Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-08-13 / 182. szám
iy33 augusztus 10. LfilCíltVgJU Magyarországból — Magyarországba... Visszaemlékezéseim Zala vármegye megszállásának idejéből.* Irta: Beér Gyula. Zalavármegyéből a jugoszlávok két Ízben is lekanyaritottak egy- egy darabot és pedig először 1918 végén, amikor a Muraközt szállták meg, másodszor pedig 1919 augusztusában, a kommun bukása után, amikor a Mura innenső pariján elterülő, u. n. Vend vidéken vetették meg bocs- koros lábukat. Ez az utóbbi terület tehát csaknem egy esztendővel később veszett el, mint a Muraköz és általában a többi megszállt területek s így ez a megszállás országunk megcsonkításának történetében ebben a tekintetben példátlan és egyedülálló . . . Mind a két megszállást annakidején jómagam, mint gyakornok- tb. szolgabiró nemcsak hivatalosan asszisztáltam végig, hanem a szó igazi érteimében végig is szenvedtem, mert hiszen a Muraköz székhelye Csáktornya, nekem szülőföldem volt, a Mura túlsó partján fekvő Alsólendvát pedig mi, csáktornyaiak mindig testvérvároskánknak tekintettük. Ennek a két megszállásnak a történetét és az ezekkel kapcsolatos néhány emlékemet szeretném most itt elmondani, — gtöb- bök közöli azért is, mert gyakran tapasztaltam és magától értetődő lokálpatriotizmusom folytán nem egyszer bosszankodva —, hogy az országos köziudatban, ha szerb megszállott területről van szó, rendszerint csak a Bácska és a Bánát képe és emléke merüfíel, arról azonban, hogy a régi ország délnyugati sarka is szerb kézre kerüli, már vajmi kévéséi tudnak. Sőt még irredenta vonatkozásban is, az úgynevezett illetékes tényezők szintén nagyon gyakran megfeledkeznek a Muraközről és a Vend vidékről, holott ezek a területek is éppen úgy a mieink voltak ezer esztendőn keresztül, mint a többi megszállt területek... Muraköz a Zrínyiek földje volt, ahol még ma is áll az öregvárnak nevezett Csáktornyái vár, amelynek falai között ina a költő * „A Vármegye“ cimii lapban jeleni meg ez az érdekes visszaemlékezés Zala vármegye egykori szolgabirájának tollából. és hadvezér a Szigeti veszedelmet . . . Ez alá a vár alá nőtt, terebélyesedett idővel Csáktornya mezőváros, az utolsó állomás a budapest—prágerhofi délivasuti vonalon. A háború idejéből — az olasz frontra menet — emlékezhetik a nevére az egész ország. (De volt egyszer egy vonat, amelynek útjában viszont az első magyar állomás volt Csáktornya : 1894 márciusában, amikor a halott Kossuth Lajossal itt állt meg elősször honi földön . . .) Miként végvár volt egykor az itteni Zrínyi vár, ugyanúgy a végvár szerepét és hivatását töltötte be később Csáktornya is. Magyar hivatalnokai, tanítói, vasutasai, orvosai, ügyvédei, Festetics-gaz- dalisztjei mind-mind a társország balga ábrándozásai ellen álltak itt őrt a Dráva pariján : Ne bántsd a magyart ... igen : Csáktornya híven és büszkén ápolta hajdani dicsőséges nagyurának emlékét, — az ő tisztelete nyilvánult meg itt mindenben . . . Zrínyi-tér volt itt a neve a főtérnek, a kaszinóé meg Zrinyi- Társaskör, aminthogy a város első szállodáját és nagyvendéglőjét is róla nevezték el, a gyógyszertárban pedig a vén kuruzsló Aesculap tudománya is valószínűleg csak azért talált szintén hitelre a jó muraköziek szemében, mert a különféle áfiumokért itt is a Zrínyi képe szavatolt a gonosz paúkárus helyett. Sőt még az urak ünnepi gérckkját is, — amelyet másutt, szerte a nagyhazában a hatvanhetesek lojálisán császárkabátnak neveztek, mig a negyvennyolcasok közvetlenebb hangon, egyszerűen csak ferenc- jóskának, —, itt zrinyiásznak keresztelte el a helyi humor, mert Zrínyi volt a neve itt még egy öreg szabónak is, aki ezeket a komoly és ünnepélyes ruhadarabokat remekelte. (Muraközben tudniillik a mai napig is élnek Zrínyi nevű családok, amelyek természetesen nem leszármazottai, sem semmiféle atyafiai a nagy Miklósoknak, vagy a szerencsétlen végű Péternek, hanem egyszerű jobbágyivadékok, akiknek ősei nyilván csak felvették egykori uraik nevét. Ilyen Zrínyi volt ez az „irodalomtörténelmi“ szabó is . . .) És mégis . . . 1918 karácsonyán — december 24-én — egy szedett-vedett horda Varasd felől átmerészkedett a Dráva-hidon és olyan zsivió- zással, mintha legalább is győzelmes-küzdelmes rohamok árán vette volna be a várost, bevonult Csáktornyára. Könnyen tehette, — csak azért merte megtenni! — mert akkor már odaát, a Dráván túl is tudták, hogy a Muraközben sincs már senki, aki az őszirózsás Magyarországot ezen a sarkán megvédelmezze. A végekre küldött forradalmi katonaság ugyanis — holmi pesti áltengerészek és egyéb megbízhatatlan zsoldos népség —, a karácsony előtti napokban innen is széjjel- széledt. A magyar haderőt akkor itt már csak az őrnagy-parancsnok és a tisztiszolgája képviselték, összes hadifelszerelésük pedig egy kerekes tábori konyha volt csupán . . . A hóditó sereg ilyen módon akadálytalanul vonult be a városba, ahol a Zrínyi-téren eljárta a kólót és a haditechnikának ezzel az eddig még egészen ismeretlen vívmányával egy csapásra elfoglalták a Muraközt. Sőt nagy nekilódulásukban még a Murán is átcsaptak és Alsólendván és a vasmegyei Muraszombatban is győzeiemittasan garázdálkodni kezdtek . . . Ellenállás magyar részről csak annyi volt, hogy az említett őrnagy lábhoz tett fegyverrel tiltakozott a megszállás ellen, amihez civil részről a járási hatóság is csatlakozott és ezután pár nap múlva, a szerb hatóság által kiállított passzus biztonsága alatt, ami tulajdonképen cókmókjaink akadálytalan kivitelére vonatkozott, fájó szívvel és szégyenkezve eltávoztunk . . . És rövidesen — mint hallottuk — maga a költő és hadvezér is elhagyta a szokásos fészkét, amennyiben a várkert kapujában álló turulmadaras emlékoszlopról — amely az ő hírét- névéi, örök magyar dicsőségét hirdette országnak, világnak —, a történelmet csináló uj urak a magyar felírást levakarták és helyébe ezt vésefték : Nicola Zrinski hrvatski ban (Zrínyi Miklós horvát bán.) — Mindennapos székszorulás, vasfagbélhurut, felfúvódás, oldalfájás, légzési zavar, szívdobogás, fejfájás, fülzugás, szédülés és Lehangoltság eseteiben a természetes „Ferenc József“ kese- rüviz a bélmüködést rendbehozza s megszabadítja az embert a kellemetlen érzésektől. Nagynevű orvosok a Ferenc József vizet fényes eredménnyel alkalmazzak. Ugyanígy vakarták ki egy-kettőre az élőket is a Zrínyiek ősihősi kövei közül : a magyar la- teinereket, a végvár minden katonáját . . . Mehettek, amerre láttak ! Tovább egy házzal, — át Magyar- országba . . . (Folyt, köv.) A Göcseji Társaság közgyűlése száz év múlva. (A Göcseji Társaság még nem alakult ugyan meg, de a költőfantaszta nem csak az alakuló közgyűlést álmodhatja valósággá, hanem a jubiláris századik évi rendes közgyűlést is, 2033-ban. Amint az az alábbiakban következik a „Göcseji Hírlap" 2033. augusztus 20-án megjelent (!) számában megírt (!) beszámoló szerint.) A vendégek érkezése. Zalaegerszeg, 2033. aug. 20. Nagy napra ébredt ma Göcsej szabadtartomány szabadvárosa, Zalaegerszeg. A száz évvel ezelőtt alakult Göcseji Társaság tartotta századik, jubiláris közgyűlését. Fátyolos a szem a visszaemlékezéstől, az elmúlt száz esztendő heroikus munkájára gondolva. Kicsiny volt a tábor az induláskor, nehéz és bizonytalan volt az első tipegés : közöny és vállrándítás, nemtörődömség és csendes pipaszó mosolyogta, hurrogta le a pionirek munkáját. És most, száz év elmúltával, a gcndoiatba- látás századában az egész kerületnek (azelőtt megyének) a kincseskamrája, virágoskertje és panorámája leit a Göcseji Tartomány. A mai nap minden ragyogása és értéke a Göcseji Társaságé, mely nélkül most is ott volnánk, ahol száz évvei ezelőtt voltunk. Reggel hat órakor a göcseji zenekar zenésábreszíővel köszöntötte n nemzeti zászlókkal, a váNŐI CIPŐK: NŐI CIPŐK: Fehér divatcipű bérből .......................P 6-75 — Szines fonott szandálok.......................P 3-80 — Gyermek szandálok................................P 1-90 FÉ RFI CIPŐK: Varrott talpú nyári cipő ...... P 7,20 — Fekete vagy sárga divatcipő . . . P 9’80 — Férfi börszandállok .............................P 3*80 FEHÉRNEMŰK: Legújabb divat combiné...................P 2*50 — Szines vagy fehér melltartók . . . P 0-96 — Rövid lábravaló......................................P *-20 Hibátlan selyemnadrág.......................P ! 65 — Panama apacsingek................................P 2*90 — Divat nyakkendők................................... a b~ Fü rdőruhák minden elfogadható árért. összes raktáron levő árukat ugyancsak a fenti olcsó árakkaij kizárólag a „balatoni Divatcsarnokában Keszthelyen! Kossuth Lajos ti» — Váiroháaeával szentben^_________________________jj
