Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-07-24 / 167. szám

' XXIII- évfolyam. 167. szám. 1910- július 24. SZERDA. Apa 8 fillér Felelős szerkesztő : Horfooly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Teleíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.58 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint« Mit követelünk ? Amikor a világsajtóban olyan gyakran em­legetik a két hatalmas győző államnak célját, új Európa felépítését, akkor mindenki elis­meri, diogy az új Európának az igazságon kell fölépülnie és ennek elsőrendű következ­ménye nem lehet más, mint az, hogy a húsz évvel ezelőtt erőszakkal meghúzott határok eltűnjenek. Ha ugyanis azt mondjuk, hogy a páriskörnyéki békék igazságtalanok, akkor azokat a maguk teljességében érvényteleníteni kell, aminek most már semmi sem áll útjá­ban és — visszaállanak Magyarország régi határai. Ezt követeli az igazság. Ha elrabolt birtokállományunkból valami nem kerül visz- sza az igazságszolgáltatásnál, akkor arra azt mondhatják, hogy ezeréves birtoklása nem volt jogos, Trianon tehát részben igazságot szolgáltatott — másoknak. - i Senki sem kételkedik abban, hogy Ma,b gyarországnak nincsenek hódító és más nem­zet érdekeit felrúgó céljai cs tervei- Mi tisz­tán csak arra helyezkedünk, hogy követeljük népi és történelmi határainknak minélelőbb való visszaállítását. Annak a történelmi Ma­gyarországnak visszaállítását ismerhetjük csak el a tiszta, színigazság kiszolgáltatásának eredményeként, amely a legteljesebb gazda­sági egységet képezte Európában. Számítani, sem merünk tehát arra, hogy az új rendezés­nél valami földrajzi szörnyszülött jöjjön a világra, mint amilyen volt például a danzigf korridorral keresztülvágott Németország, vagy Benesék szafaládé-országa, — ahogyan Musso­lini nevezte Csehszlovákiát. Csak rá kell nézni a térképre. Lehetséges-e hosszú-husszú időkre igazságos határmegállapítás a Dunamedencé- ben anélkül, hogy Magyarországot ne a Kár­pátok határolják Dévénytől Orsováig ? Váj­jon milyen igazság parancsolná azt, hogy ez a hegylánc három országnak birtoka legyen ? Budapestről indulnak szét a kárpáti hatá­rokon belül a sínek. A trianoni szerződéssel csinált államoknak egyik hallallan hibája épen az, hogy nem volt meg az egységük1 s több vasúti gócpontjuk keletkezett- Ezek pedig, — mivel Magyarország már kész vo­nalakat volt kénytelen átadni — nem tudták egységesíteni a különféle tájakat. Holott régi határaikon belül mindegyik utódállam egysé­ges területnek mondható- De csak az eredeti határaikon belül. így történt azután, hogy a területi nagyobbodás sem jelentett számukra erősödést, hanem ellenkezően : kárt­Az első müncheni egyezmény csak népi ala­pokon nyugodott- Amint Németország csak a csehszlovákiai németséget követelte, úgy Magyarország is kénytelen volt megelégecLni egy keskeny határsávval, mert ez a rendezés népi rendezés volt. Kárpátalja visszafoglá- lása a cseh állam szétzüllése után következhe­tett he. így, ha nem is névlegesen, de elis­merést nyert némileg a történelmi határok joga. Olaszország és Németország ugyancsak régi határaikat szerzik vissza s harcuk e két eszmének a valóraváltásában indult meg. Ér­dekes, hogy a mi utunkat Oroszország mutatta meg, amikor hatalma alá vette a kis balti államokat s történelmi és népi követelésével yisszaszerezte Besszarábiát Romániától. Az igaz, hogy mi sokkalta kisebbek va­gyunk, mint az említett három ország, de any- nyi bizonyos, hogy mi is csak népi és tör­! lénelmi alapon követeljük vissza erőszakkal elvett jogos területeinket és nem »Erdélynek az oláhok részére amúgy is értéktelen ré­szét !« Nem nagyobb határokat követelünk tehát, hanem a történelmi és népi határokat, ami egyet jelent a kárpáti határokkal- Ez az a követelés, amely megfelel az új Európa' érdekének úgy gazdasági, mint politikai te­kintetben. 4 1 m O <<< H román miniszterelnök és külügyminiszter pénteken Ribbentroppal tárgyalnak területi kérdésekben. Már maguktól is hajlandók erdélyi területek visszaadására Bukarest, július 24- Gigurtu román minisz­terelnök és Manoilescu külügyminiszter kér­ték Hitler vezért és Ribbentrop birodalmi külügyminisztert, fogadják őket a magyar— román területi vita tárgyában. Ribbentrop hozzájárult ahoz, hogy július 26-án, pénteken fogadja őket Salzburgban. A román minisz­terelnök és a külügyminiszter ma este külön- vonaton indulnak Salzburgba. Bukaresti politikai körökben elterjedt hí­rek szerint Románia már a legközelebbi na­pokban tárgyalni fog Magyarország területi követeléseinek teljesítéséről. Románia békét óhajt nyugati szomszédjával s ezért a számára amúgy is nagy részben értéktelen erdélyi területének egy ré­szét hajlandó Magyarországnak uisz,- szcmdni. Ez egyengetné az utat a Magyarországgal való viszony végleges tisztázásához, sőt az összes függő kérdések megoldása után cseh leg barátsági szerződés megkötéséhez. Bern, július 24- A svájci lapok érdeklődé­sének előterében a román kormányférfiaki salzburgi utazása áll. A német külügyminisz­ter most részletesen kifejti a németek állás­pontját az erdélyi kérdésben. A miniszterelnökkel és külügyminiszterrel egvidőben Gafencu Moszkvába utazik, mert a szovjet új követeléseket támasztott. BOLGÁROK IS MENNEK SALZBURGBA? Szófia, július 24- A bolgár miniszterelnök! és külügyminiszter valószínűen a román ál­lamférfiakkal egyidőben Salzburgba utaznak, hogy Ribbentroppal tárgyaljon a román- bolgár helyzettel kapcsolatban. * * * Hogyan dönt az angol nép? A nagy leszámolás előtt. Berlinből jelentik : Lord Halifax rádióbe- | szédét teljesen figyelmen kívül hagyja a né­met sajtó- Meglepő ugyan az a tény, hogy Ha­lifax szólalt meg először és nem Churchill, ezt azonban német részről csak szerep-meg­osztásnak nevezik, bár emlékeztetnek arra, hogy épen lord Halifaxot tartották bizonyos oldalról a londoni kormány ama tagjának, akinél nem találna süket fülekre a német fel­hívás. Most, hogy ő ismertette elsőnek az angol álláspontot, úgy látszik, az angol kor­mány egységét akarták ezzel tüntetőén kidom­borítani. Illetékes tényezők hangsúlyozzák, hogy Churchill beszéde lesz a döntő esemény. Ha ez megerősíti a német ajánlatnak eddigi ang­liai elutasítását és az alsóházban ez nem talál ellentmondásra, akkor ez nem hagy kétsé­get afelől, hogy véglegesen befejeződik az angol világbirodalom ellen való támadás éléi beiktatott epizód. Csak akkor alakulna másként a helyi­zetT ha )Oz angol nép azonnal és döntő i formában tiltakoznék Churchill korr mányzása ellen. Ha ez nem történnék meg, akkor azt né­met részről úgy tekintik, hogy az angol nép is felelős Churchill politikájáért. Berlinből jelentik : Mértékadó helyről köz- lik A kocka él van vetve — német "politikai körök ezt a végleges következtetést vonják! le Halifax külügyminiszter hétfői rádióbeszé­déből. Az a véleményük — hangsúlyozzák po­litikai körökben —, hogy az angol külügy­miniszter beszéde végleges tagadó válasz a Führer beszédére. A ^Führer világos szavai és bejelentései felől német részről nincs mit vitatkozni. Német részről megállapítják, hogy Halifax külügyminiszter és általa az angol kormány, valamint az egész angol nép nemet mondott. Erre csupán egyetlen választ le­het adni és a válasz se írás, se szó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom