Zalamegyei Ujság, 1939. október-december (22. évfolyam, 227-298. szám)

1939-12-16 / 288. szám

XXII. évfolyam. 288. szám. Ara 8 fillér 1939. december 16. SZOMBAT. 1 Szerkesztő-ég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széehenvi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Eiőt'izeiési. árak : egy hónapra 1.30 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Vilá'gapostolkodás. Irta : Dr. Krüger Aladár. »Amott kerekedik egv fekete felhő« —, így kezdődött iskolai olvasókönyvünkben valami­kor egy népköltészeti szemelvény. Most is »amott«, a világ valamelyik táján kerekedett egy fekete felhő és félve nézzük, hogyan kerekedik, hogyan nő, terjed és készül el­fogni a béke, a polgárosodás napsugarát az emberiség egyre nagyobb tömegei elől. Egymásután kuszálódik össze riiindig több országnak és népnek egymásközti viszonya, Európának mind nagyobb területére terjed szét a nyugtalanság, átcsap a láz a többi vi­lágrészre, szinte az egész földkerekségre. Csa. ládok szóródnak széjjel, dolgozó emberek a bizonytalanság sötétjébe zuhannak, menekü­lőkkel megtelt vonatok és hajók indulnak egyelőre talán nem is ismert államok felé, az egyéni menekülőkön kívül nemzetközi szer­ződésekkel költöztetnek át tízezreket egyik or­szágból a másikba, felújítván a középkor ele­jének népvándorlását a XX. század közleke­dési eszközeinek és bankszervezetének fel­használásával. Akik most fűtött szobában ol­vassák a híreket, vagy hallgatják a rádióköz­léseket az új népvándorlás nyugtalanító moz­zanatairól és a hazátlanok sorsáról, nem nyomhatják el azt az aggodalmat, hogy hol fog ez az apokaliptikus zür-zavar megállani ? Csodát vár mindenki. Várják azt a láng­pallóst, amely anyagi kézben megálljt pa­rancsolna a fenyegető veszedelemnek, amely visszakergetné a mélységekbe a pusztítás fel­szabadult fúriáit és újra békességet, állandó békességet hozna a jóakaratú emberiségnek. Pedig a csoda megtörtént, pontosan 1939. évvel ezelőtt, amikor Isten Fia maga szállott le a földre. Nem angyalt küldött, hanem (ö ■jött el közénk. Lángpallóst is hozott: az is­teni örök igazságot. Ezt a pallóst azufán át­adta nekünk, hogy mi magunk éljünk vele, mi magunk forgassuk önvédelmünkre. Eszes, értelmes lények, emberek vagyunk, akik, ha felismertük a veszedelmet, védekezni is kell, hogy tudjunk ellene, ha kellő fegyvert ka­punk a kezünkbe. i Lényegében kétezer év óta a hit és a hiteti lenség közt folyik a harc. A hitetlenséget fűti a gyűlölet Isten és az istenhívők ellen. Meg­döbbentően szűk a gyűlölködők látóköre, de ezeken a parányi határokon belül ép oly megdöbbentően fanatikusak. Ha egv faluban sikerül a templomot felrobbantaniok, vagy istálóvá átalakítani, ezt a hitetlenség nagy győzelmének könyvelik el. Ha egy országot a sátán képére formálnak át, akkor világra­szóló ünnepet ülnek. Ha Sátánor#zág határait kijebb terjeszthetik, már hirdetik az Istenhit végleges megdöntésének közeli bekövetkezését. Pedig — az Isten ott marad a maga végtelen fönségében, mindenütt, akarata szerint kerin­genek évmilliárdokra és csillagévmilliárdokra megszabott pályáikon áz égitestek, szüleLnek a ködfoltokból új világok, él az Isten a meg­félemlített, leigázott, de az örök igazságoktól el nem tántorítható lelkek millióiban és száz­millióiban — micsoda az Isten végtelenségé­hez képest néhány bomlott agyvelejű ellensé- ségének időben is, térben is szánalmasan kor­látolt terjedelmű hatalma ? Semmi. Ez a semmi azonban adott pillanatban ne­kem, neked, vagy harmadik embertársunknak szörnyű katasztrófát jelenthet. Egy földi élet belezuhanásál a tűzhányó kráterébe. Családi boldogság szétzúzását. Békés otthon fölégeté­sét. Hontalanságot, gyötrelmet. Mindez a vi­lágegyetem történetében egy porszem, de ha a porszem én vagyok, én, a porszem, mégis csak szeretném elkerülni. És melléin, a por­szem mellé 1939 évvel ezelőtt odaállott Krisz­tus, a végtelen jóságú és nagyhatalmú Isten cs nekem, a véges porszemnek szinte végtelen erőt adott ahoz, hogy a katasztrófát kivéd­jem. Adta a krisztusi, a katolikus hitek Ha az egész emberiség Krisztus parancsai szerint élne, nem volnának társadalmi forra­dalmak, nem lennének nemzetközi bonyodal­mak, háborúk, puszi ítások. íme, az evangélium, a katolikus igazság mint egyedül biztos útmutató nemcsak a lé­lek számára Isten felé, hanem a földi élet számára is a családi otthon, az egyéni élet, a béke fenntartására és megmentésére. Hazudnak tehát azok, akik azt próbálják átvinni a köztudatba, hogy a vallás magán­ügy. Ellenkezőleg : a vallás a haladni, az élni vágyó emberiség legelső közügye. Ámítok azok, akik azt hirdetik, hogy a vallási dol­gokkal csak a papok törődjenek. Minden ka­tolikus, minden keresztény embernek, minden hívő léleknek elsősorban arra kell törekedi nie, hogy se ő maga, se szomszédja, se fa­luja, se vármegyéje, se hazája, se a környező országok vallásos hite meg ne rendüljön, mert azzal az emberek békés együttélésének egyetlen feltétlenül biztos, szilárd, félre nem csavarható alakja pusztulna el. A diplomaták Helsinki, december 16. Tanner finn kül­ügyminiszter péntek este rádióbeszédet inté­zett egyenesen Molotovhoz és Sztálinhoz szól­va. A külügyminiszter beszédében megemlí­tette, hogy néhány hete tárgyalásokat kezdett Oroszország képviselőivel, akkor Finnország készségesnek mutatkozott a legmesszebbmenő határokig elmenni az engedékenység terén. Tárgyalásainknak ném voltak sikerei, mert nem volt közös alapjuk és így két ízben is kénytelenek voltunk megszakítani azokat, önök közben — folytatta beszédét — elutasí­tották az Egyesült Államok ajánlatát és a norvég részről érkezett békeajánlatot. Minden ajtót bezártak a közös érintkezés elől. így kénytelen vagyok most már csak ilyen módon érintkezni önökkel. A továbbiakban megállapítja Tanner, hogy nem felel meg a valóságnak az az állítás, ame­lyet az oroszok a háború megkezdésének kiindíló okául beállítanak. Az önök célja — mondotta — az egész Finnország birtokbavé­tele és a cári határok visszaállítása volt. Ha így van, kijelenthetem, hogy nemzetem a végsőkig védi határait, ' harcol és küzd, de nem hódol be egy idegen országnak. Ezután kitért arra. hogy a Moszkva által kinevezett finn kormányt az országon belül senki sem ismeri el és kár is kísérletezni ezek­kel Oroszországnak. Beszéde végén kérdést tett fel Tanner külügyminiszter a követke­zőkben : a rádión keresztül egyik oldalról is, a másik­ról is hirdetik, hogy az igazságos békét ke­resik ; mégsem jutnak el ódáig sem, hogjfl a tárgyaló asztalhoz leülnének, mert lűányl- zik a közös tárgyaló alap. Enélkül pedig hi­ába kezdenék el a tárgyalást. Képzeljük el, hogy az egymással szembekerült népek a mostani válság megoldását mindenütt függet­len, nagyműveltségű, érző és mélyen vallásos emberekre bíznák, akik1 a kölcsönös udvarias bemutatkozásuk után először valamennyien templomba mennének, ugyanazon oltár előtf valamennyien együtt borulnának le és Krisz­tussal egyesülve ülnének le azután a zöld aszp tálhoz, — pár óra alatt készen volna a meg­egyezés, mert ezek számára adva van a közös tárgyalási alap : az evangélium. El kell jutni az emberiségnek oda, hogy] sorsát valláserkölcsi alapon álló vezéreld Krisztus szellemében intézzék. Át kell itatni a világot az evangélium szellemével. Ez j>en dig csak akkor lehetséges, ha a nagy cél szol­gálatába beáll minden katolikus férfi és nő. Mi, világiak is, mert a világiak apostolkodása: világapostolkodás. Valamikor, 1900 évvel ezelőtt elegendő volt az akkori egyszerű viszonyok közt 12 apostol elindulása s lábuk nyomán megújult a föld színe. A mai bonyolult társadalmi és nem­zetközi helyzetben apostolok millióira van szükség, vagyis minden katolikusra, egyhá* zira és világira, férfira, nőre és gyermekre egyaránt, mindenkire a saját élethivatása kö­rében. Ma mindenkinek szól Jézus meghívás* az apostoli munkára : Kövess engem ! hajlandó-e a szovjet ismét tárgyalá­sokba kezdeni. Finnországgal. A finn nemzet hajlandónak mutatkozik a további fölösleges vérontás megaka- ' dályozása érdekében tárgyalni Moszk­vával. Feleljenek erre — fejezte be rádióbeszédét a külügyminiszter — ugyanezen az úton, amin én beszéltem. Helsinki, december 16. Finnország összes tartalékosait felszólította, hogy azonnal jelent- kezzenek. A tartalékosokat 40 éves, a tartalé­kos tiszteket pedig 60 éves korig hívják be. Helsinki, december 16. A finn kormány egyik angol hadifelszerelő üzemben nagy- mennyiségű anyagot vásárolt. Többek között 60.000 gázálarcot és 20 repülőgépet kötöttek le- .*1' Belpolitika. Budapest, december 16. A felsőház mai délelőtt folytatta a felhatalmazási vitát. Har­rer Ferenc közigazgatási kérdésekben szólalt fel. Horonyi Pál a közigazgatás nehéz fel­adatáról beszélt és kijelentette, hogy a költ­ségvetést el kell fogadni. >. < Felszólalt Verebéiy Tibor is és utána Re* ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter. A finn külügyminiszter kemény beszéde a szovjethez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom