Zalamegyei Ujság, 1931. október-december (24. évfolyam, 228-301. szám)

1931-11-29 / 278. szám

1931 november 29. Zalamegyei Újság 3 szerét. Nyilt utcán folytak a ve- J rekedések, sőt közvetlen a pléoá- \ niatemplom előtt. Megfélemlített j egy két vezetőembert ; a rendőr- j tanácsost nyilttérben lepiszkolja a sárga földig. Szekeres Márton ol­dalán felsorakozik egy templom- ellenzék, és nem annak igyekeze­tén műit, hogy az építkezés meg nem hiusolt. 1925-26 években annyira terror alatt tartotta Sze­keres a várost, annyira félt, rette­gett akárhány jó ember, hogy Szekeres Márton Napóleonként járt itt; részvényeket gyűjtött a begyuladtaktó!. Nem akadt a városban és a vármegyében senki, aki a Szeke­res és „Zalavármegye" által te­remtett állapotokat szóvá merte volna a vármegyén tenni. A város plébánosára maradt ez a feladat, ami egyébként utcai inzultusssal is járhatott volna. A májusi köz­gyűlés felháborodása, a fővárosi sajtó (Uj Nemzedék, Nemzeti Élet stb.) erőteljes cikkei, a kér. főkapitány végre toloncutra vitték a „Zalavármegye“ főszerkesztőjét, aki Sopronban emlékirataiban el­mélkedett arról, hogy az a papi kéz távolította el Zalaegerszegről, amelyről lapja még ma is kelté­ben, feketben megemlékezik. Hogy ma már nem látszik Ézsau szőrös keze, inkáb Jákob megejtő, dicsérő hangja hallszik, az bizony megesik. Olvastunk esetről, ahol a főzsinóros volt a legelső mentő, a sajnálkozó, a résztvevő. Nem kellett hozzá más, minthogy meg- körmölje saját magát . . . Emlékező. Pesti mosassák. *4 • • . ■' - , . ...» ii « .« « • • «r. Sok-sok üzlet van zárva. Ame­lyek nyitva vannak, azokon színes hangzatos reklámok és reklám­árak mindenfelé. Még a Belváros jobb üzleteiben is. Az egyik körúti üzlet kirakatában nagy betűkkel hirdetik: „Itt minden nagyon olcsó!“, két házzal odébb egy másikon: „Itt minden min­dig még olcsóbb!“. Egy harma­dikon: „Évek óta kiabálom, hogy árumat olcsón kínálom“. Sajnos, nem nagy eredmény­nyel. Más. Előkelő belvárosi virágüzlet kirakatában orchideák pompáznak. Halvány korallszinüek, erős zöl­dek, sárgák. Nézzük az idegen- szerű virágokat. Magyarázom a kisfiamnak, milyen messzi forró­égövi tájakról származtak ide hozzánk. Hallgatva szemléli őket. Úgy látszik, nincs elragadtatva tőlük, kicsi ujjával a sarokba mutat: — Ez igazán szép! Egy cserép muskátli volt. Más. A cukrászdákban gesztenyepuré- hossz van. Nagy halmokban, üvegtányéron, csokoládécsészében habtölcsérben kelleti magát a kirakatokban. Az egyik cukrász­dában mamuth-tálon egész hegy halmozódik, alatta nagybetűs fel­írás : 1 kgr. gesztenyepüré négy pengő! Vájjon ki vesz kilószámra ? Más. Női fodrászüzlet annyi van, mint eső után a gomba. Az egyiken a következő lepedőnagy- ságu reklám: Hajmosás 60 f. Hajvágás 40 f. Ondolálás 60 f. Manikür 40 f. Menü 1.80 JP. Érdekes lehet, mikor Önagy­sága leül a tükör elé és menüt rendel! Más. járunk a Nemzeti Múzeumban. Az előcsarnokban a megcsonkí­tott pozsonyi Márin Terézia szo­bor maradványai, a talpazat és egy pár rémes torzó; előtte az alkotó Fadrusz János képmása és a szobor miniatűr eredetije. Mily