Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-01-06 / 5. szám
2 f933 január 6. / iamegyei Újság ——B—aününnii——ÍME—a—a—e—mm Miért nem kaptak fizetést Debrecen tisztviselői Szilveszter napján ? A háztulajdonosi kamara megalakulása ügyében döntő tárgyalások folynak. A házbirtok jövedelmezősége ugyanis, — mint az akció vezetői nyilatkoznak, — a túladóztatás folytán megszűnőben van és az állam adóbevétele őzen a cimen rövidesen a normális idők jövedelmein is alul marad Ez a rendszer annál veszedelmesebb, mert automatikusan növeli az adó- és kamathátralékokat, tönkreteszi a legnagyobb adófizetőket. Szükségesnek látszik ezért a házb'rtok törvényes érdek- képviseletének megterem ése, ez pedig a háztulajdonos! kamara lenne. A főváros főpolgármestere és a Háztulajdonosok Szövetségének elnöke folytatják a tárgyalásokat, amelyek előreláthatóan rövidesen eredményt is hoznak. Népművelés. Zalaapáti nagyközség „Hősök- házáu-ban szerdán este 6 órai kezdettel Lillik Béla vármegyei népművelési titkár rendezéseban nagy népművelési előadást tartottak, melyen Dán Béla, színművész, emléklapos honvédhadnagy szólott a házat zsúfolásig megtöltő közönséghez. A kiváló előadó a világháború kezdetét idézte a hallgatóság emlékezetébe, amikor még a 63 vármegyés Magyarország állott s annak lelkes fiai Isten, Haza, király iránti hűséggel indultak a harc mezejére. Hazafíságtól izzó. lendületes beszéde nagy hatást gyakorolt a hallgatóságra, melynek soraiban a vármegye kiküldöttei, a pacsai járás főszolgabirája, továbbá a községi elöljáróság és a bencés apátságnak minden tagja helyett foglalt. A szépen sikerült előadást a Himnusz zárta be. Ma Pacsán és Zalaszentmihályon rendezték meg a nagyszabása előadást, de sorra kérőinek a vármegye többi járásai is. Jamboree hírek. A múlt hetekben alakult afgán cserkészszövetség valószínűen több tagú delegációval képviselteti magát a gödöllői Világjamboreen. Megalakult a cserkész cigány - zenészek csoportja. Szorgalmasan próbálnak főként nemzeti táncdarabokat. Karácsony és újesztendő alkalmából a világ minden részéből érkeztek üdvözlések a Magyar Cserkészszövetség címére. Baden Powell lord főcserkész karácsonyi üdvözletét küldött a Nemzetközi Iroda 62 tagállamának. A mohamedán vallásu cserkészek részéről érdekes kérelem futott bt* a táborparancsnoksághoz. Folyóvíz közelében kérik táboruk elhelyezéséi, hogy a melleit végezhessék imaszőnyegeiken istentiszteleteiket. Minden köhögésnek Blokmalt a vége! Zalaegerszegen kaphatói «Ir. M ANDI gyógyszertáróban — Keszthelyen a Hoffmaan- féle vendéglőben olcsó és jé házias étkezés kapható megegyezés szerint. — Kívánatra házhoz szállítjuk. — Havi ellátásnál árkedvezmény. Debrecen város tisztviselői között ndgy meglepetést keltett, hogy a város december 3l-én nem adta ki fizetősöket. A legfantasztikusabb hírek keltek lábra ennek nyomán a város fizetési zavarairól, mert eddig még nem történt meg, hogy a város a hó nap utolsó napján ne folyósította volna a jövő havi fizetéseket. Hétfőre azután megoldódott a Egyik legutóbbi számunkban részleteket közöltünk az 1930. évi népszámlálásnak Zalára vonatkozó adataiból. Most az alábbiakban folytatjuk az érdekesebb népszámlálási adatok ismertetését a most megjelent első népszámlálási kötet alapján. Zala megyében 784 a külföldi honosok száma, ami az összes lakosság 0.2 százalékának felel meg. Igen érdekesek a népszámlálásnak az életkorra vonatkozó adatai, mert ezekből kitűnik, hogy Zala megye a világháborúban nemcsak nagyszámú hősi halottal adózott, de vérveszteségéhez tartoznak a meg nem született gyermekek is. A legnagyobb mértékben csökkent a születések száma az 1916— 1918. években, aminek következménye, hogy mig 1920-ban 24 235 volt a 12—14 éves gyermekek száma,addig 1930-ban csak 11.669. Százalék szerint ennek a korcso{ »ortnak a száma 7 ről 3 2 száza- ékra esett. Csökkenés mutatkozik még a 6—9 éveseknél (születésük ideje 1921 — 1924), a 10—11 éveseknél (1919—20), a 15—19 éveseknél (1911 —1915) és az 50-59 éveseknél (születési idő 1871 — 1880). A többi korcsoportokban emelkedés mutatkozik, legnagyobb a 3—5 éveseknél és az öt és hat év közötti gyermekeknél. A 60 éven felüliek száma a megyében 39.469 (az összlakosság 10'8 százaléka). A 20 éven felüli lakosságból legprobléma. Délelőtt minden tisztviselő pontosan megkapta illetményeit. A város azért tért el eddigi szokásától, mert nem akarta tisztviselőit kísértésbe vinni azzal, hogy szilveszterestre pénzt ad nekik. Így azután a tisztviselők január 2 án teljes fizetéssel kezdték meg az újévet. Debrecen város ennyire vigyáz a tisztviselői I háztartások egyensúlyára. több ember (63.251) a húsz és harminc év közöttiekhez tartozik. A vármegye 365.266 főnyi lakosságából nőtlen és hajadon 186 ezer, házas 151 ezer, özvegy 26 ezer, törvényesen elvált 801. Tíz esztendő alatt a háza- g sok száma 16 ezerrel emel kedett, az elváltak száma pedig körülbelül kétszeresére. Egy korábbi cikkünkben már rámutattunk, hogy a népszámlálási statisztika nem fejezi ki az igazi helyzetet az elváltak száma tekintetében, mert egyéb kiszámítás szerint az országban és igy Zala megyében is, több az elváltak száma. Zali vármegye lakossága tiz év alatt 18.143 fővel szaporodott, ami 5'2 százaléknak felel meg. Vallások szerint: a római katolikusok szaporodása 19.934 (6 3%), a reformátusoké 224 (2%), az evangélikusoké 195 (2*7%). Az izraeliták száma 2.136 fővel (206%) csökkent. Az országos adatokat figyelembevéve kitűnik, hogy az izraeliták száma Zala megyében csökkent legnagyobb mértékben. Csökkent még a görögkatolikusok és a görögkeletiek száma, akik eddig is elenyésző számban laktak Zala megyében. A lakóházak száma tiz év alatt 57.421-ről 67.494 re emelkedett. Azelőtt egy lakóházra esett 6, most 54 személy. A lakóházak közül csak 35 ezer épült kőből vagy téglából, 9 ezer kő vagy téglaalappal vályogból vagy sárból, 17 ezer tisztán vályogból vagy sárból, 6 ezer fából vagy más anyagból. Zala megye igen jó helyet foglal el a kőből vagy téglából épült házak arány- számát tekintve országos viszonylatban, ami azzal magyarázható, hogy Zalában köny- nyebben hozzá lehet jutni a kő vagy tégla épitési anyaghoz, ellentétben az Alfölddel, ahol aránytalanul sok a vályogból vagy sárból épült ház. Meglepő például, hogy Szegeden 5 ezer téplaépület mellett 9 ezer a vályogházak száma. A dunántúli városokban hasonlíthatatlanul jobb a helyzet. Megemlítésre méltó, hogy Zala 365 ezer főnyi lakosságából közel 50 ezet tanyákon, pusztákon és egyéb külterületeken (hegyek, stb.) lakik, s ez a népesség az összlakosságnak 136 százalékát teszi ki. Természetszerűen a külterületeken az analfabétizmus nagyobb, mert mig a belterületeken irni- olvasni tud a hat évnéi idősebb lakosság 90 százaléka, addig a