Zalamegyei Ujság, 1932. október-december (15. évfolyam, 223-297. szám)
1932-11-06 / 252. szám
1932 november 6. Zalamegyei Újság B ő d y Zoltán alifpán a fizetésre nézve megjegyezte, hogy a közigazgatási bizottság tett már lépéseket az iránt, hogy a községi alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságait is a központi illetményhivatal fizesse. Komoróczy Péier a jegyzői árvaház áldásos működését ismertette. Évrőlévre 100 jegyzői árvát gondoz az árvaház. Zalából már 6 ot neveltek föl s most is 6 an vannak az interná ushan. Összesen 69 zalai árva és 12 özvegy részesül az egyesület részéről másféle segélyben. De százakra rúg azoknak a száma, akit már segélyeztek. És mindezt a jegyzők saját erejűkből fedezik. További lelkes munkára kérte a jegyzőket. A közgyűlés az elnöki jelentést elfogadta. Számadások, költségvetés. A múlt évi számadásokat és a jövő évi költségvetést Kovács Sándor letenyei jegyző, egyesületi jegyző ismertette s azokat a közgyűlés elfogadta. Fizetési sérelmek. Takács Mihály egyesületi főjegyző a községi alkalmazottak és nyugdíjasok fizetési sérelmeit ismertette. A határozatot az alispán javaslatára a megye törvényhatósága elé terjesztik. Adóügyek. Az adóbehajtás és adófizetési halasztások ügyének rendezésénél Takács Mihály alsópáhoki jegyző tette meg előterjesztését. Ennek alapján bizottságot küldenek ki elaborátum kidolgozására, amit megküldenek az országos központnak és a törvényhatósági bizottságnak. Kívánják, hogy az adóügyeket vegyék ki a jegyzők munkaköréből s adják azokat az állami adóhivataloknak. Paczulyák János lesence- tomaji jegyző pártolja a javaslatot. Az adóhivatalok szaporítása mellett azoknak munkáját csökkentették. Például hozza föl, hogy most nem az adóhivatalok fizetik ki a tisztviselői javadalmakat és nyugdijakat. Hivatkozik a csehszlovák állapotokra. Zumbók János nagykanizsai jegyző moratóriumot javasol az adóhátralékokra. S z a t h m á r y Károly pénzügyi tanácsos megvédi az adóhivatalokat. Ott mindenkinek megvan a munkája, mert az állam nem fizet hiába. A kisadózóknak 80 százaléka rendesen fizeti adóját. Kéri a jegyzőket, hogy szeretettel kezeljék a népnek ügyét, s igyekezzenek nagyobb eréllyel behajtani az adókat. A pénzügy- igazgatóság támogatására mindig számíthatnak. K ó b e r János sármelléki jegyző azt javasolta, hogy a befizetett végrehajtási költségekből fizessék ki az adóhivatal kiküldött tisztviselőit. Ruis János zalabesenyöi jegyző szerint az adót összhangba kell hozni a termény- és állatárakkal. Takács József balatongyöröki jegyző a szőlősvidékek adózóiról szól és tiltakozik az ellen, hogy általánosítsák az adófizetés körül tapasztalható renitenciát. Az a baj, hogy az adókivetés nincs arányban a föld jövedelmezőségével. Többek felszólalása után Vajda elnök összefoglalta a felszólalásokat vázolta az adóbehajtáAz ali-spán erre megjegyezte, hogy bizonyos simítást hajlandó tenni rendeletén, mely szabályrendeleten alapul, de azt meg kell akadályozni, hogy a termelők folyton igyanak, sőt a gyermekeket is borral itassák, azonban a bor után ne fizessenek. Az alispán válasza után hosz- szas vita fejlődött ki a kérdés körül. A gyűlés fél 2 után fejeződött be. Eddig még nincs tudomásunk arról, hogy Zalaegerszegen menetrendi értekezletet tartanának. Pedig erre elengedhetetlenül szükségünk volna, amikor tudott dolog, hogy új menetrendünk sem elégítette ki a várakozásokat. Nem elégítette ki különösen a balatoni közlekedés szempontjából, amint azt nem egyszer hangoztatták már a közigazgatási bizottságban. De nem megfelelő, sőt határozottan rossz a menetrend a Szombathely—Sopron—Bécs felé irányuló közlekedésben, amit Bos- nyák Géza tett panasz tárgyává a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. A közigazgatási bizottság minden panaszt eljuttat illetékes helyre s föliratainak volt is már eredménye; ámde úgy gondoljuk, hogy nagyobb eredményeket érhetnénk el, ha menetrendi értekezleten, tehát a minisztérium és a Máv. kiküldötteinek jelenlétében sorolnánk föl a panaszokat, terjesztenénk elő óhajainkat, kívánságainkat s élőszóval is megindokolhatnánk előterjesztéseinket. Hálával tartozunk a közigazgatási bizottságnak, hogy állandóan napirenden tartja a menetrendi ügyeket és minden alkalommal lépéseket tesz a bajok orvoslása iránt, de a menetrendi értekezlet révén talán mégis többet érhetnénk el. Hiszen az ilyen értekezleten mindig megjelentek a közigazgatási bizottságnak azok a tagjai is, akik a bizottságban rámutatnak a hibákra. A menetrendi értekezleten egy csomóba kötve, tehát könnyebben áttekinthetően tehetnénk meg panaszainkat és sokkal meggyőzőbben indokolhatnánk kívánságainkat, mert szemtöl-szembe állanánk az intéző körök képviselőivel. Keszthelynek és Hévíznek köny- nyebb, kényelmesebb összeköttetést kellene biztosítani úgy vármegyénkből, mint az egész országból, mint amilyen most van és különösen Keszthely és Bala- tonfüred között kellene úgy megjavítani az összeköttetést, hogy az panaszra ne adhasson okot. Ha minden erőnkkel és igyekezetünkkel szolgálni kívánjuk a balatoni érdekeket, akkor a Balaton zalai oldalán is olyan sima, zökkenés nélkül való közlekedést kellene biztosítani, mint amilyennel a somogyi part dicsekedhetik. Azt mondják, hogy ez nagyobb áldozatokat kíván. Elhisszük. Ámde áldozatok, befektetések nélkül hasznot nem várhatunk. Ismételten hangsúlyozzuk, nagy szükség volna menetrendi értekezletre, hogy a nyári menetrend elkészítésébe beleszólhasson a vármegyének minden, arra hivatott érdekeltsége, mert csak így várható, hogy eltűnnek a menetrendből azok a hibák, amelyek miatt állandóan hangzanak panaszok a megkérdezésünk nélkül elkészített és életbe léptetett menetrend ellen. Nincs hitel a fakereskedőknél. Sok kintlevöségök miatt csak azonnali készpénzfizetés ellenében adnak fát és kőszenet. A zalaegerszegi tüzifakereske- | dők nagy meglepetéssel szolgál- » tak a közönségnek. Beszüntették a hitelezést. Ezután tehát hitelbe senkinek sem szállítanak sem szenet, sem fát. Azt mondják, hogy a múlt télen sokat hiteleztek ki s a kihitelezett összegnek csak csekély hányadát tudták megkapni, nem maiadt tehát más hátra, mint beszüntetni a hitelezést. Halljuk azonban azt is, hogy a hitelezés beszüntetésének egyik oka az, hogy a nyár folyamán a lakosság nagyobbára azoktól a falusiaktól vásárolt fát, — természetesen készpénz ellenében, — akik szekereken hoztak be a városba ap ritott fát s igy a helyi fakereskedők a nyár folyamán alig adtak el valamit. Hát az tagadhatatlan, hogy rettenetesen rossz viszonyok között élünk, de ez még nem teszi indokolttá a fakereskedők elhatározását. Nézetünk szerint ennek inkább ők látják kárát, mint a közönség. Ha ugyanis mereven ragaszkodnak elhatározásukhoz és a nemfizetők miatt azoknak sem hiteleznek, akik nem adósaik, akik a hitelbe vásárolt fának árát havonként rendesen megfizették, a falusi eladók még nagyobb üzleteket csinálnak és sok ezer pengőt elvisznek, ami pedig itt maradhatott volna. Hitel nélkül meghal a kereskedelmi élet. Azt tehát nem lehet mondani, hogy : egyszerűen beszüntetik a hitelezést, mert akkor egyrészt a nem rögtön, de biztosan fizetőnek javarészét elveszítik, másrészt meg még tágabb teret biztosítanak a falusiaknak, akik meglehetősen olcsón árusítják fájókat s ép ezért hódították maguk részére a közönségnek tekintélyes részét. Ha tehál kintlevőségeikhez hozzá akarnak jutni és vásárlókat is akarnak a maguk részére biztosítani, hogy megélhessenek és kötelezettségeiknek eleget tehessenek, nem a merev hitelmegvonásra kell támaszkodtok, hanem arra, hogy biztos vásárlóik, ha azok havonként fizetnek is, megmaradjanak. Hitelmegvonással még eddig senki sem segített magán, ellenben a hitelmegvonás után minden üzlet kénytelen volt visszatérni a hitelezésre, mert különben bezárhatott volna. Tessék megválogatni, kinek lehet hifelezn is akkor nem emelkednek toronymagasságra a kintlevőségek, de megmarad a vevőkör, mely biztosítja az üzlet életét. A mai világban számolni kell azzal és el is kell nézni, ha valaki nehezen teljesítheti fizetési kötelezettségét, de tekintettel kell lenni azokra, akikben megvan a fizetési hajlandóság és fizetnek is mihelyt pénzhez jutnak. Hétfőn megindulnak > Zalaegerszegen az inségmunkák. Az inségakció vezetősége igyekszik kihasználni a kedvező novemberi időjárást és azért hétfőn már megindítja az inségmunkákat. Hétfőn kezdik meg a Jákum-utca úttestének és szegélyének kiépítését, s ugyancsak hétfőn kezdődik meg a katonai lőtér építése. A jövő hét közepén kerül sor az Apponyi-utca úttestének és szegélyezésének megépitésere. Vá- roszerte megindul az inségakció keretében az árkok tisztítása is Az Arany János- és a Jókai Mór-utcákban ma megkezdték az ut melletti fák ültetését. KERTÉSZ J. TÓDOR Budapest, IV. Szervita tér 4. újból megnyitotta üzletét. Az olcsón beszerzett nagy raktárt az ismeretes fényes karácsonyi vásáron már november hó 1- től árusítjuk. Árjegyzéket az idén nem adunk ki, levélben a legnagyobb 5621 készséggel szolgálunk részletes ajánlattal kedves és tisztelt vevőinknek. sok körül fölmerült nehézségeket s végül ő is amellett foglalt állást, hogy az adókezelést bízzák az adóhivatalra. Az egyesület az előterjesztés alapján ad utasítást az elaboratum előkészítésére és figyelembe veszik a felszólalók megjegyzéseit. A borfogyasztási adó tárgyában kérik az alispánt, hogy azt az eddigiek szerint, egyezkedés alapján vessék ki. Menetrendi értekezletet kérünk. A nyári vasúti menetrendet ne csináljákrneg a megye közönségének megkérdezése nélkül.
