Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)

1935-01-31 / 26. szám

2. Zalamegyef Újság 1935 január 31.' Gyors iramban hajtőit ki az udvarból egy fuvaros és noki­hajtott egy másik kocsinak. A Szociális Misszió Társulat 18. évi közgyűlését febtuár 6-án délután 5 órakor tartja a Kultur- ház dísztermében. A közgyűlést megelőzően 4 én és 5-én délután 5 órai kezdettel a Kulturház kongregációs termében Missziós Estet rendez. A Missziós Estek programmja: Február 4-én: Elnöki megnyitó. Világnézetek a szociális probléma körül: Pehm József apátplébános. Léleképités, életépités : Érti Christa S. M. nővér. Február 5-én: Női feladatok a karitaszban: Érti Christa S. M. nővér. Keresztény családi neve­lés: dr. Fatér Endréné tanárnő. Társadalmi kérdésekkel foglalkozó pápai enciklikák: Zenz Péter hit­oktató. Február 6-án reggel 8 órako: a plébániatemplomban li'.urgiku- szentmise. Délután 5 órakor közs gyűlés a következő tárgysorozattalr 1. Himnusz. Énekli a nagykö­zönség. 2. Elnöki megnyitó. 3. 1934. évi jegyzőkönyv fel­olvasása: dr. Fatér Endréné, jegyző. 4. Évi jelentés: Lovrits Mária missziós gondozónő. 5. Pénztárjelentés : Kovács Mar­git, pénztáros. 6. Leánykongregáció szociális munkájának ismertetése: Fülöp Mária szoc. szakoszt. vezető. 7. Kis Szent Teréz Leánykör évi jelentése: Szalay Mária elnök. 8. Az önsegélyezés szerepe a szegénygondozásban Mócsy Gab­riella S. M. nővér. 9. Esetleges indítványok. 10. Zárszó: Pehm József, apát­plébános. 11. Pápai himnusz: Énekli a nagyközönség. Közgyűlés után tea. EDISÜNMOZi Kedden és szerdán _______7 és 9 órakor._______ | Helyár 20-30—50-70 fillér. \ Molnár Ferenc klasszikus remeke a film. Liliom Magasrendü színművészet. Charles Boyer a francia színművészet büszkesége, a Csata főszereplője játsza a re­mekmű főszerepét, s erről igy ir Molnár Ferenc: Boyer elragadó „Liliom* Zseniálisan oldja meg a Liliom ellentétekből összetett alakját: Bűnös és ártatlan, vidám és szomorú, durva és gyengéd. Nagyszerű hangos kisérő műsor AVAS KÉZIMUNKA szaküzlete Zalaegerszeg Árakban, minőségben legmegbízhatóbb. Id. Kártyás József, zalaeger­szegi lakós a múlt év november 18 án Batthyány utcai lakásának udvarából gyors iramban hajtott ki az úttestre. Épen akkor haladt arra Ruzsics János pozvai lakós kocsija, amelyet maga a tulajdo­nos hajtott, de rajta ült Torszki István is, szintén pozvai lakós. Kártyás kocsija nekiment Ruzsi- csénak és a rudja súlyosan meg­sebesítette Torszkit. A kir. ügyész­ség gondatlanságból okozott sú lyos testisértés címén emelt vá­dat Kártyás ellen s az ügyet ma tárgyalta a kir. törvényszék bün­tetőtanácsa Czikó János kúriai biró, törvényszéki elnök vezeté­sével. A bíróság bűnösnek mon­dotta ki Kártyást a vádbeli cse­lekményben s ezért őt jogerő­sen 30 pengő pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére 3 napi Természetbeni rádió előfizetés. A magyar posta vezérigazgató­ságát érdekes terv foglalkoztatja, amely a rádió vidéki előfizetőinek számát szaporítaná. A terv ma, amikor a művészet berkeiben is egészen köznapi dolog a termé­szetbeni fizetés, igen korszerű és alkalmazkodik a vidéki gazdatár- sadalora anyagi teherbíró képes­ségéhez. Nem kevesebbrői van szó, mint hogy a vidéki lakosság ezúton természetbeni szolgálteias ellenében is előfizetője lehet a a rádiónak s igy alkalma voina bekapcsolódni abba a kulturkö zösségbe, amelyet a legmodernebb hírszolgálati és kulturális tényező, a rádió alkot. Báró Szalay Gábor, a posta vezérigazgatója, a rádió legutóbbi sajtóériekezletén ismer­tette a tervet, amely a rádióeJÖ- fizetés behajtásába a Hangya or szágos fiókhálózatát is bekapcsolná oly módon, hogy a rádiódijaka*. az előfizetők vidéken termények ben: tojás, baromfi, burgonya, zöldségekben a Hangya legköze­lebbi fiókjához fizetik be, amely azt még helyben értékesíti s a szövetkezei központja utján a rád óhoz juttatja. A tárgyalások a terv megvalósítására vonatkozóan már előrehaladott stádiumban van­nak s minden remény szerint megvalósításra is kerül a tervezet, amely valószínűen beváltja a hoz­záfűzött reményeket. fogházra ítélte. Ennek az ügynek kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy Zalaeger­szegen igen gyakori jelenség az, hogy fogatokkal gyors iramban és előzetes figyelmeztetés nélkül járnak ki az udvarokból. Igazán szerencse, hogy ebből a rossz szokásból még nem származtak nagyobb bajok. A járókelők a legtöbbször sem nem látják, sem nem hallják, amikor az udvarból kijárnak a fogatok, ilyen helye­ken tehát nagy veszedelem lesel­kedik a közönségre. Intézkedése­ket kellene tenni aziránt, hogy a fogatoknak az udvarokból való kijárásakor figyelmeztessék az arra jórókat, vagy legalább a kocsi- hajtók ügyeljenek arra, hogy az udvarokról mindig a lehető leg- lassubb tempóban hajtsanak ki. A balett. Zalaegerszeg közönségét már most erősen foglalkoztatja a feb­ruár 9 én rendezendő balett-est, melyen a m. kir. operaház szóló táncosnői és karnagya fognak szerepelni. A nagy érdeklődésre való te­kintettel kívánatosnak látszik né­hány szóval ismertetni magát a balettet, annál is inkább, mert ennek a művészetnek említésénél nem elég holmi tüllszo myács kákra gondolni, sőt I Aki -ezt ilyenfélekép fogalmazza meg, a művészet tisztaságát és szépségét sértené meg vele. A balettnek nagy hagyományai és nagy törvényei vannak! Nagy hódolói és nagy mártírjai . . . A balett voltaképen tánc és némajátékkal előadott, zenével kisért cselekmény ; lehet komédia, dráma, vagy m se. — Lehet egyes nagy operákba beillesztett rész, ez az úgynevezett opera­balett, de felléphet önálló műként, mint táncos némajáték zenekari kísérettel. Neve ez esetben — a rómaiak pantomimiájából eredően — pantomim. A modern balett legelső alak­ját a XV. század végén találjuk Olaszország pompát kedvelő feje­delmi udvaraiban. A XVI. század derekán egy vállaikozó kedvű, mozgékony olasz, Balthasarini át­visz egy kitűnő együttest Párisba, ÉS U R I D I VAT Joyeuse herceg esküvőjére, ahol előadják a „balett comiqa de la reine“ t. Egy csapásra meghódít­ják a franciákat és Franciaország­ban ezután egymásra írják és tö­kéletesítik az allegorikus balette­ket. A legelőkelőbb és lleghatal- masabb államférfiak lesznek párt­fogói és művelői. Oly előkelő művészeinek ítél­tek a balettet, hogy úgy XIII. mint XIV. Lajos különös ambíci­óval készültek és léptek fel több baletten. Utóbbi a napkirály mel­léknevet is onnan nyerte, hogy az egyik pazar kerti (balett pas­torale) balettben — holdak, csil­lagok és üstökösök közt — a nap szerepét játszotta, helyeseb­ben táncolta. A barokk kor pompázatos balettjei hihetetlen díszes kiállitá- suak voltak, azonban a tulajdon- képeni jellemtánc kissé alárendelt szerephez jutott bennük. A fran­ciák érdeme a továbbfejlesztés. A XVII. század végén Lully kapcso­latba hozza az operával, később pedig Lamotte itt ott már drámai akciókkal gazdagítja, úgy hogy a XVIII. században már balett mű­fajokat különböztethetünk meg : a comedie, — a pastorale, — az aliegoriqe, és heroiqe — balet­teket. E század alkalmazza a cso­dálatos gépi felszereléseket is a balettnél. Ezek után a francia balett egy­szerre rátalál önmagára. Nővérré volt az a zseniális művész, aki­nek balettjei példáivá lettek a későbbieknek. Nala érdekes, erő­teljes cselekmények, érzelmek és indulatok nyernek kifejezést csu­pán csak tánccal. Nagy tanítvá­nya, a világhírű Vestris tovább­halad mestere nyomdokain. Egy­bekapcsolja a balettet a mimiká­val és a napóleoni idők után a párisi nagy opera balettje eléri a nagy-balett dicsőségét és csúcs­pontját. Ehhez persze Delibes (Coppelia, Sylvia stb.) és Tagli- oni kellett. Ki ne ismerné Philipp Taglioni nevét ? ! Ö kö ött hidat Paris és Pétervár közölt és ő látta meg, hogy a párisi balettcsucsok fölött van még egy utolérhetetlen: az orosz cári balett. — Ha jellemez­ni akarnék, mi volt a különbség és a különbözőség a kettő között, arra csak egy szó van: a lélek í — Fájdalmat és szláv misztiku­mot, egyetemes embertragédiát és mindenki vidámságát vitték bele az oroszok és egyedülvalóvá tet­ték az orosz balettet. Ha a franciák kigondolták „A sellökel“, — az oroszok elál­modták a „Hattyú halálát*, — amazok a „Virágok boszuját“, — ezek a „Rózsa lelkű“, vagy „Egy faun délutánját“. Ez a páratlan BfijmBiy S25■■■■ ■SBBnSSBSHS látszerész és fényképészeti szaküzlete Nagy élvezel a Fehérképi teakeverék Teáink dgk-int 16 fillér—«öl Ananász rum 2*30—3 60 penna ananász: rummal fehérképi csemege áruháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom