Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-21 / 216. szám
XXIII.-évfolyam/-216. szám. Af®» 8 fíIJAl® 1940- szeptember 21. SZOMBAT. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Széchenyi-tér 4- Telefon 128. Mind hősök ők! (A- K.) A felejthetetlen örömujjongások, virágesők és ünnepi szónoklatok után szóljunk csöndesen azokról, akik meghaltak Trianon megdöntése közben. Akik legdrágább kincsüket adták a Maginot- és Daladier-vonalak előtt, Belgium hal ál tszóró erődjei és Norvégia kopár sziklái között, hogy Versailles és vele együtt Trianon szégyenletes bilincsei szétpattanjanak az elnyomottak vérző csuklóin. -Szóljunk néhány szót a hősök hőseiről, a felhők és a tenger mélyének bátor vitézeiről, akiket hiába vár haza szerető édesanya, hű feleség és gügyögő gyermek, mert dicsőségesen elestek a harc mezején, nemcsak hazájukért és vezérükért, de egy kicsit miértünk is és az egész jövendő új Európáért. Ha van nemzet ezen a földön, a mely vérét áldozta a keresztény gondolatért, az egyetemes kultúráért, az európai civilizációért, akkor elsősorban a magyar az. Ezt nem lehet eléggé hangoztatni a világ előtt- Nem ismerlek bennünket Trianonban, csak vakon gyűlöllek. Pedig mi erre nem szolgáltunk rá. Hiszen hűségesen állunk a keleti vártán ezer esztendeje és hogy »harcunkat megharcoltuk«, ezt büszkén vallhatjuk mindenek színe előtt. Vad tatár és pogány török ostromolták századokon át a keresztény Európát s mi álltuk a sarat, keményen, magyarul, nevünkhöz és hírünkhöz mindenkor méltóan. A Hunyadiak', Zrínyi s más ezernyi hős a megmondhatója, hogy mi sem kíméltük életünket, ha a veszedelem a kapuk előtt állott. Nem siránkoztunk, nemi'»alakultunk át« ilyen vagy olyan állammá, hanem kirohanlunk, ha kelletL s meghaltunk az ellenség tözében- Sohasem rettegtünk! a Ital áltól s a haza védelmiéjben vívott legvéresebb harcok után apáink valahogy úgy érezték, nem éltek hiába és amit cselekedtek, mindenkor »jó mulatság", férfimunka volt«. Az egész magyar történelem ékes tanuság1a annak, hogy a magyarság minden időkben tudatában volt az áldozatosság fönséges gondolatának. És épen ezért tudjuk, talán minden más népeknél jobban, hogy mit jelent vérezini egy gondolatért, az egyetlen becsületért és az édes szabadságért, nemcsak a mienkért, hanem az összes európai népek szabadságáért. Ésmert tudjuk, mindenkinél jobban meg is becsüljük. Levett kalappal áll az egész nemzet a flandriai és marviki hősi halottak lángoló emléke előtt Mélyen álérzi minden gondolkodói magyar az áldozat nagyszerűségét, az északi fényt is túlszárnyaló fönségét és mindenkinek a szíve mélyén gyökerezik a hála örökzöld virágja. A kolozsvári ünnepnapok meg- illetődött örömkönnyei után lassan ki fog gyűlni a magyar szemekben a csodálat fénye s a tekintetek ezer kilométereken át az apró fakeresztekkel megjelölt katonasirokra fognak szegeződni. A magyarság1 sohasem volt hálátlan- Igaz, erre eddig alkalma sem volt, mert a történelem folyamán soha semmit sem kapott ingyen- Mindenért busásan meg1 kellett fizetnünk, inkább előbb, mint utóbb és inkább kétszer is, mint egyszer sem- Most sem ingyen kaptuk, amit kaptunk, megszolgáltunk érte megingathatatlan hűséggel és szorgalmas munkával. 0, mennyire igaz, hogy »Megbünhődte már e nép a múltat s jövendőt«, hiszen nem egy magyar halt hősi halált 1914—18-lian! a francia csatamezőkön, nem egy magyar POLITIKAI NA PILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. Post a takarék pénztári csekkszámla : 49 368. W' Felhívás a vármegye társadalmához Gróf Teleki Béla főispán az alábbi felhívási bocsátotta ki: Mindnyájunk szívéhez szól a Fő mélt ós ágii Asszony felhívása »Erdélyért /« Tudom, hogy az sok megértő szívre l dál Zala vármegye nemzeti társadalmában. Vármegyénk lakossága mindig tanú jelét adta haza/ias áldozatkészségének és méltóan kivette részét a megsegítésből, különösen akkor, amikor idegen rabságból hazakerült és mindenükből kifosztott magyar testvérek megsegítéséről volt szó. Követendő példaképen dilit hatom oda a vármegye lakosságának áldozatkészségéi az 193S. évi »Magyar a magyarért«. gyűjtéssel kapcsolatban, nmidőn felvidéki