csodás alkotás volt. Szomo­rúan megyünk továbbb. Bent a termekben sokszor csodált és újabb káprázatos kincsek. Gyö­nyörű szobrok, festmények, re­mekművű kardok, drágaköves szinarany ékszerek, elefáncsont ládikák. Mesebeli kincsek. Üveg- szekrényben gyermeknagyságu aranyserlegek, kettőnek az ára 60.000 pengő volt. Mátyás király aranytalpu velencei tivegbillikomja Pázmány Péter gyűrűje gyémánt­tal, rubinnal kirakott szentség­A „Magyar Statisztikai Szemle" legutóbbi számaiban érdekes cik­kek foglalkoznak az ország egész­ségügyi problémáival, s a cikkek­ben Zala megyére vonatkozóan is találunk adatokat. Az egyik cikkben Szél Tivadar dr. ország tuberkulózishalandóságának kér­désével foglalkozik és arra a ked­vező megállapításra jut, hogy 1874 óta, mió a a kérdésről sta­tisztikát vezeinek, az 1930. évben volt iegalacsonyabb Magyarorszá- 1 gon a gümőkórhalandőság, s az arányszám — kivéve a háborús és forradalmi esztendőket — állandó csökkenést mutat. Mig 1874-ben ezer lélekre 8* 10 gü- mőkórhalálozás esett, a múlt év­ben már csak P98 Zala megyében a múlt évben 754 ember halt meg tuberkuló­zisban, s mivel az összes halottak száma 5.772 volt, tehát száz ha­lott közül 13'06 százalék halálát okozta a gümőkór. Ha a megye 365.120 főnyi lélekszámát vesszük alapul, akkor arra a megállapí­tásra jutunk, hogy minden ezer élőre 2-07 gümőkór halálozás esett. A zalai gümőkórhalálozás tartók, kegyszerek káprázatos pompája köti le figyelmünket. Meghatva állunk Jászai Mari halotti maszkja és Tóth-. Béla — az effendi — piros feze, Jókai Mór sétapálcája előtt. Mennyi gyönyörűséget köszönhetünk el­porladt tulajdonosaiknak! Járjuk a pompás termeket, mi vagyunk az egyedüli látogatók. A kedves pápaszemes őrök elő­zékenyen hívják fel erre-arra figyelmünket. Nagykabátokban, duplatalpu bakkancsban, fülrehuzott sapkák­ban dideregnek e kedves örög bácsik a kőpadlós termekben. Dermesztő hideg van. Ennyi kincset tudtunk termelni, alkotni, megszerezni és megóvni és most nincs pénz fűtőanyagra. Mert ezért nem fütik a Nemzeti Múzeumot. országos arányszámnál, a Dunán­túlon pedig megyénk aránya a legrosszabb. A dunántúli megyék közül Zalán kivüi csak Sopron megyében (Rábaköz) és Baranyá­ban (Pécs Környéke) találunk na­gyobb tuberkulózis halandóságot, de ezeknek a megyéknek a hely­zete még mindig lényegesen jobb. Zalában a legnagyobb a halálozás természetszerűen a két városban, azután mindjárt a letenyei járás következik. Ennél kevésbbé, de még mindig erősebben fertőzött a zalaegerszegi, a pacsai, a keszt­helyi és a tapolcai járás. A novai, a nagykanizsai és a sü­megi járásban körülbelül az or­szágos arányszámnak felel meg a helyzet. A tuberkulózis halandóság tekintetében legjobb állapotokat találunk az alsólendvai járás egy részében, a zalaszenigróti és a balatonfüredi járásban, amelyek­ben az arányszám a másfél ezre­léket seméri el. A kedvezőbb ha­landóságot illetően ezekhez a já­rásokhoz tartozik még a zalaeger­szegi járásnak kelet felé eső kis sávja. Minőségben W £> B o r i a s ÁRBAN törpe TÓTH SZABÓ sik cikke, amely arról számol be, mennyivel szaporodott