Zalamegyei Ujság, 1940. október-december (23. évfolyam, 224-298. szám)

1940-11-05 / 252. szám

XXIII. évfolyam 252. s?ám. & ****** 1940/november 5. ■■■■mi Meg jeleink Hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Za1<aeserszeff. Szechenvi-tér t. H'eiefnn i‘-'k r U L i 1 i ix A 1 ÍN A P 1 L A P Felelős szerkesztő : acsády karoly Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 R Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztárt, csekkszámla : 49 368. Vad tü átélések a londoni királyi palota előtt & nnunkásiomegg kenyeret követel A kegyeleti stafétáról Az utóbbi időkben egyre gyakrabban ren deznek kegyeled stafétaversenyt és az ünnepé j lyek műsorában szinte előkelő helyet biztosi ; tanak részére és a lapok is megemlékeznek ■ róla kiemelve a jóizomzatu, elsőnek beszaladó ! sztárt. Érdemes ezért egy kicsit foglalkozni a ] kegyeleti staféta elnevezéssel, ezzel az uj szel- | lemü sportággal, íábóivaskarikás lényegével. A kegyelet és a versenyfutás egymással épen úgy nem függnek össze, mint az eszkimó a holdfogyatkozással. A kegyelet a gyásznak egy neme, megemlékezés jó szívvel az elhaltról, elvesztése fölött érzett részvétnek, fájdalomnak megnyilatkozása illő formák között, belső érzel­meknek látható alakban kifejezésre jutása és pedig azért, mert az elhaltat szerették, becsülték, vagy mert olyan kiváló lelki és szellemi tulaj donságokkal rendelkezett és részesítette benne embertársait, hogy azokért a juttatásokért hálát akar leróni az utókor, amikor gyászruhát ölt és áldoz az elhalt emlékének. Londonból érkezett jelentések szerint az angol fővárosban vasárnap délelőtt zavargások voltak. E jelentések szerint Londonban, a Buckingham- palota előtt nagyobb emberíömeg gyűlt össze. A tömeg főként London keleti negyedeinek lakóiból állott. Az eleinte nyugodtan viselkedő tömeget lovasrendőr lánc szoritotta vissza a ki­rály kastély bejáratától. Midőn a tömegből olyan kiáltások kezdtek hangzani, hogy „Adja­tok nekünk kenyeret, adjatok szenet, adjatok ablaküveget“ a rendőrség megkísérelte a nyu­galmat helyreállítani. Eközben egy ló egy asz- szonyt a földre tiport. Erre a tömegben oly nagy izgalom lett úrrá, hogy a rendőrség több helyen fegyverhez nyúlt s szétoszlatta a töme­get. Hét személyt letartóztattak. (MTI.) Ma választ Amerika A staféta pedig nem más, mint sport, szóra­kozás, testedzés, versenyfutás, többeknek futása egymást váltogató * sorrendben, hogy ki érjen be leghamarabb a célhoz, (a kapufélfához). A kegyelet célja a gyász, a fájdalom feleve- nitése. A staféta céija a futás azzal, hogy ki ér leggyorsabban a kitűzött céihoz. A kettőnek fogalma, célja egymást elválasztja, összefüg gésbe nem hozható. Síafétafutást lehet rendezni szórakozásból, kedvtelésből, de nem lehet ren dezni gyászból, a halott emléke fölött érzett részvétből, szomorúságból ... A- futás ^ lehet szégyen, de hasznos, lehet szükséges, lehet testedzés, lehet hirvivés, lehet kengyelfutás, de egy nem lehet: kegyelet. A kegyeletnek, gyásznak meg van a maga formája, külsőségben való megnyilvánulása, még a szine is, még pedig minden népnél. Európai embernél a gyász szine a fekete. Ko moly, ünnepélyes alkalmakkor is fekete ruhát ölt magára. Koszorút helyez a részvéte, fájdal­ma, az együttérzése kifejezésére az elhalt fej - fájára. emlékművére. Amíg a gyász szine a fekete, addig nem lehet kifejezni azt tarka szí­nekkel, rikitó ruhában. A futást lehet végezni mindenféle köntösben, de gyászolni nem lehet hangos zeneszóval Nem kegyeleti ténykedés: az utcán ingben, lobogó hajjal, lenge alsóruhában, kézben egy darab hasábfával végig nyargalni. Egyetlen gyászszertartás, temetés alkalmával sem futnak az emberek stafétát. Körbe sem szaladnak, mert a szórakozástól való elvonu lás első követelménye a gyásznak. A