Zalamegyei Ujság, 1938. április-június (21. évfolyam, 73-144. szám)
1938-06-12 / 131. szám
tta'g éa ftrichenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, -----— Telefonszám 128. Fe lelős szerkesztő: Her boly Ferenc. —MM— POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési ink; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A csodatevő Kéz Zalában.» Schnattner Szigfrid O. S. B. Az ősi germán monda jóslata szerint eljő az idő, amikor a rötszakáliú, hadverő Barbarossza Frigyes visszatér s rettenetes karjával legyőzi elleneit. A germán unokák féltett reménnyel várják és őrzik apáik ősi hagyományát és egyre hívják veszély idején a lesújtó hősi Ököl. A germánok várnak és bíznak, hogy eljő a Győzhetetlen karja s én ügy érzem, hogy valamiben hasonlók vagyunk hozzájuk. De mi nem csak gejditve várunk és rettegünk, nálunk a biró és féltő remény eleven plusszal többül, mi köztünk itt van, itt lebeg, itt él a hősi szent Kor! Szent ereklye, melyet az Úr akarata hagyott ránk testamentumban, azentséges gráí edény, melyben Árpád vére pezseg fel Urfeimutatáskor. Ne mondjátok, liogy nem tesz csodát az Úr! íme, itt él közöttünk érzéki keretben, csodálatos tartalommal. Ha a hit csodájának Tévézhetik azt, hogy a keresztes hősök, akik haláímegvetéssel szolgálták felsé- ges ügyüket, Jeruzsálemet megpillantva, megrepedt szívvel estek a fö'dre; ha a bizalom csodájának tartják az Afrika pestises levegőjében haldokló IX. Lajos tettét, aki leikét az egyszerű pásztorleánynak Szent Genovévának ajánlotta, —- akkor, a szeretet nagyszerű csodájának merem tartani azt, hogy első Szent királyunk áldod Jobbja épen maradt ránk! Az Istennek irántunk, magyarok iránt való mérhetetlen szere- tele ez. íme, itt hagyta kilenc- száz éven át nekünk ezt a Szent Jobbot, amely a hit világosságát és a haladás fényét gyújtotta számunkra, amely hiívaüói lelkesedéssel építgette a kolostorok falait és büntetni kész elszántsággal irta a törvények kódex- könyvét. Ránktestálta, hogy feléledjen előttünk áldott mozdulata, amellyel Pannonhalma ormára felfűzte Krisztus diadalának a jelvényét, a keresztet, amellyel az előtte térdreeső gyilkosnak a megbocsátás jelét intette s a kereszténység ellen lázadó Koppányi felnégyeltette. Itt hagyta, hogy lássuk azt az áldott Jobbot, amely Jézus példájára körüljárt, hogy jöttévé szenvedéseket enyhítsen, könnyeket töröljön, amely Szent Kéz egyként fogta az ország almáját és kormánypálcáját s leszállva a trónról, kemény ostorcsepások vérével festette be kiráiyi testét. A belső szépség, amelyet lelkében átélve önmagában kistilizált, karján váltódott ki külsővé. Lant volt számára, amely a szép és nemes királyi egyéniség legszebb dailamáf, a könyörület és alamizsna áriáit játszotta a szívnek. Királyi kar volt, amellyel amit megérintett: emberivé vált s vele a felebaráti szeretelet a végtelenbe tágította. Lehet-e nem csodálni ezt a S?ent Kezet, amely egyfelől a mocsarakat csapolja, erdőket iríja, földeket műveli, másfelől az Evangélium szent könyvét emeli magasra s a szó szoros értelmében kirá!yi minialéiek mozaikját rakosgatja ? Békesség és szeretet, keresztény önfeláldozás és türelem, akarat és jellem, nagy lélek és meleg szív irányítja e Kar tempóját. Világot adott nekünk e tempóval s harmóniát áhított bele és e Kar feszült erejével őseink vérébe szivattyúzta a keresztény hitet. Elhaladásunk, nemzeti létfeltételünk és életünk alapvonalát egyesítette az állam és vallás tengelyével s közben folytonosan fölfelé mutatott, szüntelenül felfelé, a civitáa codea- tisre. Költő, alkotó, adó Szent Jobb, amely nélkül ma nincs tanyánk, hazánk, nincs gúnyánk, nincs életünk 1 Te tanítottál meg bennünket összetett uézzel imádkozni, bizó karral dolgosai, hisz Rólad mondotta a te városod iángielkü püspöke, hogy Te „nemcsak a koronái, hanem az ebet, fűrészt, kalapácsot is belevontad szentségednek túlvilág! fényébe.“ Üdvözlégy, Árpád tiszta vérének kivirágzóit vesszeje 1 Hozsanna néked, Krisztus s»ivének valóra vált gondolata ! Magyarok Mózese, Jobboddal nyújts erőt Jőzsu- enek ú] honfoglalásra! Mi csak állunk és várunk, mint folytonosan kész vészharang, hogy valaki megkondiísa szivünket és induljunk az ígéret- földjére; állunk és várunk, mint faragatlan, csiszolásra váró márványtömb, hogy Valaki művészi Kézzel ránk írja a Gondolatot, kicireilálja a szentistváni ősi monogrammot, melyben benn legyen az egész magyar föld búzaérleíö aianyereje, a magyar ég humusz ra boruló, ki nem fogyó kék ölelése, a magyar kalap rozmaring illata, a magyar kaszák ritmusra pendülő vágása, az iramok feszülő energiája s a magyar ajak májusi és júniusi mosolygása. Jöjj és működjél köztünk éa bennünk Szent jobbod isteni erejével! Mi nemcsak sóhajtva kérünk, mint az ezeregyéjszakák holdsugár hercege, mi leborulva bérünk és könyörgünk: lendíts rajtunk! Nem áiaíkodtuok meg egészen, nem törpülünk el önmagunk előtt, bár bevalljuk Előtted, hogy lankadnak szüntelen vitézlő karjaink s nem szűnnek iszonyú sírástól szemeink. De tudod, mi nem győztük kardunkról a vért lemosni, mi piros pénzzel fizettünk minden rögöt, mely kenyeret ad és koporsónkra hull, mi már annyiszor reméltük a pirka- dó hajnalt és oly sokszor virradóit a szenvedések pénteki reggele. Zalában vagy, melyet életedben úgy szerettél. Eljöttél, hogy puszta jelenléteddel bennünket megerősíts, Üt vagy, hogy a szebb és jobb jövőről minket meggyőzz. E vasárnap nekünk a zalai magyar karok és jobbok Sions énekes, boldog napja s a szeretetnek, Istennek irántunk, magyarok iránt való ssereteténefe diadalmas, ünnepLTriumpbusa. Ünnepélyes Szent István díszközgyűlés keretében helyezték el a városházán a keresztet. P. ISagjf Eriid nagyhatású ünnepi beszéde. Zalaegerszeg megyei város képviselőtestülete a kettős szentév megünneplésére díszközgyűlést tartott és régebbi határozatának megfelelően ma helyezték el a kereszteket a városháza reprezentációs termeiben. Az ünnepség alkalmából már kora reggel fel- loöv gőzták a város összes házait. A városháza erkélyén kettőskeresztes drapéria utalta szentévre, az épület belseje pedig pompás díszbe öltözött. A lépcsőházban örökzöldek és szinpompás Szent István plakátok fogadták a résztvevőket. A közgyűlési termet gazdagon díszítették fel zászlókkal, virágokkal, örökzöld növényekkel és képekkel. A közgyűlési terem keresztjét a bejárat felett helyezték el, egy kis asztalon pedig másik két kereszt várta a megáldást. A díszközgyűlésen előkelő közönség jelent meg. Ott láttuk Brand Sándor dr. alispánt, Czikó János kúriai biró, törvényszéki elnököt, Várkony Rezső min. tanácsom, pénzügyigazgalót, vitéz Farkas Sándor vitézi székkapitányt, Mőszner József őrnagyot, Pászthóy Ernő csendőrőrnagyot, Szeliánszky Nándor árvaszéki elnököt, Medve István dr. kir. tan« felügyelőt, Skubiics Ödön dr, fő* szolgabirői, Pefőváry Lajos rend- őríanácsosí, Ferenczy Zoltán kereskedelmiiskolaí igazga'ó*, Sc’nnaf'ner Szigfrid bencéspíébá- nőst, Luítar Imre káplánt, Szil- ner József nyug. plébánost, a város egész tisztikarát, a hatóságok, intézetek, egyesületek képviselőit és a képviselőtestület tagjait. Az ünnepséget Fürtös Lajos karnagy vezényletével az egyházi vegyeakar nyitotta meg a Magyar Hiszekegygye!, majd vitéz Tamásy István dr. polgármester nyitotta meg emelkedett szavakkal a díszközgyűlést. Kiemelte, hogy a város hódolni akar Szent Isiván emlékének, aki állami életünket megalapozta és elhelyezi a keresztet, kifejezésre juttatva ezzel azt a meggyőződé sét, hogy a Szent István által bölcsen állami életünk alapjává tette keresztény erkölcsök utján akar járni. Korunk vívódó embere az anyagtól ismét a szellemhez, az erkölcsiséghez, az Isten hithez és a nemzeti érzéshez fordul és Zalaegerszeg városa is ebben a szellemben akar ünnepelni. P. Nagy Ernő házfőnök ezután elmondotta magas színvonalú, értékes ünnepi beszédét, amelyben többek között ezeket mondotta: — Épen holnap, Szentháromság vasárnapján, lesz egy éve, hogy a magyar püspöki kar harangzúgások között hirdette ki édes Hazánk templomaiban az eucharisztikus szentévet. S mikor az egyiket nagy lelki és anyagi sikerrel zártuk, ugyanakkor nyitottuk meg Szent István első magyar égikoronás királyunk halálának, tehát megdicsőülésének kilencszázadik évfordulós ünnepét. — Minthogy a múlt városi képviselőtestület közgyűlésén egyhangú határozattal kimondatott a kettős szentév megörökítésének, megünneplésének terve, Zalaegerszeg egyik legszebb elhatározása a jelen percekben valósul meg, amikor ünnepélyesen megáldva, felfüggesztve a kereszteket, láthatjuk ősrégi helyükön újra ragyogni : Fulget crucis mysterium! Mert ha a mammon le is dönthette a magyar királyok trónját, de nem sikerült felforgatni Isten trónját, ledönteni az oltárdisziíő kereszteket. Szent István keresztény magyar lelke őrizte meg ezt nekünk. A magyar rászorul a királyi .trónra, de Isten-oltár nélkül még egy király sem lehet el. Látom Szent István égi- koronás lelkét Isten trónja, az oltár előtt térdelni, leborulva értünk sirni, amint földi életében oly sokszor tette, hogy el ne
