Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-05-28 / 120. szám
Csütörtök, 1933 május 25 (é/Nemz&séék Antiszemita a Méhes-tanács élőit Egy hónapi fogházat kapott a magyar horogkereszíeseh vezérpuhticistája A bűn tetőtől-vény szék Méhes-tanács előtt ma újból vádlottként állott Oláh Árpád, a magyar horogkeresztes mozgalom „vezérpublicistája". A „Nemzeti Szocialista“ 2 cikkéért vonták felelősségre. Az egyikben Oláh egy budapesti lap állásszerző mozgalmával foglalkozott és hangoztatta, hogy ez a munka- szerző mozgalom zsidó akciód „Sem magának, sem a maga fajtájabcli nemzetközi zsiványoknak — irta — nem fontos az, hogy a magyar munkásnak kenyere és munkája legyen. A cikk folytatásában pedig: „Hiszen az ö aljas zsidó társa/ságuk az egész világon csak azért idézi fel a válságot, hogy káoszt, anarchiát teremtsem“. Hangoztatta' a cikk hogy eljön a feloszmélés ideje, minden ország megoldja majd ezt a kérdést „horogkeresztes módra", Ug,y hogy a földön soha többé nem lesz zsidókérdés. A másik cikk ugyanilyen hangnemben a leánykereskedelmet olvassa rá a zsidóságra. 9 óra már régen elmúlt, a vádlott azonban még mindig nem volt jelen. Végre fél 10 után néhány perccel meg jelent, mire Méhes tanácselnök azonnal megnyitotta a tárgyalást, de figyelmeztette Oláhot: — Micsoda nemzeti szocialista maga, A vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. — Bizonyítani kivánom, hogy a tőke száz százalékig a zsidóság kezében van, — jelenti ki patétikus hangsúllyal a ■vádlott. — Ugyani Hát önnek a zsebében nincs egy krajcár sem? fc— kérdi tőle a tanácselnök. — Hát — akkor 99 százalékig —vonja jpeg a vállát, — Leteszem ezt a darab kenyeret a törvényszék asztalára ■— .jelenti ki, — Evvel kívánom bizonyítani, hogy az orosz zsidóság hogyan tetto tönkre az orosz népet... A vádlott hangoztatja azután, hogy az ő meggyőződése nem egyéni meggyőződés. Németország is most 100 százalékig erre az álláspontra helyezkedett. — Ott Németországról van szó, itt pedig a magyar törvényekről, — jegyzi meg a tanácselnök. A vádlott most rátér a másik cikkre, amelyben leánykereskedelemmel vádolja a zsidóságot. A bíróság ezután ítélethozatalra vonult vissza s Oláhot egy hónapi fogházra Ítélte. Antiszemita verseket irt a nevelőno Oláh Árpád után egy csinos fiatal lány, Fűrész Mária nevelőnő áll a bíróság előtt, ugyancsak felekezet elleni izgatással vádolt an. Antiszemita verseket irt és ezeket egy kis füzetbe összegyűjtve 50 példányban kinyomatta. — Nem érzem magam bűnösnek — mondotta — teljes meggyőződésből irtam a versekei. Havi 20 pengő fizetésemből évek során gyűjtögettem össze azt a 80 pengőt, amelyért verses füzetemet 500 példányban kinyomták. — Okosabb dologra is elkölthette volna a pénzt — jegyezte meg a tanácselnök. Ezután rövid tárgyalás következik. A nevelőnő elmondja, hogy mindig zsidóknál szolgált s ez alatt sok keserűséget kellett lenyelnie. így gyűlt fe benne az a hengulat, hogy ilyen verseket Írjon. A bíróság egyheti fogházra Ítélte Fűrész Máriát, de az ítélet végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. — Ha három éven belül nem ir ilyen verseket, akkor nem lesz semmi baj — Gróf Károlyi Imre rcÉi-i II wmm$Ingyen autóbuszaink Áldozócsütörtökön e hó 25-én délelőtt -/»9 órától 11 óráig és délután 3 órakor indulnak Hamzsabégtelepre Vili.. ErzsjMKöruíJ*. alatti városi irodánktól. Kedvezőtlen idő esetén is. Telefon: 44-2-04 mondja a. tanácselnök — de ha csak egyelt is ir, le kell ülnie az egy hetei, A versekért külön is el kelleti volna ité'lni. A nevelőnő tudomásul vette az Ítéletet és gyorsan távozott a teremből. Madzsar József és társai ma felellek a bírásán előtt a szovjet-magasztalft propagandáért A büntető törvény szók Szeniák- tanácsa ma kezdte tárgyalni azt a kommunista bíinpert, amelynek fő- vádlottja Madzsar József dr. orvos, volt budapesti egyetemi magánta- rár. Rajta kívül még Sándor Pál dr. magántisztviselőt, Schönschein Sándor dr. orvost, Újvári László újságírót, Antal János újságírót, Pákozdi Ferenc magántisztviselőt és Újvári Imre újságírót,, vádolja az ügyészség az 4HftpU és . társadalmi rend erőszakos felforgfításá- ra irányuló bűntettel, Kalmár József munkás, Hí ed gyes Nagy István szabót, Wcisz Zoltán főiskolai hallgatót, Greiner Arnold képzőművészeti főiskolai hallgatót, valamint Winter Jánosné született Kopcsa Ilona gyári munkásnő ellen az állam és társadalmi rend erőszakos fel forgatására irányuló vétség óimén emeltek vádat. A vádirat szerint a bűntett elkövetésével vádoltak 1931-től kezdve kapcsolatot tartottak fenn a kommunisták magyarországi pártjának irányitó szerveivel és a vádhatározatokban foglalt taktikai irányelvek alapján olyan szervezetet alapítottak, amelynek az volt a rendeltetése, hogy legális formák leple alatt szolgálják a bol- seviki mozgalom célkitűzéseit. Ebből a célból szerkesztették és adták ki a „Társadalmi Szemle“ cimii lapot, amely forradalmi eszméket terjesztett és propagandát csinált a szovjetrendszér mellett. A lap köré tömörült elemek állandóan tájékozódtak az alsóbb néposztály hangulatáról és a kommunista munka részleteit egymás között megvitatták. Az Információkat azután a kommunista szervezetek vezetőivel rendszeres összejöveteleken megbeszélték. A „Társadalmi Szemlét“ a házkutatások során úgyszólván minden kommunista szervezkedés vezérénél megtalálták. A lap szerkesztőinek, Madzsarnak, Sándornak, Schönscheinnek és belső munkatársainak, a két U jvárinak, továbbá Antalnak és Pakozdinak kapcsolatuk volt lefelé is, felfelé is a kommunista szervezkedés résztvevőivel. Madzsar József vallomása — A szerkesztőségben könyveket is árultak, avagy adtak ki olvasás céljából? — hangzott az elnök kérdése. — Könyveket sohasem adtunk kölcsön, mert a könyvek nagV'késze vagy az én tulajdonom volt, vagy Sándor Pál magán-könyvtárához, tartoztak. A „Társadalmi Szemlé“ 3-ik oldalán csupán azokat a könyveket hirdettük, amelyek nálunk eladás céljából bizományba voltak. — Mikor jöttek össze a szerkesztőségben? \ — Ezt is a „Társadalmi Szemlében“ hirdettük — feleli Madzsar József. — Minden szekdáh és szombaton este 7-től 9-ig tartóttünk hivatalos szerkesztőségi és adóhivatali órákat. ki— Mióta foglalkozik ön irodalmi tevékenységgel? — kérdezi az elnök az elsőnek kihallgatott Mad- zsart. — Körülbelül 25 éve. Először orvostudománnyal foglalkoztam, később szociológiai munkákat is Írtam. Valamikor régebben a radikális polgári pártnak voltam a tagja, később azután a szociáldemokrata pártba mentem át. De nem voltunk megelégedve a pártvezetőséggel, ezért páran Az afrikai titkok és veszedelmek lenyűgöző filmje: Fdizereniä: TILA siREll, a gyönyörű pttrthcamony. Az amerikai »Universal« világattrakciója. PREMIER HOL1IAP, CSOTfiRTÜKÖN! KAMARA UF A Előadások: 4, 6, 8, 10 órakor. szélsőséges irányú csoportot alakítottunk. Emiatt többek között engem is kizártak a pártból. Eszméink megvalósítására alapítottuk meg a .•.Társadalmi Szemlét“, amely a „100 Százalék“ cimü lap betiltása után indítottunk meg 1931. júliusában. — Milyen példányszámban nyomták a „Társadalmi Szemlét?“ — kérdezi az elnök. — Eleinte 1200, később 2500, majd 3000 példány számban adtuk ki a lapot. — Milyen költségből fedezték önök a lap előállítását? — Tisztán az előfizetésekből. Miután nyilvános eterjesztési joga nem volt, csupán üzletek utján áru- sittattuk. — A „Társadalmi Szemle“ cikkeit kik írták? — kérdezi az elnök. — A legnagyobb részt én írtam, azután Sándor Pál, az Újvári-fiuk, Haraszti, Illyés Gyula, de nagyon sok ismeretlen ember volt, akik feljöttek a szerkesztőségbe, ötleteket és cikkeket hoztak. Én nem mindig jártam be a. szerkesztőségbe, tudtommal , csak a többi munkatársak tartózkodtak ott, de többnyire csalt privát megh beszélések céljából. ! — Egészen idegen emberek is jártak fel a szerkesztőségbe. ... Ezek miről beszélgettek ött? — hangzik az elnök kérdésé. ; Most hirtelen más kérdésre tér át a tanácselnök: >• — Mondja, milyen Ősszeköttélesben volf ön Kalamárisai? — Kalamári a csepeli szociáldemokrata pártszervezetnek volt az elnöke, ott ismerkedtem meg vele, amikor Csepelen szemináriumot tartottam. — Kalamári szélsőséges irányzatú volt? . ; — Nem| — hangzott Madzsar erélyes válasza. — Nem is lehetett az, mivel a csepeli szervezet elnöke volt. Ezután az elnök a Társadalmi Szemle inkriminált cikkeire tér át. — A vád szerint, — mondja az elnök, — a „Társadalmi Szemlébe“ tcibb olyan cikket irt* amellyel a szovjetpropagandát szolgálta. — Ezt kereken tagadom — mondja a vádlott. — Az összes cikkeket, amelyeket a szovjetunió bírálataképpen irtunk meg, a legszélsőségesebb külföldi jobboldali lapokból vettük ki. Az igaz, hogy ezek a cikkek foglalkoznak a szovjetunióval, azonban a szovjetnek némcsak a jó oldalait tártuk fel, mint a januári cikkemben is, hanem a hiányosságait is szóvá tettük, — Éppen az a baj, — mondja az elnök —, hogy a legtöbb cikkben a szovjetuniót dicsérték fel, hogy ott milyen jó állapotok vannak, ottan ^ milyen jó a muftkabérrend- szer és munkanélküliség"nincs. , Madzsar József megmarad előbbi állítása mellett,, hogy kétféle szempontból bíráltak el -.minden alkalommal a szovjet tevékenyssg't. • Ezután több vád’oRmak' kiHalPa- tását kezdte meg Kovács Miklós tanácseJnök. 7
