Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-01-16 / 12. szám
1937 január 16. Szombat. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. "HiM'iiimirrr—in Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. __= Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1‘50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Valami történt a faluért Örömmel töltött e! annak ide jén, hogy az országos katolikus nagygyűlés a falura, a falu súlyos problémáira terelte a közfigyelmet. A nemzeti s/emponibó! is fontos ügynek harangozójává szegődtem. E helyen gyakran meghúztam a harangot. Nem kongatni akartam. Nem vészjóslón huzni a nagyharangot, csak sokszor megkaptam a harangkötelet, hogy a harang sirjon fel és kérjen, könyörögjön. Hogy figyeljenek fel, akik a falu sorsát irányítják, vagy a falu lelke kirajzolásával, kialakításává! jutnak szerephez. H viam az életet fokozott munkára. A szunnyadókat, hogy keljenek fel s álljanak bele a falumentés nagy munkájába. Azt gondoltam, hogy mindenkit áthat a falu súlyos sebei gyógyításának lelkes akarata. Csak hittem és ezután is görcsösen akarok hinni benne. De szomorúan látom, hogy csak reménykedéseim hunyó füzét piszkálgathatom, de a feilobogó lángban nem gyönyörködhetem, még kevésbé melegedhetik* a tűznél a falu. A mentési munkálatok nehezen indulnak felülről, ügy látszik, más téren találnak igen sok eiőbbre- valót. Pedig, pedig, — szomorúan csóválom fejemet — ez igy nem lesz jó. Segíteni keli a fa;ut. Az is elszomorít, hogy a dicséretes példáktól eltekintve, a falu vezető elemei is nehezen indulnak a mentési munkára, pedig, ha tűz van vslahoi, rém várhatják ölbe tett kezekkel a tűzoltókat. Akik helyben vannak, sokat nem gondolkozhatnak, hanem vödröt kap« nak, hogy oltsanak, csákíyát, kapát, fejszét ragadnak, hogy mentsék, ami menthető és a tűz tova terjedését megakadályozni igye- heznek. Nagy szomorúságomban mintha hirtelen felvillanna a szemem és egy fészkelődő könnyet morzsolok el észrevétlenül. Valami mégis történt a faluért.- A göcseji gyer- mekhéínek van valamelyes hasznos következménye. És a falu hálától reszkető kezét nyújtom a Vármegyei Katolikus Kariíász megindítóinak, önzetlen munkásainak. Rettenetes látvány 1 A metsző szélben, kínzó hidegben 800 gyermekláb kékre zöldre fagyva. A didergő gyermekeknek könnyeit csikarja ki a hideg. Nemcsak ci pőjük nincs, de ruhájuk is rongy ban ióg rajtuk. Szemeikben inkább az emésztő láz, mint az élet tüze. Soványak. A nélkülözés, az éhség rí le róluk. És amint felsorakozik a 800 gyermekláb és elnézek a fejük fölöP, apákst, anyákat látok. Ajkamat harapdá- lom, hogy sírva ne fakadjak. Mmd görnyedtek. A nyomorúság durván, súllyal nehezedik reájok. Ezekben keresni hite! ! Ezeknek adagolni reménysége ! Lehetetlennek tetszik. És mégis I Valami történt a faluért! A 800 gyermekiábat cipőbe burkolta karácsony táján a Vármegyei Katolikus Karitász. Ha az ajándékcsomag kicsike volt is, értéket adott neki a szeretet, a jóság, amely átnyújtotta. És a megsegített, melegbe bujtatott sok-sok gyermek hálásan mond köszönetét. Mögöttük a felsorakozott szü ők 1 Óh, de kiegyenesedtek 1 A keserű vonások mintha megenyhültek volna. A fáradt, fásult és gyűlöletet lövelő szemekben mintha a hála, a reménység tüze kezdene éledezni. Valami mégis történt a faluért 1 Isten áldja meg a Vármegyei Katolikus Karitászt, hogy jövőre még több -t tudjon tenni a faluért. F s. A lángokba zuhant oltás közben egy köposuroe. Bácsalmás, január 15. öxv. Reizmann Józsefná gabonakereskedő házában tűz ütött ki. Az oltásban résztvetí Faragó Dezső dr. kötorvos is, ski felment az égő épölet tetejére. A tetőzet beszakadt alatta és az orvos a lángokba zuhant. Súlyos égési sebeket és koponyaalapi törést szenvedet. Válságos állapotban vitték kórházb i. Égési sebeket szenveded több tűzoltó is. A spanyol kérdést vitatták meg Gering és Mussolini. Olaszország nem ellenzi a német gyarmati igényessel. Róma, január 15. Mussolini, Ciano és Gőring porosz minis/.