külterületeken csak 86 2 százaléka. Az egész megyében tudvalévőén az összes népesség 89'5 százaléka tud írni és olvasni. A városokról és községekről szóló táblázatokból a következő érdekesebb adatokat közöljük : Nagyobb számú Írni olvasni nem tudót, talált a népszámlálás az alsólendvai járásban Bödehá- zán, Gáborjánházán, Gosztolán, Kálócfán, Kerkabarabáson, Lend- vadedesen, Lentiben, Lentikápolnán, Máhomfán, Mumorban, Pórszombaton, Rédicsen, Szent- györgyvöigyön, Szentistvánlakon, Zalabaksán. A keszthelyi járásban Feísőzsiden, Sármelléken, Válluson, Vindornyafokon, Zala- szántón; a letenyei járásban AI- sószemenyén, Bázán, Becsehelyen, Borsfán, Bucsután, Csörnyeföldön, Dobriban, E-jyedután, Felsőszeme- nyén, Kerkawentkualyon, Kiscsehiben, Kistolmácson, Kufejen, Lasztonyán, Lendvaujfalun, Lete- nyén, Lispén, Marócon, Molnáriban, Murarátkán, Petriventén, Po- lán, Putztamagyaródon, Stmjénhá- zán, Szécsiszigeien, Szentmargit- falván, Tóiszedahelyen, Va (konyán, Várföldén, Zajkon. A letenyei járás analfabétizmus szempontjából továbbra is legrosszabb ré sze a megyének, egy-két falujában pedig különösen kirívó a helyzet. A nagykanizsai járásban Bör- zönce, Etzteregnye, Filyeháza, Kiliman, Korpavár, Magyarszer- dahely, Nagybakónak, Rigyác, Sormás, Újudvar, Zalaszenibalázs; a novai járásban Baktültős, Ba- rabásszeg, Csertalakos, Döme- földe, Győrfiszeg, Gutorfölde, Iborfia, Kányavár, Lickóvadamos, Páka, Pördefölde, Szentkozma- dombja, Szentpéterfölde, Zebecke; a pacsai járásban Dióskálon, Eegerarácsán, Fel sörajkon, Hahó- tón, Kerecsenyben, Szentpéter- uron; a tapolcai járásban Bala- tonedericsen, Gyulakesziben, Le- sencenémetfaluban, Lesencetoma- jon, Nemesgulácson, Zalahalápon; a zalaegerszegi járásban Alsóne- mesapátiban, Babosdöbrétén, Botfán, Csődén, Dobronhegyen, Gel- lénházán, Kemendolláron, Pusz- taedericsen, Pusztaszentlászlón, Salomváron, Vitenyédszentpálon, Zalaboldogfán; a zalaszentgréti * - ^ ^ ^ ^ m m ^ m — — —iTU-LHJ-Lnj—LTT_—U-|_n_~L. Tizenhét fatolvajt nyomozott ki a csendőrség Zalaszentmihályfa környékén. A fatolvajlás mindig divatos módja volt Zalában a magán- tulajdon megsértésének, de különösen elterjedt a gazdasági válság óta. A fatolvajok közül most egész társaságot leplezett le a zalaegerszegi csendőrség. Vizsy István zalaegerszegi fa- kereskedö Zalaszentmihályfa környékén két hónap óta mintegy 40 holdas erdőt termel ki. Alig kezdtek hozzá a munkához, a tulajdonos és alkalmazottai észrevették, hogy éjszakánként kisebb- nagyobb mennyiségű fa tűnik el. Figyelni kezdték a dolgot és rájöttek, hogy a környékbeli községek lakóiból kerülnek ki a tolvajok, akik leginkább gyalogszerrel vitték el a néha többmázsás rönköket. Egy alkalommal távolról észrevették, hogy két-három ember rudakon cipeli a 3—4 méteres fákat. Értesítették a csendőrséget, amely hamarosan 17 fatolvajt nyomozott ki Zalaszentmihályfa, Hottó és Böde községekben, valamint a Pergyászló hegyen. A tolvajok a lopott fát részben eltüzelték, részben ólak építésére használták fel, vagy a zalaegerszegi piacon eladták, egy részüknél azonban még megtalálták az elhordott fát. A tulajdonos kára 4—500 pengő. A beismerésben levő tolvajok ellen megindult az eljárás. Zala vármegye kétszeres vérveszteséggel adózott a világháborúban. •■•nr mértékben csökkent az izraeliták száma. — A letenyei járásban még mindig sok az analfabéta.
