöjjön, segítsen ! Nem koppogtatimk. Annak a fának egy-kettőre ki kei dőlni ! Segítségért kiáltottunk. Az ígérgetés mitsem használ. Most már gondoskodjanak arról, hogy kapjunk állatorvost« A felelősségei valakinek viselnie KeU ! Ha nagyon feszítik, elszakad a legerősebb, íegrugalmá- sabb húr is. A göcseji lélek elkeseredett indulatait nem szabad mélyebben felkavarni. Nem lenne annak jó vége. Állatorvos küldése most már elodázhatatlan. Kedves Uram ! Hogy megint benne vagyok az írásban, nem fejezem még be. A panasz fonalát tovább sodrom. Keserű humorral tovább is zenghetem ám, hogy velünk nagyszerűen elbánnak. Ne nevessen ki, de már szinte nevetni- való ! Tudja jó Uram, hogy járási tisztiorvosunk sincsen ?! Na persze, ha az állategészségügy nem fontos, akkor pont az emberi számít- ügy nem fontos., pont az emiveri számítson valamit ? •így van bizony, kedves Szerkesztőm ! Megépült a szép járási székház. A főbírói hivatallal kapcsolatos hivatalok most rendes helyet kaplak. Csak épen a vezetőik hiányoznak. Nincs gazdasági felügyelő, nincs állatorvos és legújabban nincsen tisztiorvos se H-o, igen, a főbírónkat meghagyták. Hát talán majd ő mindent elől rigai ? ! Az se utolsó, hogy a szölghbíró liszL tét, épen elegendő munkáját égy díjtalan közigaz- gatási gyakornok végzi. Nagyon szorgalmas, már harminc leié közeledő doktor, szégyen —- nem lehet leírni — miiven fizetésért huzzn a közigazgatás igáját. Ugye, mennyi csodabogár egy rakáson ! Folytassam ? ! Még lehelne Fi elé" volt. Kedves Szerkesztő Uram, -mondám : nem ukar- lam írni. Elegei fanyalogtam, rimáukodtam, kértem. Úgy láttam, eléggé hiába ! De az a jövendő anyós egy kicsit okosított. Fel is bátorított. Egy 'lógással nem Lehel kivágni a fái. Jó. De akkor azt következtettem, hogy több vágással. alapos nekigyürkőzésstd mégis csak a fa enged. Kidől. Azért írtam újból. Ha kell írok újra. De a segítség nem maradhat el. Nem szerelem az erőszakoskodást. Mosl is szépen kérem : segítsenek rajiunk ! Nem mehet így tovább. Nem, meri birkatürelmünk elfogy. Eddig meg futotta, de továbbra semmiért jól nem all Szerkesztő Uramat melegen köszentve a február hó Görsiii Magyar, A szendvics-király birodalma E naj Mikhan ünnepel te Axol Svenson kópén - hágai, vendéglős lovaggá avatásának tizedik évfordulóját. Amikor X. Krisztián dán király lovaggá ütötte a híres étterem-tulajdonost, e szavakkal üdvözölte az új lovagot : »Azt hiszem, mi kollégák vagyunk. Én vagyok a dán király, on pedig, mint hallom, mindenki tudatában mint szendvics-király i smeretes». Krisztián király kartársát valóban mindenki így nevezi Dániában. Svenson a világhírű Davidseu- féle szendvics-vendéglő tulajdonosa. Az étterem szinte nemzeti intézménynek számít a dán fővárosban. Ebiben a vendéglőben csak szendvicset lehet kapni — de nyolcszáz, különbözőféle szendvicsei. A vendéglő éllapja 1 méter 20 centiméter hosz- szú és 200 különböző szendvics szerepel rajta. Minden szendvicset négy különböző kenyértész- tán lehet megrendelni; így jön ki a 800 variáció. A rendelés úgy történik, hogy a bőrkö- tényes piacér odaadja a vastag, erős papírra nyomtatott étlapot egy ceruzával a vendégnek, aki azután kereszttel megjelöli a kívánt darabokat Természetesen a szendvicshez bőséges választékban szolgálnak italokat. Sültet, főzeléket, tésztát, gyümölcsöt nem lehet kapni. De erre nincs is szükség, mert hiszen, a Svensson-féle szendvicsek a legváltozatosabb ét el anyagokul foglalják magukban. A tenger százféle halából, rákjaiból, kagylóiból, az öt világrész minden fajta főzelékeiből és gyümölcseiből, ötvenkétféle fűszerből, vajból, pecsenyezsírokból, hollandi., svájci, francia sajtokból készülnek ezek a szendvicsek. Száz és száz íz és illat keveredik ezekben a készítményekben és aki először étkezik ebben az étteremben,} szinte beleszédül a választani valókba. A vendéglő emlékkönyvében érdekes aulo- grammgyüjleményl találhatunk, mert a jelenkor legtöbb híres embere — ha megfordul Kopen- hágában — lejegyezte a nevét. Edward wind- sori hercegtől Greta Garbóig, Einsteintől Fletáig, államférfiak, tudósok, művészek ismerték el aláírásukkal a szendvicskirály birodalmának kellemes légkörét. Az árak nem drágák. Az a .szendvics, amely legjobban ízlelt Windsor hercegének, a mi pénzünkben 50 fillérbe kerül. A legdrágább szendvicsek ára 2 pengő. De ezek nemcsak minőségben. de mennyiségben is jelentékeny darabok. A szendvicsek nemcsak Dániában híresek, A kopenhágai repülőgépről naponta 10—15 ládában szállították a h«res készítményeket Európába, főleg Paris és London hoteljeibe. Amerikába hajókon szállítják a szendvicseket ; erre a célra készült hűtőberendezésekben. Nem ritkán fordul elő, hogy egy-egy amerikai milliomos többezer dollár ára szendvicset rendelt vaja mi nagy esi élvre. A lovagi címet Svensson a dán konyhaművészet külföldi jóhírének megalapozásáért és az idegenforgalom előmozdításáért kapta Most azonban, a háború alatt az étterem be van zárva és a tulajdonos szűk családi és baráti körben, szerény vacsora keretében ünnepli a tíz évvel ezelőtti lovaggá avatást.--r-r-.—i--->r.—>-ir-w-if>«-urwTir»fu~uun.* Le vél Göcsejből Mély.cn tiszteli Szerkesztő Ur ! Boldogult gyerekkoromban a levélírást i'íclően sok szemrehányásban voll részem. Részben azérl, mert nem szerettem levelet írni. Mindig fogyóban voll a tintám. Másrészt, ha írtam is, embernek kellett lenni annak, aki »gyöngy betűimet képes volt kisilabizálni. Szerkesztő i ram nem panaszkodhatik. írok is. többet, mint kellene és szerencséjére, az írógépei is nagyon tökéletesítették. így aztán csak egy kis türe- ieime van szükség Szerkesztő Uram részéről és fogcsikorgatva kedvére élvezlcedhet ik. Megvallom, hogy nem akartam most írni. Mon dóm : mines untassam egyhangú panaszommal De minap hallottam valamit. Elmeséljem ugye' Hat persze. 1 adom ám. hogy igen kíváncsi tér meszelt! kedves Uram. Nemcsak a nagy Petői énekeli a cserebogárról azzal kapcsolatban, bog., az idő eljár. Afelett is. akit a minap igen neki hizlaltam a nősülésnek. A legényem is belátta bogy az idő eljár, cserebogár slb. Neki fohász kodoll és valami jó tehérszemélv felől tudako zódoll. Ajánlottak is egyet neki 0 mondta : a ismerősöm egyszerre nekilátott és gyúrta a? ipari. Bemegy hát másnap a lányos házhoz. Olt épen illendően felkészüllek a Vendégfogadás ra. A menyasszonyjelölt nekigyürkőzve iliosia a konyhát. Mondom, az meg azt gyúrta. Kölcsönös üdvözlések. Aztán betessékellek a legényt a tiszte szobába. Nyikordult a kerék. Megkezdődlek a kérdezgessek a komáról, az ángyiról (talán a térgyek alá csóró] épen nein I), egészségről, kismalacokról, a háborúról. Nem akar! ennek vége lenni. Legényünk egy kis ideig győzte türelemmel, de a türelemzsákja, úgy látszik, lyukas voll, vagy hamar kioldották, egyszóval hamarosan elírnia a bevezetési. De nagyon nekibiztattam, hát voll mersze Megemelte szíve terhét és kirukkolt a jövendő anyós előtt, hogy a Maris irányában tudakozódik és hát neki adnák-e feleségül V De sürgősen, mert a farsang teleli is eljár az idő, cserebogár slb. Félő, hogy nem kerülnek ki. A plébános úr megígérte, hogy eligazítja, de hátha a jegyző úrnál nem kerülnek ki Y A jövendőbeli anyós, mint aki meglepődik pedig fentebb mondottam : az ipart gyúrták mar illendően nála) gyorsít egyet az eszekere- kén és azt mondja : hát a fát se Jellel egy csapóssal kivágni. Legényünk ereje teljében nem szeret csak úgy koppogtatni, hanem egyszerre egész munkál végezni, nekitöhászkodott, hogy jó, hál majd ,'! nap múlva mondják meg, akkor