- íerelnök behatóan tanácskoztak az időszerű nemzetközi kérdésekről, Páris, január 15. A francia sajtó behatóan foglalkozik Gőring római látogatásával g hangoztatják annak fontosságát. A lapok szerint a római megbeszélésében dől el a spanyol polgárháború befejezésé nek időpontja. Ezzel szemben a Stefani iroda hangoztatja, hogy Gőring látogatása magánjellegű. A spanyol semiegeseégi kérdésben küldött angel jegyzékre adandó válasz megvitatása a rendes dip= lomácisi utón történik. London, január 15. Az angol sajtó is élénken fogiaikeuli Gőring római látogatásával, A lapok jelentése szerint Rómában azt hiszik, hogy, ha Franco tábornok Madridnál kiszorítja a vüiösökd, akkor Spanyolország Kaialónia kivételével felszabadul a vörös járom alól. Ha a szovjet és a franciák ismét támogatnák a vörösöket, akkor Olaszország és Németország ismét megfontolják magatartásukat. Németország és Olaszország ellenzik, hogy a bel- sevizmus gyökeret verjen Spanyol- országban. Gőring biztoíhíöUa az oiasx Kormányt, hogy Németországnak nincsenek igényei a Földközi tenger mentén. Viszont az olasz kormány kijelentéiig, hogy nem ellenzi Németország gyarmaii igényeit. Madrid, január 15.. A nemzstiek repülői sorozatos légi támadásokat rendeztek a vörös városik eilen. Bombázták Madridot, továbbá Valencia, Tarragons, Bilbao, Sant Ander és Barcelona kikötőit. A vörösök súlyos veszteségeket szenvedtek. Madridból folyik a lakosság menekülése. A madridi börtönökben lázadás tört ki. Az anarchisták lemészárolták az őröket és elmenekültek. A madridi frontszakaszon 1 800 francia katona esett el. Pin's, január 15. A spanyol határról olyan hírek érkeznek, hogy Barcelonában összeesküvést lepleztek le, amely a valenciai kormány ellen irányú!!. Az összeesküvők el akarták tenni láb síéi Prieto minisztert és sgy kommunista nőt, aki Rosenberg gz@vjet követ bizalmasa. Számos letartóztatás történt. Dússal sürget ssgy veit casslhi StSv&f. Bécs, január 15. A volt bécsi cseh követ előadást tartóit a Du- í namedsnce hely-Esiéről Előadásában megállapitoda, hegy Magyarország mezőgazdasági téren sokat fejlődött, majd hangoztatta, hogy a duna* államoknak együtt kell működniük, mert csak igy valósítható meg a béke. Tagad LubSóvátpy György, Budapest, január 15. A Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában levő Vigyáió kastély gondnokát, Lubióváry Györgyöt letartóztatták és a?.zal gyanúsítják, hogy ő vitte el a kastély múzeumában őrzött nagyértékü ékszereket. Lufcióváry tagad. Hangoztatja, hogy semmi köze a bűncselekményhez és tévedés áldozata. s Vasúti szerencsétlenség hat halottal. Katíoviiz, január 15. Ma reggel egy személyvonat és egy te- hervenat öss/eüiküzölt. A személyvonat mozdonya és három kocsija összetörött. Hat ember meghalt, 33 megsebesült. „Légy Mse rendületlenül Hazadnak, óh magyar...“ Száz évvei ezelőtt hangzottak el Vörösmarty ajkáról ezek a lángoló szavak, amelyek azóta is ezerszeresen visszhangozva buzdítják nemzetünkéi a aHza szereidére. Száz ávvei ezelőtt kezd bomla- dozni a középkori magyar társadalom. Nem maradhatott fenn az a régi jogrend, amely az adományrendszer, az ősifcégen és a redi alkotmányon alapulva, kasztokba, sorozna és elválasztotta a magyart a magyartól, Uj kor szelleme tör ujaí a Duna medencá ■ jébe s ez a .szellem kívánja a jobbágyok felszabadítását, a politikai jogok egyenlőségét, a földnek a jobbágyság tulajdonába juttatását, gazdasági jólétet, a műveltség felvirágzását, A reformkorszak politikai irányítója, vezére a legnagyobb magyar: Széchenyi István gréf, legnagyobb költője: Vörösmarty. A. okát az elveket, amelyeke? Széchenyi felvetett, ő vitte át költészetében a nemzeti köztudatba. Hazafias lírájának „A vén cigány“ ás „Liszt Ferenchez“ cimü költeményei mrllett a „Szózat* legszebb igazgyöngye, Eízengi a múlt dicsőségét és győzelmes harcait, a jelen elszánt küzdesmét; ott lebeg a 48-as idők* komor képe, de ezentúl is a rendületlen hit Hazánk jövőjében. Midén a szabadságharc után tényleg úgy látszott, hogy jönni fog a nagyszerű halál, magi Vörösmarty tiltakozott legjobban az ellen, hogy szavait jóslatnak vegyék s hangoztatta, hogy félreértették. „Megtöri szívvel, de mély hittel nemzete jövőjében, szállott sírjába“ — mint Gyuisi Pál írja. „Nem csalatkozott. A magyart ama nagy csapás nem ölte meg s midőn üdülni kezdett, a Szózat sendült meg ajkán s az kíséri folyvást minden ünnepéiyesb pillanatát.“ * — Nemzeti imádságunk keletkezésének 100- i k évfordulója alkalmából az Actio Csthotica kulturális szakosztályának szabad« liceális előadássorozata keretében Móra János reálgimná iumi tanár tart megemlékezést a Szózat költőiéről. Az előadás a Kulíurház kistermében folyó hó 16-án, szóm baton délután 6 órakor kezdődik. Belépődíj nincs. Érdeklődőket szívesen lát a kulturszakoszíály.