testvéreink megsegítésére 53.198 pengő 06 fillér adomány! j. Hatott. Most, amikor velem együtt sokan zalaiak láttuk a csodálatos és dicsőséges felszabadítást Erdélyben, láttuk azt a soha el nem képzelhető hazafias lelkesedést, azt tíz izzó hazaszeretete t, magyar hűséget, az erdélyi m\uí/yaL rok könnyben és mosolyban kifejezett háláját a Mindenható és a Csonkahaza magyarjai iránt, azt kell mondanom a zalai magyaroknak, hogy az erdélyiek, akik 22 éves rabság után ilyenek tudtak maradni, már ezért is mindent megérdemelnél Láttuk azonban ott a menekültek ezreit iß, az oláh munkaadóktól és hatóságoktól elkergetett, földönfutóvá lett magyarokat, akik p bécsi döntés következtében idegen uralom alatt követelhetnék jogos kenyerüket, akik legfeljebb egy kis batyuval és sokszor család juldól elszakítva érkeztek át, szökve a határom Voltak közöttük olyanok is, akik talán odaát maradtak volna és jobban is tették volna, ha maradnak, de arra a kérdésre, hogy amiért jöttök át, hi elveszítitek megélhetésieket, biztos áilástokat«, — azt felélték : »inkább szabad magyar hazában élünk akkor is, ha éheznünk kell!« Zalai magyarok! A zalai vérben is van székely vér, ran erdélyi magyar vér, tudom. Hogyha mindazt, amit leírtam, szemtanútól is halt jóitok, forróbb lesz ereitekben a vér, megtelik szívetek melegséggel és a távolból kiáltjátok erdélyi testvéreitek felé : »ha szegények vagyunk is, de tehetségünkhöz mérten segítünk, mert érezzük , hogy adnunk kell /» így építjük tovább a magyar jövőt és hozzuk vissza még megszállott területeinket, testvéreinkkel együtt. * Személyes ellenőrzésem és támogatásom mellett megindul a napokban a gyűjtés vármegyénkben. Az alispán úr kiadott rendeletéi értelmében a két megyei városban és á járásokban a polgármester, illetően főszolgabíró urak vezetésével gyüj tőbizottságok alakulnak. Felkérem a hazafias egyesületeket, különösen ezek női tagjait, hogy egymással nemes versenyre kelve vegyék ki részüket a gyűjtésből. Gyüjtőíveken történik a gyűjtés, amelynek eredményéről kéthetenként jérintést kap az alispán és november 15-én a lezárt gyüj tőívek a befizetési lapszelvények- kel együtt őhozzá terjesztetnek fel. A gyűjtött összeg a kiosztott 63.600 számú B. M. »Erdélyért« letéti számla Budapest« elnevezésű postatakarékpénztári számlára szóló befizetési lapokon lesz közvetlenül elküldendőZalaegerszeg, 1940- szeptember hó 20-án. vitéz gróf Teleki Béla s. k. Zala varmegye főispánja. küzdött az új Európáért Franco seregében s ha »víg esztendőt« tartogat számunkra Klio, jól tudja, hogy miért. Ifjú még a magyarság fája, nem korhadt a gyökére s nem száradtak el az ágai. Koronája virágba fog borulni az eljövendő európai szabadság tavaszán. A német, az olasz, a spanyol és a Többi ifjú nemzetekkel együtt segítségére lesz az öreg Klionak, hogy forgasson egy új .lapot, tündöklőén fényes lapot a história hatalmas, könyvében. A történelmet mozgató erők jól tudják, hogy csínján kell bánni a magyar vérrel. Mintha figyelmeztek volna Arany Jánosra : »Ha minkét is elfú a sors zivatarja, Nem lesz. az Istennek soha több magyarja«. S mert a magyarra a jövőben még igén nagy szükség lesz a Duna partján, ezúttal a véres kardok más táján a világnak döntik el Európa sorsát. A bámulat, a részvét és a hála különös vegyüléke tölti meg az erdélyi szép napok után lelkünket- A német és olasz katonák győzelmes hadilényei égig érő glóriái sugároznak minden egyes lezuhant repülő, vagy örökre az óceán fenekén rekedt tengerész; lehanyatlott feje fölé. Harangjaink őéretlük is kondidnak, imádságainkban órájuk is kérjük áz „Ur kegyelmét és boldog, felszakadó Sóhajaink fehér galambokként szállnak hős leikeikhez. Mind hősök ők, a köteLességludás ragyogó példaképei, a hazaszeretet fénylőt csillagai, az új világnak közös sírban nyugvó örök álmodéi. Akár Afrika sivatagaiban, akár Albion ködében hallak meg, fel kell jegyeznünk őket az ég boltozatára, hogy látva lássuk : élet miég az élet, népi aljasodon a világ állati sorba, hiszen vannak még férfiak, akik készek meghalni hazájukért, vezérükért, Európáért s egy kicsit miértünk is. Hála legyen nékik és dicsőség, mert mind hősök ők !
