Zalamegyei Ujság, 1938. július-szeptember (21. évfolyam, 145-220. szám)
1938-09-29 / 219. szám
XXI. évfolyam 219. szám. Ara 8 fillér 1938. ozapfember 29« Csütörtök, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. 8xarkeszt6ség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Ss4ebeayi-tér 4. ■ ■ = Telefonszára 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak: egy hónapra 1’50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Chamberlain harmadszor is hajlandó elmenni Németországba és még mindig bízik a békés megegyezés lehetőségében. A rutének vissza kíván kozása. Roosevelt békeszézata. —_A lengyelek sem fiisznek a cseheknek. Kevés a remény a békére. Benes lemond? Chamberlain angol miniszter' elnök kedden este rádión tolmácsolta az angol kormány nézetét az egész világra nehezedő problémákról. A miniszterelnök először azok' ról a levelekről szólott, amelyek tömegesen érkeznek hozzája nemcsak Angliából, anyáktól, a behivoit katonák nővéreitől, hanem Franciaországból, Olaszországból, sőt Németországból is, s amelyek megindító módon be szélnek a háború veszedelméről. Borzasztó és elhihetetlen dolog, — mondotta — hogy mi, angolok gázmaszkot öltsünk magunkra csak azért, mert két távoli népnek egymással viszálya támadt és hogy harcolni kelljen az angoloknak olyan nemzetek érdekeiért, amelyeket nem ismernek és amelyekhez semmi közelebbi és közvetlen közük nincs. Az angol nép megérti azokat az okokat, amelyek a cseheket ellenállásra késztetik. Megérti, hogy egyetlen nemzet sem tud belenyugodni abba, hogy országának jelentős területrészét más nemzetnek engedje át; de a magam részéről meg tudom érteni azokat a nehézségeket is, amelyeket Hitler kancellárnak kell vállalnia, amikor a hatalmas német nemzet előtti felelősséggel intézi fajtestvéreik nemzeti keretein kivül lévő németek sorsát. Megemlíti asokat a kételyeket, amelyek Hitlerben támadtak a csehefc szándékának őszintesége felől. A csehek szándékait illetően azonban az ő személyes jótállása mellett Anglia egész erkölcsisúlya is biztosíték arra, hogy Németország ez alkalommal jogos és igaz ságos követelései föltétlenül teljesülnek. Kijelentette továbbá, hogy, ha a végleges megegyezés és vele a béke létrejöttére bármely újabb lehetőség mutatkoznék, egy pillanatra sem haboznék, hogy akár harmadizben is sze mélyes látogatást tegyen Németországban Hitler vezér és kancellárnál. Az otthoni viszonyokról való tájékoztatás és nyugalomra intés után igy nyilatkozott Chamberlain : Elképzelhetetlen, hogy bármilyen irokonszenvet érzünk is Csehország iránt, csupán és egyedül cseh érdekekért a brit birodalom hábornba keveredjék bármilyen idegen nagyhatalommal. Ha mégis bekövetkeznék a háború, az feltétlenül azt jelentené, hogy nagyobb és fontosabb érdekekről van szó. A brit birodalom csak akkor és egyedül abban az esetben volna hajlandó a háború lehetőségével számolni, ha valamely idegen nagyhatalom világuralmi törekvéseitől vezettetve akarná az angol nemzet és a brit birodaBerlin, sseptember 28. A német sajtó Chamberlain beszédével kapcsolatban különösen kiemeli azt a kijelentését, hogy Angliának nem lenne érdemes háborút viselnie Csehország miatt. Megjegyzik a lapok, hogy kínos feltűnést keltett német körökben az a tény, hogy az angol kormányelnök egyetlen résztvevő szóval sem emlékezett meg a szu- déta németekről. Berlin bizonyos optimizmust lát Chamberlain részéről, amikor bízik abban, hogy Prága becsületesen végrehajtja Ígéretét és minden zavar nélkül átadja s szudéta német területeket. Miért nem szorítja Chamberlain — kérdi a német sajtó — a cseheket az emlékirat elfogadására? Azért — lom szabadságát és életlehetőségeit veszélyeztetni. Végül felszólította Anglia népét, várja be nyugodtan a legközelebbi napok eredményeit. Mindaddig, amíg a háború meg nem kezdődik, remény van arra hogy azt meg lehet akadályozni A miniszterelnök egyszerű „jó. éjszakát“ kívánással fejezte be beszédét. folytatják — nem válaszol Csehország a jegyzékre, mert ki akar ismét bújni. Chamberlainnak nem volna szabad olyan vakon hinnie Prága jóakaratában. Érthetetlen, miért mondja Chamberlain „Nem a csehek iránti ro- konszenvből akarunk háborút.* Ha ez igy van — írják a lapok — és Anglia mégis háborúba bocsátkozik, akkor emlékezni kell Mussolini kijelentésére, aki azt mondta : Ha ma háború törne ki, annak egész más és különleges indító oka lenne. Úgy látszik — írják a néme lapok — tényleg a háborúnak meg nem nevezett okozói lennének és ez Németországra nézve életbevágó jelentőséggel bírna. A németek Chamberlein beszédéről.
