Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-09-08 / 203. szám
5 Zaíamegyd Újság 1933 szeptember 8. Budapesten 67.474 család szorul támogatásra. A temesi svábok megtámadtak egy görögkeleti papot. Bukarest, szeptember 7. A te- mesmegyei Lovrin község határában területet sajátítottak ki a görögkeleti felekezet részére, holott görögkeleti lakos kevés van a községben. A felbőszült svábok felfegyverkezve behatoltak a görögkeleti paróchiára, összetörték a kerítést, majd megfenyegették a papot. Csendőrség állította helyre a rendet. Sipöcz Jenőnek, Budapest pol- gármesíerenek jelentése szerint a múlt év őszén nyilvántartott, segítésre szoruló családok száma összesen 67.474-re emelkedett, A közsegéiyre szoruló szegények száma több volt, mint 154.000. A munkanélküliek száma családtagok nélkül 89.178 volt. Beszámol a jelentés az inségmun* kákrói és egyéb inségakciókról. Január és junius között átlagban 60 ezer körül volt a kiosztott ebédek száma és 158.000 ember részesült ingyenkenyérben. Több mint 1 millió egyszázezer jóté- konységi utalványt osztottak szét. A főváros az elmúlt félévben 38,800.000 pengő értékű közszál* Sitásí adott vállalatba. A balatonfüredi járás egészségügyi viszonyai. Ezzel a cimmel Schmidt Ferenc dr. egyetemi m. tanár, a balatonfüredi gyógyfürdő igazgaíófőorvosa érdekes cikket irt a „Vasárnap“ cimü lapban a füredi kiállítás alkalmából. Megállapítja, hogy a balatonfüredi járás az ország egyik legegészségesebb vidéke kedvező fekvése folytán. A kedvező éghajlati viszonyok miatt a járásban a reumás és meghűlésből eredő megbetegedések aránylag ritkák. A tüdő hurutos elváltozásai sem olyan gyakoriak, mint az ország más részén. Ezért a járás lakossága egészséges és erős. Sajnos, a gazdasági válság a kedvező egészségügyi viszonyokat hátrányosan befolyásolja az utóbbi években. Aki a jobb időkben elmulasztotta jobb hajlékról gondoskodni, az kénytelen most növekedő családjával régi, sokszor egészségtelen lakásba összezsúfolódni. Az öltözködésben is visz- szaesás mutatkozik a borválság óta. A táplálkozás a gazdák körében most is jó és kielégítő, de a mezőgazdasági alkalmazottaknál és munkásoknál, főképen télen, kifogásolható. Ebben szerepe van a vidéken urakodó ama rossz szokásnak, hogy a mezőgazdasági munkások munkabérüknek egy részét borban veszik ki és a munkaalkalmakkor naponia 1—2 liter bort is isznak, ahelyett, hogy ennek árát pénzben vennék fel és télire eííennék táplálkozási és fűtési célokra. Az anyagi helyzet rosszabbodása magával hozta újabban a betegségek szaporodását is. Az egészségügyi szempontból kifogásolható lakásokban a múltnál gyakoribbak a betegségek és sá- padtabbak a gyermekek. A füredi járásban a születések száma az utolsó tíz évben 1922 tői 1931-ig lassan csökkenő irányzatot mutat. Csak 1932-ben volt jelentékeny javulás, ezt azonban lerontja a kedvezőtlen halálozási statisztika. A kedvezőtlen jelenségekkel szemben örvendetes, hogy a tuberkolózis halandóság alacsony és csökken a difíeritisz megbetegedések. száma is. A szerbek fölszedik a vasúti síneket a szeged-temesvári vonalon. A jugoszláv államvasutak igazgatóságának intézkedésére a Nagy- kikinda és Oroszlámos közötti ugynevezeit elsőosztályu vasúti vonal sínjeit fölszedik és a bei- grád—zágrábi második sínpár lefektetésénél használják fel, míg a nagykikinda—orosziámosi vonalon másodosztályú síneket raknak le. Ez a hir azt jelenti, hogy a te- mesvár—szegedi vonal jugoszláv szakasza megszűnik fővonal lenni és az a területrész, amely a román-magyar határ között van, teljesen a határterületek szomorú, elhagyott sorsára jut. Az utolsó angol cserkész is elutazott Zalából. A megyei intéző bizottság jelentése az alispánhoz az angol cserkészek látogatásáról. A zalamegyei cserkész intéző bizottság most terjesztette be jelentését az alispánhoz a 87 angol cserkész zalai kirándulásáról. A jelentés a programm ismertetése után a kővetkezőket tartalmazza : — Mindazoknak a községeknek és városoknak a közönsége, ahol az angol cserkészek megfordultak, élén a közigazgatással, a lehető legnagyobb ünnepélyességgel, magyaros vendégszeretettel fogadta a vendégeket. A hat nap sorozatos diadalmenet volt és az eleinte talán hidegnek tetsző hangulat fokozatosan átalakult a legmelegebb, őszinte barátsággá, amely áttörve a nyelvi akadályokon is, minden lépésnél kifejezésre jutott és mi augusztus 22-én délben 87 őszinte jóbarátot bocsátottunk útra. Meg vagyunk győződve, hogy a vármegye áldozatkészsége nem veszett kárba. Akik itt voltak, soha nem fognak elfeledkezni rólunk és hazáikban is igaz barátaink lesznek. A jelentés végén a megyei cserkészvezetők azt javasolják az alispánnak, hogy fejezze ki elismerését azoknak a személyeknek és intézményeknek, amelyek különös érdemeket szereztek az angol cserkészek fogadtatásánál és megvendégelésénél. Megírtuk, hogy az angol cserkészcsapat elutazása után is Zalában maradt, mint Bődy Zoltán dr. megyei cserkászfőtiíkár vendége, Bemard Inge angol cserkésztiszt, aki különben tanító. Az BCöiuiyelmüség rossz szemüveggel dolgozni. Szemüvegért jöjjön hozzánk, mi szakszerűen szolgáljuk ki. BÁNFAI látszerész és fotószaküxlet, Zalaegerszeg Kossuth Lajos utca 4. szám. angol tiszt tiznapos íariózkodás után ma utazott el Zalaegerszegről. miután igen melegen vett búcsút házigazdájától ás az eger- szegi cserkészektől. Bemard Inge mindvégig igen jól érezte magát s mint mondotta, az a vágya, hogy mielőbb visszakerülhessen Magyarországba. A tíz nap alatt Bemard Inge kirándult Cserszeg- tomajra Bődy Zoltán alispán szőlőjébe, újból megfordult Keszthelyen és Hévizén. Zalaegerszegen igen megkedvelte a kuglizást, s ebben a „tudományban“ majdnem bajnok lett. Igen ügyesen dobott ie hét-nyolc bábut is. Bemard Inge azelőtt 3 évig egy kanadai farmon gazdálkodott, s azt a kívánságát fejezte ki, hogy egy magyar gazdaságot megismerhessen. Ezért az utolsóelőtti napon, szerdán Bődy Zoltán dr. és több idősebb cserkész társaságában kiment Bakra, ahol megtekintette Széchenyi Hanna grófnő uradalmát. Az angol vendéget Puskás Béla intéző kalauzolta előzékenyen. A vendég minden iránt élénken érdeklődött, különösen pedig a cséplés módját figyelte meg. Dobra került Szegeden a hires Kass száiloda berendezése és ma dobra kerül maga az épület is. A Kass szálló, étterem, kávéház és vigadó nevezetessége volt nemcsak a Délvidéknek, de az egész háboruelőtti Magyarországnak. Vendéglős dinasztia teremtette meg szorgalmával. Most ez a dinasztia tönkrement, eredményekepen a mai áldatlan gazdasági állapotoknak. 350 ezer pengős teher volt a hatalmas épülettömbön és berendezésén. A hitelező bank 227 ezer pengős követelésének biztosítására árverést tűzött ki csütörtökre. Ezt megelőzendő a pénzügyi hatóságok szerdán elárverez- tették az épület berendezését 22 ezer pengő köztartozás fejében. Beszerzéskor félmillió pengőbe került a berendezés, most megvette a bank 12 ezer pengőért, s valószínűen hasonló módon fog hozzájutni az épülethez is. Eltűnődik az ember ezeknek hallatára, vájjon megéri e az államnak és a magánhitelezőnek az adós vagyontárgyainak ilyen elkótyavetyélése? Az állam félmilliós érték feláldozásával kapott 22 ezer pengő helyett 12 ezer pengőt, a bank majd követelése fejében megkapja a többmilliós épületet, a szállítók nem kapnak semmit, nem kap semmit a tulajdonos az egykori többmilliós objektum elárverezéséből, az alkalmazottak pedig kapnak : munkanélküliséget és nyomort. Ezeket majd a közületnek kell eltartani inségsegéllyel és igy végeredményben rámegy a segélyre a most befolyt 12 ezer pengő. Nem nyert tehát az állam, de nem fog nyerni a bank sem, mert mit is kezd a pénze helyett kapott épülettel. Ha továbbviszi az üzemet, akkor is aligha présel ki jövedelmet. Ha az eddigi tulajdonos bérfizetés nélkül sem iudoít boldogulni, hogyan boldoguljon az üzemben a bérlő? Hány hasonló eset történt már az országban és történni fog ezentúl is, de azért nem okul belőle senki: sem közület, sem magánhitelező. És növekedni fog tovább az állástalanok száma. Zalai méhészet Rovatvezető : ifj. Sztankovszky Imre a Z. M. E. elnöke. Méhészösszejövetelt tartott Zalavármegye Méhészegyesülete legutóbb a Gosztonyi vendéglő éttermében, melyen a tagok és érdeklődők szép számmal jelentek meg. Sztankovszky elnök üdvözölte a megjelenteket, majd rámutatott az időnként tartandó méhészösszejövetelek jelentőségére, melyek alkalmasak a közvetlen kapcsolatok megteremtésére. Ezután Barabás József ig. tanító (Böde) tartotta meg szakelőadását „Az anyaneveiésről“, melynek során kitért a fajnemesitésre és az anya- festési eljárások ismertetésére is. A kiváló méhész gyakorlati szellemű előadása osztatlan elismerést keltett. Károly József (Hotló) kiegészítette az előadást saját anyanevelési módszerének ismertetésével. Többek hozzászólása után a méhészeti aktualitások megbeszélésére került sor. Az elnök közölte, hogy a íéi folyamán szalma* kaptárkészitő tanfolyam nyílik, a legközelebbi összejövetel pedig szeptember 29 én lesz. Ez alkalommal előadást tart az elnök : „Tennivalók a zalai méhészeti kultúra érdekében“ cimmel. A mézárak az idei gyenge termés következtében, — mint előrelátható volt, — máris emelkedő irányzatot mutatnak. Mig az elmúlt hónapokban 70—80 fillér volt a méz kg-kénti nagybani ára, ezidőszerint jóminőségü mézért 90 f, — 1 P-t is fizetnek. Előreláthatóan további áremelkedés várható, miért is figyelmeztetjük méhésziársainkat, hogy mézük eladásával óvatosak legyenek. A méz márkázása ügyében a földmivelésügyi minisztérium rendeletet készít elő, az összes érdekeltek bevonásával. Amint megegyezés létesül, a rendeletét ismertetjük. — Mécs László költeményei a „Zrínyi“ könyvkereskedésben kaphatók.