stafétafutás sport, testedzés, szórakozás. Szórakozás, testedzés kizárja a gyászt, a ke­gyeletet. Egyikkei sem lehet kifejezni a másik­nak fogalmát, célját. — Staféta futásból soha sem lesz kegyelet, még ha azt bakacsinfeketé- ben bonyolítják is le. Mert ha ki lehet fejezni a kegyeletet versenyfutással, akkor ki lehet a többi sportággal is: az ökölvívással, labdarú­gással, zsákban ugrálással, kötéltáncolással, pingponggal Ha a gyászünnepélyen résztvehet a versenyfutó ifjú, akkor részt követelhet az öreg is, a hosszú is, a rövid is, a sovány is. kövér is. Már pedig nagyon szórakoztató sta féta futás lenne a gyászünnepélyen, ha azt a százkilón felüli felüli szakácsnők sport egyletbe tömörült válogatott csapata lejtené végig az utcán. Stafétafutást is lehet és Kell is rendezni, sportünnepélyen a sportpályán. Meg lehet vele Az Egyesült Államok történetének legizgal­masabb politikai hadjárata befejeződött. A sajíó és a közvélemény feszült érdeklődéssel várja a választások eredményét, mely eldönti, vájjon Roosevelt, vagy VViikie pártjának elektorai kaptak e többséget. A hétfő reggeli lapok mind azon a véleményen vannak, hogy a választás teljesen nyílt és a döntés valószínűleg néhány százezer szavazattól függ majd.; Eredményt csak szerda estére lehet várni. Roosevelt elnök Cleveland városában mon­dotta utolsó választási beszédet, amelyben visszautasította azokat a szemre hányásokat, hogy hiúságból és hatalmi vágyból jelöltette magát harmadszor is elnöknek. Megígérte, ha megválasztják, negyedszer nem jelölteti magát. Roosevelt ellenfele, Wilkie szintén rádióbe­szédet mondott, amelyben azt vetette a demok­raták szemére, ho|y oszíáiygyüíőletet szitának Egyébként Wilkie a választási harc végére egészen beiekedi. Szeptember 12 ike óta ötszázötven beszédet tartott és naponta átlag 3 órán át beszélt. Legalább két és félmillió ember hallgatta meg beszédeit és tizenkétmillió ember látta a külön­vonat lépcsőjéről. Wilkie az utóbbi napokban igen népszerű ieti azáltal, hogy megígérte, hogy az Egyesült Államok ifjúságát sohasem viszi európai harcterekre és hogy az üzleti élet meg­szabadítja a rárakód bilincsektől. A szociális felügyelő Zalaegerszegen Somogyi Ferenc dr. szociális felügyelő a vármegyeházán tett látogatása után a városhá­zát kereste fel. A rögtönzött tanácskozáson je­len voltak vitéz Tarnásy István dr. polgármes­ter, Mikula Szigfrid dr. főjegyző, Ekler János, Wölfer István és Kazay Gyula. Somogyi Fe­renc dr. megelégedését fejezte ki Zalaegerszeg emlékezni sporteseményről, sportegyéniségről, aki annak fejlesztése körül érdemeket szerzett, de nem lehet kegyeletből. Ennek a sportágnak a sportpályán van a helye, nem pedig a gyász­ünnepélyen. A stafétafutásnak a régi görögök és római­ak voltak a mesterei, de nem ismerték a „ke gyeleti“ stafétát. Ha valaki abban az időben rendezett volna gyászünnepélyen versenyfutást, annak csakugyan versenyt kellett volna sza­ladni az üldözőivel . . . Az Ízlés változhatott, a fogalmak még any­szociális tevékenysége felett és több közmun­kái helyezett kilátásba. Mintegy 1500 zalaeger­szegi szociális segélyben részesülő számára az áílósuti munkák mintájára hamarosan új munka és ezzel kereseti lehetőség nyihk meg. A szo­ciális felügyelő egyik-másik közmunka megin­dítására az engeddyt soronkivül megadta. nyira nem modernizálódtak. Amig a gyász, a kegyelet szine a fekete és jellegzetes kifejezője a koszorú, addig csak tegyünk kőkoszorui kegyeletünk jeléül a hős emlékművére, fejfájára és ha szóval is megemlékezünk róluk, tegyük komoly formák között és ne akarjunk nyargalni pőrén az ut­cán kézben egy darab gyújtóiéval, még ke­vésbé nemzeti hősök: az aradi vértanuk kegye- letes gyászünnepélyén. Nagy Károly dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom