Zalamegyei Ujság, 1937. január-március (20. évfolyam, 1-71. szám)
1937-03-31 / 71. szám
XX. évfolyam 71. axám. Ara 8 fillér 1937. március 31. Szerda. Felelős szerkesztő: Hérbőly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Síéchenyi-tér 4. -----....= Telefonszám 128. ■M iaum gnawMBnaaajftisMiahii^aaaLiaijitn a— POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban Előfizetési árak; egy hónapra 1*50 pengő, negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. IMakray Lajos nyilatkozata Ottó királynéi tett látogatásáré I. A belpolitika hírei. Budapest, március 30. Vitéz Makray Lajos országgyűlési képviselő visszaérkezett Steenocker- zeelbői, ahova kél héttel ezelőtt utazót? el, hogy kihallgatáson jelenjék meg Ottó királynál. A képviselő kétszer jelent meg a királynál kihallgatáson és tájékoz- tatta a magyar belpolitikai viszonyoktól. Makray Lajos a kihallgatásokról a kővetkezőket mondotta : — Őfelségével megbeszéltünk minden időszerű bel és külpolitikai kérdést és megállapíthatom, hogy őfelsége a legjobban van tájékozva az összes kérdésekről s a helyzetei nagy megértéssel és higgadtsággal Ítéli meg. Egészen különös melegséggel és elérzékenyült együttérzéssel emlékezett meg elbeszéléseink során a szociális nyomorral sújtott magyar tömegekről. — őfelsége ismeri a külpolitikai nehézségeket, amelyeket azonban nem lát legyőzhetetleneknek, inkább pillanatnyi jeiíegüeknek. — Hazsfeiéutaztamban alkalmam volt arra, hogy Ausztriában, Bécsben és Innsbruckban megbeszélést folytathassak az osztrák legitimizmus vezető egyéniségeivel, Schuschnigg kancellárral, Dankl vezérezredessel éj Hornbostel volt budapesti osztrák követtel. Hogy mii tárgyaltam velük ? F.rrői csak annyit, hogy a minket érintő kérdésekben tájékozódtam. Benyomásaim kedvezőek és belőlük mindjobban kialakul az a meggyőződésem, hogy a mi utunk az egyedül lehetséges út, amely a dunavölgyi kérdés rendezéséhez vezet. Darányi Kálmán miniszterelnök Bethlen Istvánnal és Eckhardt Tiborral letárgyalta a Kormányzói jogkörről, a felsőház reformjáról és a választójogról szóló törvényjavaslatok alapelveit. A két államférfi nagy vonásokban helyeselte a miniszterelnök által ismertetett alapelvekei. A kormányzói jogkörről szóló javaslat még a nyári szüaet előtt a Ház elé kerül, a másik kettő csak az ősszel. Hir szerint április közepén sor kerül j belügyi tárca betöltésére és több függő kérdés elintézésére. A húsvéti ünnepek előtt Elek községben egy Engelhardt nevű némelszármazásu, horogkeresztes érzelmű ember letépte az országzászlót. A zászlót ünnepélyes keretek között husvétkor helyezték vissza. Wittmann Elek György földbirtokos a német gazdák ne vében hangoztatta, hogy a hazai németség túlnyomó része magyar- érzésű és nem lehet őket felelőssé tenni egy magáról megfeledkezett ember cselekedetéért. Kérte, hogy a hatóságok nyújtsanak védelmet nekik a íámsdásokkal szemben. Reibel Mihály országgyűlési képviselő is hangoztatta, hogy a zászló meggyalázása a hazai rémeteket háborította fel leginkább. A község német lakóssága nem idegen, hanem magyar lobogó alatt, a magyar földért és a magyar jövőért akar harcolni. A szélsőséges gondolkozásokkal szemben legyünk ébren, mondotta, A hrjdunánási kerületben ma reggel kezdődött meg a választás Szakács Andor kisgazdapárti és Benkő Géza kormánypárti jelölt között. Az ellenzéki jelölt párlja súlyos választási visszaélésekről panaszkodik. Délelőtt li óráig Benkő kormánypárti jelölt 3.187, Szakács kisgazoajelölt 2.650 szavazatot kapóit. Mivel 16 ezer szavazó van, eredmény csak estére várható. Meghalt id. Wlaosios Gyula báré Zalaegerszeg szülötte. Zalaegerszeg városnak nagy szülöttje távozott el az élők sorából. Ma, kedden hajnalban negyed 2 órakor a budapesti Fasor szanatóriumban 85 éves korában meghalt zalánkeméni id. Wlassics Gyula báró ny. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Közigazgatási Btt óság nyug. elnöke, a főrendiház és felsöház volt elnöke, Zala vármegye örökös törvény- hatósi bizottsági tagja, Zalaegerszeg megyei város díszpolgára. Id. Wlassics Gyula báró a hus- vét előtti napokban lakásán megcsúszott és lábát törte. Beszállították a Fasor szanatóriumba. Kezdetben állapota kielégítő volt, de később magas kora miatt a fekvés következtében szivgyenge- ség lépett fel. Húsvéthétfőn állapota egyre rosszabbodott és ma hajnali negyed 2 órakor meghalt. Halálakor felesége, fia, leánya és veje voltak jelen halálos ágyánál. Wlassics Gyula élete. Id. Wlassics Gyula báró 1852 március 17-én születeti Zalaegerszegen a jelenlegi Wlassics-uí- cában a városi ©vodával szsm- ben levő sarokházban. Édesapja Wlasdcs Antal, édesanyja Börzsönyi Mária volt. 1854-ben szülei átköltöztek Nagykanizsára, amikor Wlasaics Gyula még csak kétéves veit. Itt élte gyermekkorát, itt végezte a gimnázium négy első osztályát, a többit pedig, mivel szülei Budapesirs kerültek, a budapesti piarista gimnáziumban. Wlassics Gyula mér egész fiatalén irodalmi működést fejtett ki. Első cikkeit negyedikes gimnazista korában a Nagykanizsán Béforfi Lajos által szerkesztett „Zala-Somogyi Közlönyében irta Oláhfi Gyula álnév alatt. Később a fővárosi sajtóban folytatta irói munkásságát és cikkeivel már gimnazista korában feltűnt. Jegi tanulmányait a budapesti ás bécsi egyetemeken végezte, majd beutazta Európa majdnem valamennyi kultúrországát. Az 1875. évben először díjtalan, majd díjas joggyakornok lett a nagykanizsai törvényszéknél, ahol édesapja akkor törvényszéki elnök volt. Innét előbb a budapesti táblához, majd tehetsége révén az igazságügyminisztériumba került. Megszerezte az ügyvédi diplomát is, de megmaradt az igaz- ságügyminisz!ériumban,ahol gyorsan haladt előre a ranglétrán. Számos ériékes büntetőjogi tanulmányt irt, s az Akadémia eliimerésül előbb levelező, majd rendes tagjává választotta. Jogi munkásságával külföldi szakkörökben is elismerést aratott. Mikor Szilágyi Dezső a büntetőjogi tanszékei az igazságügy- miniszteri székkel cserélte fel, helyébe Wlassics Gyulát nevezték ki egyetemi tanárrá, majd 1892- ben szülőmegyéjében a Csáktornyái kerületben országgyűlési képviselővé választották. Ekkor már országszerte i? .ért neve volt kiváló jogi és publicisztikai munkái révén. Nagyobb tanulmányt irt Deák Ferencről is. Az Aka dámiának egyideig másodelnöke, majd igazgatótanácsi tagja volt. 1895-ben a Bánffy-kabinetben kultuszminiszterséget vállalt s tárcáját megtartotta a Széli-, majd a Khuen-Héderváry kormányokban is egészen 1903-ig. Négy cikluson át a Csáktornyái kerület, 1905 ben pedig Pécs város mandátumával került be a képviselőházba. Nyolcéves kultuszminiszteri működéséhez sok értékes alkotás is fűződik. Az új állami népiskolai rendtartás, a gazdasági ismétlőiskolák kifejlesztése, az egyetemeknek a nőhallgatók előtt való megnyitása, a gimnáziumi reform, „az egyetemi reform az ő műve. Ő alkotta meg a kongrua- törvényt is. Sokat dolgozott a muzeum- és könyvtárügy terén. Minisztersége után ismét elfoglalta egyetemi katedráját, majd 1906-ban a király a Közigazgatási Bizottság elnökévé nevezte ki. Itt is értékes működést fejtett ki. 1918-ban Károly király a főrendiház elnökévé nevezte ki. ő elnökölt az összeomláskor az utolsó ülésen s érdeme, hogy a főrendiházat — a képviselőházzal ellentétben — nem oszlatták fel, csak berekesztették üléseit. A háború után a nemzetközi jog, elsősorban a kisebbségi jog terén fejtett ki tevékenységet, majd a felsőház elnöke lett. Néhány év előtt a Közigazgatási Bíróságnál nyugalomba vonult és megvált a felsőházi elnökségtől is. Közéleti működése során számos magas kitüntetésben részesült és megkapta a bárói címet. Zalaegerszeghez születésén kívül aránylag kevés kapcsolat fűzte. Legnevezetesebb tevékenysége voíí, hogy mint kultuszminiszter lehetővé tette a zalaegerszegi gimnázium felépítését. Ezért 1895 ben a város díszpolgárává választotta, utcát nevezett el róla és abban emléktáblával jelölte meg szülőházát. Zala vármegye 1929-ben választotta örökös törvényhatósági bizottsági taggá. Halálhírére a megyeházára és a városházára gyászlobogót tűztek ki, az alispán és polgármester pedig részvéttáviratot intéztek az özvegyhez. Áldást osztott husvétkor a pápa. Vatikánváros, március 30. XI. Pius pápa többhónapos betegsége után husvétvasárnap először jelent rneg a Szent Péter templomban és résztvett a húsvéti misén, amelyet Pignatelii di Belmonte bíboros mondott. Szentmise alatt megáldozott. A templomot és az előtte levő teret óriási néptömeg töltötte meg. A diszeraeivéayen megjelent a diplomáciai kar is, többek köiött a német követ. Szentmise után a pápát trónszékén a templom erkélyére vitték és onnét a pápa a térdreborult hatalmas tömeg jelenlétében az egész világon élő híveknek áldást osztott. Előbb köszönő szavakat mondáit az érte mondott sok imáért, majd kiosztotta az áldást „mindenkinek, a föld minden népének, minden teremtett léleknek, aki csak iélek- zik, harcol, szenved mind az öt világrészben“. A Szentaíyát a fáradalmak kissé megviselték, de hétfőn már jól érezte magát, Házikápolnájában misét mondott, majd fogadd Paceili államtitkárt. Meghatottan emlékezetf meg a hivek lelkes ünnepléséről.