a múlt év­ben a házak, a lakások és a szo­bák száma. A kimutatás szerint Zala megyében a múlt esztendő­ben 766 uj ház épült. Lebontottak 143 házat, átalakítottak 32-öt. Ezekben a házakban összesen 968 lakás van, a szobák száma pedig 1.2C9. Emeletes ház csak 9 épült összesen 49 szobával. Föl­des padlóval épült 381 szoba. Az ujonan épült házakban a lakások túlnyomó része egy vagy kétszo­bás. Fürdőszobát mindössze 39 esetben építettek. A szemlének egy harmadik cikke arról szól, hogy a városok és nagyobb községek népesedési viszonyait hogyan befolyásolják az iaegen (nem helybeli) születési és halálozási esetek. A kimutatás szerint a múlt évtizedben Zala­egerszeg természetes szaporodása csak 0 3 százalék, ha az idegen születéseket és halálozásokat is beleszámítjuk, ezek nélkül pedig 5 százalék. Nagykanizsán ugyan­ezek az arányszámok: 03 és 2 5, Keszthelyen pedig minus 1'2 és plus 0‘5 A cikk Zalaegerszeget példának is felhozza, nogy az idegen halottak száma mennyire hátrányosan befolyásolhatja vala­mely város természetes szaporo­dási adatait. Asszonyoknak. Szövetruhák. Páris az ötletek városa, Bécs a praktikus kivitelé. E szabály klasszikus megerősítését szolgál­ják ez éven a szövetruhák. Bécs volt mindig e minőségű ru­háknak a városa. Mig máshol a selymek és a selyemkreppek ezer változata vezetett, — addig a praktikus bécsi nők, akiknek típu­sához jól áll a decens egyszerű­ség, hűségesen kitartottak a kis szövetruhák mellett, amelyek, mint helyi különlegesség és szük­séglet fejlődtek tovább, — a nagy világ érdeklődésétől nem kisérve. Ez éven Páris elejtette a selymet és a szövet felé fordult, s ezzel a szövet ruhák egy csapásra in- ternacionálisan divatosak lettek. A természetes fejlődés azt ered­ményezte, hogy a szövetruhákban csinosság, kivitel, ötlet és prak­tikusság terén Bécs sok esetben jobbat produkál, mint Páris. A mostani viszonyok a divatra is szordinót tettek, ennek a ha­tása alatt divatba jött az egysze­rűség és praktikusság és sokszor ennek látszatát keltik még ott is, ahol arra szükség nem volna. Természetesen a kikiáltott egy­szerű kis ruháknál is vannak oly változatok, amelyekről még a nem szakértő is láthatja, hogy mennyire komplikált letompitottságuk. A jersey- és krepp-szerüen szövött anyagok vezetnek, alig látható, elmosódott beszövésekkel. A szö­vetruhák anyaggal, előállítással együtt talán ugyanannyiba ke­rülnek, mint a selyem, de jobbbn kihasználhatók és hosszabb ideig viselhetők az utóbbinál. A kabát ' vagy bunda alá délelőtt ugyanazt • Az egészségügyi problémával arányszáma tehát magasabb az 1 függ össze a szemlének egy má­Tisztelettel értesítjük a nagy­érdemű közönséget, hogy Kossuth L. utca 15 szám alatt december hó 1-én este 7 órakor : ízletes vadasvacsorával : megnyitjuk. Heti- vagy havi abonenseket, úgyszintén ház- hozküldést olcsón vállalunk. Szives pártfogást kér: § Csondor Jánosné és Társa. _ Ra jnáné Lendvay Izabella A dunántúli megyék közül Zala megyében a legnagyobb a tuberkulózis-halandóság. Adatok Zala egészségügyi viszonyairól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom