Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-24 / 45. szám

ZAJLAMEGYEI ÚJSÁG QygjOBaBBaaaiiHBHHaaai Hagf érdeklődés mutatkozik a Bécsi tavaszi vásár iránt A Bécsi Tavaszi Vásár az idén március hó tlö-én nyitja meg kapuit és március 17-ig tart. A vásár iránt a semleges és a baráli álla­mok részéről rendkívül nagy érdeklődés mu­tatkozik. Ez az idei tavaszi vásár, amely a •Nagynénié t bi rod a 1 o m második háborús vá­sára, az eddigieknél még nagyobb keretek között kerül megrendezésre. Különösen nagy az érdeklődés az itt meg­rendezésre kerülő mezőgazdasági gépek, mo­torkerékpárok. automobilok és automobil al­katrészek és újabban forgalomba hozott né­met műanyagok iránt. Becs és a bécsiek különös karakterének megfelelően a Bécsi Vásár a jóízlés vására. Az idei tavaszi vásáron bő áttekintést nyer­het minden érdeklődő a bécsi divalieijesít- ménvről. Megtalálhatja a világhírű bécsi bőr­ipar és iparművészei remekeit. Nagy jelentőséggel bír, hogy a Bécsi Ta­vaszi Vásáron megkötött minden exportügylet lebonyolítását a Reichsbankslellék a iegmesz- szebbmenően elősegítik. A vásár iránt érdeklődők díjmentes német beutazási vízumot kapnak, amelyet a Bécsi Vásár magyarországi megbízottja szerez be. Az ismert vasúti kedvezmények vásár alkal­mával ismét érvényesek, úgyszintén a láto­gatók felármentes márkát igényelhetnek Az IBUSZ a vásárra különvonalol indíl, amelyre a legutolsó jelentkezési határidő f. évi február hó 29. Bővebb felvilágosítással szolgál a Bécsi Vásár magyarországi megbí­zottja : Budapest, V., Vörösmarthv-lér 1. (Tiamburg-Amerika Linie) és az összes IBUSZ utazási és menetjegyirodák. Veszedelmes kísérlet Svédország megtámadása Svédország uralmát egykor Pomerania egy részére, a Balti államokra és Finnor­szágra is kiterjesztette, lassanként azonban teljesen a skandináv félszigetre szorult visz- sza. Miután békés úton különvált Norvégiá­tól. minden területi igényről lemondott és a békepolitika jegyében törekedett népi kö­zösségének fejlődését saját életterén belül megvalósítani. 1914-ben sikerült idejében félreállania az Európát elöntő világháború zavaros hullámai elöl s miután régi ellen­ségével is sikerült megegyezésre jutnia, a biztonság szempontjából eszményi helyzetbe került és távoltartotta magát minden hábo­rús viszálytól. hinnék a békepolitikának s főleg az euró­pai kollektív biztonságba vetett hitének tud­ható be az, hogy ez az állam 1926-ban hadseregének létszámát a minimálisra csökkentette, 1936-ban azonban belátta, bog}' semleges­ségét a Népszövetség már nem képes sza­vatolni s azt csak úgy láthatja biztosítva, lia megfelelő fegyveres erőre támaszkodhatik. Az események rohanása arra késztet­te 'a svéd kormányt, hogy a Rollssog által megszavazott — fegyverkezési programot a legrövidebb idő alatt megvalósítsa. A hatmilliószázezer lakosú Svédország had­erejének békelétszáma nyáron 35 ezer, lélen 18 ezer ember. A katonai szolgálat, fegyver­nem szerint, 175—260 napig tart. A svéd haderő békeidőben négy hadosz­tályból ás két úgynevezett norrlandi csapa­tokból álló, territoriális hadseregből, vala­mint a gotlandi csapatokból áll; az utóbbiak egy gyalogos- és egy tüzérszázadot Lesznek ki. Ezek az egységek alkotják tehát a svéd hadsereg kereteit. A repülőgépek száma meg néhány hónappal ezelőtt is csak 78 volt. ma a svéd aviatika 200 géppel ren­delkezik. A svédországi fegyvertforgatható férfiak száma nyolcszázezer. Ezek közül azonban, csak ötszázezer részesült kiképzésben s ez a kiképzés is, tekintettel a tényleges katonai szolgálat rövid idejére, igen fogyatékos. Nem valószínű, hogy Svédország a jelen­legi viszonyok közölt háromszázezer em­bernél többet lenne képes mozgó it nú Háború idején a hadsereg összeállítása a következőképen alakul . négy mozgósított tényleges hadosztály, hat tartalékos had­osztály, egy könnyű hadosztály, s a külön­leges egységek. A norrlandi és gotlandi csa­patokat helyi szolgálatra használják fel. Az idősebb mozgósítható katonák, az úgyneve­zett Landslromban (honvédség) teljesítenek szolgálatot. A finn-orosz viszály kitörése előtt a svéd kormány bizonyos elővigyáza- fossági intézkedéseket tett s a célból minden fegyvernem létszámát negy­venezerre emelte. Azóta a szabadságolt katonákat is behívták, sőt mozgósították a norrlandi és gotlandi csa­patokat, a parti tüzérséget és egy újabb had­osztályt állítottak fel. A svéd katona kifogástalan ember­anyag : erőteljes fizikumú, kispor­tolt és fegyelmezett. ( Egy esetleges háborús viszály esetén a svéd csapatok bizonyára ismét megcsillog­tatnák kiváló tulajdonságaikat, hiszen már a XVII. században híressé vált a svéd had­sereg, nagyszerű katonai erényei révén. Egyébként az ország megtámadása, különösen észak felöl, igen meggon­dolandó vállalkozás. Svédország 1500 kilométer hosszú és csak 3—-400 kilométer széles félsziget, amelyet dél­keleten a Botteni-öböl határok északkeleten pedig a Kiolen-hegység magas láncai csak­nem tökéletesen elzárják. Végül ezt a min­denféle hatalmas természeti akadályokkal kö­rülvett területet a kelet-nyugat irányban egymással párhuzamosan haladó folyóvizek egész sora szeli keresztül, a közöttük levő vízválasztók pedig megannyi vé­delmi vonalként merednek a benyo­muló ellenség elé. Pia hozzávesszük az éghajlat zordságát és azt, hogy Finnországgal egyetlen, a tenger­part mentén haladó vasúLvonal köti össze, akkor tisztában lehelünk azzal, hogy! az oro­szoknak, feltéve, hogy sikerül Finnországot eli'oglalniok, óriási nehézségekkel keltene megküzdeniük ezen a terepen, ha megkísér relnék Svédország megszállását. HM0. február Feltüfizetések a főispánná dalestjén. Vitéz gróf Teleki Bélánó február 11-ihang- versenye alkalmából a következő adományok érkeztek a Mansz men helyi gyermekei és szegény sorsú családok segélyezésére: Vitéz Teleki Béla gróf 40 P. Udvardy Jenő dr.,- Briglevics Károly dr., Kornis Elemér gróf, Thassy Kristóf dr., Barcza László dr., Cser- Ián Ferenc, Festetics Sándor gróf, Györaörey, Sándor, vitéz Bíró György 10—10 pengő,, Festetics György herceg, Esterházy Móric gróf 20—20 pengő, Kereszt ury György né, And- ráskay Müller István, Farkas Tibor dr., Sza- lay Gyula dr. Apáti Imre dr., özv. Proch József né 5—5 pengő, Jákabfíy Antal 4 P, Oko- licsányi Wagner Viktor 3, Tarányi Ferenc dr.. Takács László dr., Háry Kálmánné, N. N. és N. N. 2.50—2.50, Kovács dr 80 fillér és N. N. 30 fillér. ; Korszerű Múzeumot A Göcseji Múzeummal kapcsolatban meg­indult a lendületes gyűjtési munka. Iskolák, tanulók, tanítók, tanárok, magánosok gyűjte­nek a múzeum számára. Szükségesnek látom, hogy a korszerű, modern gyűjtési és leltáro­zási módra felhívjam az illetékesek figyelmét Az olyan múzeum, amélyik a felgyújtott tárgyaknak csak a nevét, lelőhelyét hozza : egyenlő a lomtárral. Korszerű múzeumnak nem lehet a feladata csak az, hogy’ a nép tárgyú és szellemi kincseit, termékeit elrak­tározza, hanem ezt az anyagot módszeresen fel is dolgozza. E. szempont mialt fontos a iárgyak pontos leltározása. A Magyar Néprajzi Múzeumban most folyik az új leltározási mód : a leíró leltározás. Lé­nyege : a tárgy részletes, alapos leírása, le­rajzolása, ha ez bonyolult szerkezeténél fogva lebe teilen, — lefényképezése. A tárgy leírá- sál már a gyűjtésnél végezzük el. Mindent fel kell jegyezni, ami a tárggyal legcsekélyebb kapcsolatban van. Felbecsülhetetlen a gyűjtő­napló, amelyben a felgyújtott anyagra vonat­kozóan azonnal a helyszínen mindent leírunk,* 1. A tárgygyűjtő sorszáma. 2. A tárgy neve. Népi. köznyelvi és tudományos (például satu, prés, szőlőprés). 3. Hol és kinél találtuk. 4. Hol és ki készítette. 5. Vétel, vagy ajándék* o. A tárgy kői a. nzzei meg korántsem eléged­hetünk meg. E munka leglényegesebb része, hogy azl a tárgyat miből, hogyan csinálják,, mire és mikép használják, részeinek neve és stb. Egy példái röviden leírok. Találok egy népi készítésű faviílát. 1- , 2. Paveila, la villa,, villa. 3. Zalabaksa, Gyenese Pál. 4. Ebben az esetben akinél találtam, az is készítette. 5- Ajándék, 6—8 éves. Következik a leírása, hogy mikép csinálják. Zalabaksán a legtöbb gazda maga készíti agáé-, kakas-, '.agy szitából’« (Fontos a népi kiejtés). Nagyjából leszijják. (Sziuszéken, vagy sziószéken). Beleteszik a hajlílóba. A hajlító népi nevei : vella, hajlító, ráma,, veil aha j lí Ló kaloda. Jönne a részletes leírása, hogyan1 teszik bele, mi kép füstölik tűz fölött. Elengedhetetlen a tárgy részeinek a neve. Például : A favillánál : nyél, ág. Ami az ágakat összeköti, a következő neveit ta­láltam meg Zalabaksán : összekölüía, beta, hámfa, iga, átolfa, záp. Egy-egy ilyen mellé­kes szempontnak látszó rész nagyon sokszor megvilágít, eldönt tudományos harcokat, na­gyon sokszor fényt derít elszórt népi csopor­tok valannkori együttélésére. (Göcsej-Székely- ség). A nép életéhez tartozó tárgyakhoz majd­nem mindig fűződik népi hiedelem, vagy ba­bona. Például a gereblyének a foga ha kiesik, szerencsétlenség tesz a családban. A tárgy éle­tét, sorsát, fejlődését, gazdájához való viszo­nyát, földrajzi elterjedését csak így lehet meg­állapítani s csak az így kezelt múzeum tud a magyar néprajznak szolgálatot tenni, Fon­tosnak tarlottam a gyűjtés megindulásakor ezeket megjegyezni. Bődéi JánosM

Next

/
Oldalképek
Tartalom