Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)

1925-04-24 / 92. szám

2 Zalasncgyci Újság 1925. április 24 lajstromos szavazást, arányos kép­viseleti rendszert, javasol. Rakovszky Iván belügyminisz­ter az eredeti szöveg elfogadását kéri. A 22. § nál Szilágyi Lajos a központi választmány 50 száza­lékos redukálását, a 23 ik § nál pedig azt kéri, hogy a legfelsőbb felebbezési fórum a Közigazgatási Bíróság legyen. A bizottság a 23-ik §-t eredeti szövegezésben fogadta el. Paky Endre előadó a 31. §-nál azt kívánja, hogy azoknak a négy elemit végzett főldmiveseknek, akiknek 60 aranykorona tiszta kataszteri jövedelmük van, adják meg a szavazati jogot feleségük­kel együtt. Rassay Károly azt szeretné, ha ez a jog a köztisztviselőkre is kiter­jesztetnék. (Az ülés délután 2 órakor ért véget.) Szerb gyártmányú robbantó­anyaggal dolgoztak a bolgár kommunisták. Nagy a harag Belgrádban. — Az oláhok megerő­sítik a déli határokat. Szófia, ápr. 23. A rendőrség felfedezte Csunktuloffnak a rej­tekhelyét, aki főmunkatársa volt Minkownak terrorisztikus cseleke­deteiben. Mivel a rendőrségnek fegyveresen ellenállt, a rendőrök lelőtték. Szófia, ápr. 23. A kamara ülés­szakát junius 6 ig meghoszabi- tották. Bpest, ápr. 23 A budapesti bolgár követ a bolgár forrada­lomról szóló híreket a leghatáro­zottabban megcáfolta. Almássy László, az egységes­párt elnöke a bulgáriai merény­let alkalmából levelet intézett a bolgár követhez, amelyben rész­vétét és egyúttal örömét fejezi ki a király megmenekülése fölött. Belgrád, ápr. 23. Egyes bolgár lapokban hasábos cikkek jelentek meg és azt állítják, hogy a temp­lomi merényletet a „sigit“ elneve­zésű rendkivül eiős robbantó­anyaggal követték el. A „sigit“ szerb gyártmány. A bolgár lapok­nak ezeket a közleményeit a szerb közvélemény tendenciózus beállí­tásnak tartja és ezért Szerbia te­rületén nagy a felháborodás. Belgrád. ápr. 23. A szerb követség Szófiában tiltakozó jegy­zéket ad át a bulgár külügymi­niszternek, amelyben erélyesen visszafogja utasítania lapok alap­talan vádjait. Bukarest, ápr. 23. Az oláh kormány megerősíti a déli hatá­rokat, hogy a bolgár menekülők beözönlését megakadályozhassa. Elítélték a tolva] debre­ceni gazdászt. Debrecen, ápr. 23. Szép Miklós gazdászt, aki menyasszonya édes­anyjától 160 millió értékű ékszert ellopott, a debreceni kir. törvény­szék 2 évi börtönre és 5 évi hi­vatalvesztésre ítélte el. A fiatal­ember a törvényszéken töredel­mesen bevallotta bűnét. A budapesti járásbíróság dSn- tése szerint a házbért tényle­ges aranyértékben lehet fizetni. * pénzügyminiszter tévedésnek tartja a járá.bi- róság döntését. Bpest, ápr. 23. A budapesti központi járásbíróságon elvi je­lentőségű Ítéletet hoztak ma ház­bérre vonatkozó ügyben. Fodor Ernő háztulajdonos pert indított bérlője ellen, aki a februári ne­gyedben az aranykorona tényle­ges értékének megfelelő szorzó­szám szerint fizette lakbérét. A járásbíróság ma itéletileg kimon­dotta, hogy a házbér, mint ma­gánjogi tartozás, az aranykorona tényleges árfolyama alapján fize­tendő. A járásbíróság dőntéiéről Búd pénzügyminiszter a következőké­pen nyilatkozott: —Általában helyes álláspont,hogy a magánjogi tartozásokra vonat­kozólag csak az a szorzószám érvényes, ami megfelel az arany­korona tényleges értékének, de a házbérnél törvényes erejű rende­let állapítja meg azt a szorzó- számod ami egyébként a köztar­tozásokra vonatkozik. így tehát a járásbíróság döntése tévedésen alapszik, amit a felsőbb bíróság bizonyára meg fog változtatni. ******'**+*****+**^*>**^+>**^~ - ■ ■ ■ ■ ----------­Mi hályfi Károly ünnep* lése. Bpest, ápr. 23. A Nemzeti Színházban nagy szeretettel ün­nepelték ma Mihályfi Károlyt 50 éves jubileuma alkalmával. Mi­hályfi Károly, aki nemcsak a Nemzeti Színház tekintélyét emelte, hanem hazafias erényeiről is köz­ismert ur. Mihályfit a kormányzó a polgári érdemkereszttel tüntette ki. A színházban megjelentek a jubiláns tiszteletére a kormányzó, József kir. herceg, Klebelsberg Kuno gróf, Ripka kormánybiztos, Sipőcz polgármester és a tudo­mányos és művész világ számos előkelősége. A jubilánst Váradi Aranka és Somogyi Erzsiké ve­zették be a színpadra szűnni nem akaró éljenzés és taps kö­zött. A meghatott öreg színész» hez több színigazgató és színész intézett beszédet. Az aradi höl­gyek nevében Fáj Szeréna egy dobozt adott át, amelyben föld van — az aradi vértanuk szobra talapzata alól. — Az ünnepély a Himnusszal ért véget. A nemzetközi áruminta­vásár látogatottsága. Bpest, ápr. 23 Szilágyi Géza dr. belgrádi magyar kereskedelmi megbízott vezetésével tegnap este nagyobb számú jugoszláv keres­kedő érkezett Budapestre, akik­kel az itt időző jugoszláv vendé­gek száma mintegy ezerre tehető. Az oláh kereskedők száma körül­belül ugyanennyi. A jugoszláv sajtó részletesen foglalkozik a vásárral és elismeréssel emléke­zik meg róla. A balatonfüredi színház megalapítása és műkö­désének első évtizedei. Irta: Fára József, Zalavármegye főlevéltárosa. (iUtánnyomás tilos.) Ezt a helyzetet irigyelte meg egy másik vándor színjátszó tár­saság, a Fekete Gáboré. Ez a társulat 1835-ben több, kisebb- nagyobb zalai városban, köz­ségben szerepelt s megnyerte egy pár nemes ur jóakaratát. Ezen felbátorodva az 1836. évi február hó 29-én tartott vár­megyei közgyűléshez azzal a ké­relemmel járul, hogy érdeme­sítse őt a vármegye a füredi já­tékszín elnyerésére. A kérelem megokolásában azt hozza fel, hogy az a szinésztársulat (a Komlóssyé), amely egyébként Fü­reden szokott játszani, másfél év óta elmulasztotta a megye egyéb helyeit felkeresni. Erre való te­kintettel kéri, hogy ő kaphassa meg a füredi színházat a nyári idényre. A vármegye a kérelmet kiadja Kisfaludy Sándornak, mint a fü­redi játékszín kormányzójának avégre, hogy „miután az eddig Füreden a nemes vármegye ke­gyességéből megjelenni engedett színész társaság ezen megye egyéb helyeit már másfél év óta játékjaival mulatni elmulasztotta, a folyamodó társaságot magok mellé veendő alkalmatos tagok­nak szerzésére felszólítsa és ha azokat a füredi közönség vára­kozásának megfelelőnek tapasz- talandja, inkább a folyamodó és a nemes vármegye kegyességére érdemesebb társaságot a füredi játékszínre is alkalmaztassa.“ 1833 végéig a Komlóssy vezetése alatt álló Dunántúli Színjátszó Társaság játszotta megyében. Ez 1834 március havában folyamo­dott utoljára annak a tőkének a kamatjáért, amelyért, mint Zalá­ban játszó társaság, előzőén több éven át folyamodott. Valószínű te­hát,hogy 1834-ben aDunánt. Szín­játszó Társaság utoljára játszott — Füredet leszámítva — Zala más helyein, mert 1835 decem­ber havában már — Fekete Gá­bor társulata kéri'„Esedező Színész Társaság“ aláírással a színészek segélyezésére szolgáló tőke ka­matainak a kiutalását. Kérelmükben ezeket adják elő: „Minekutána azon szinésztár- saság, mely azon nemes megye nemesebb lelkű fiai által csak­nem honosítva lévén e nemes megyében, azt mégis elhagyta és jobb kinézések és bizonyosabb kenyérkeresetreményétől elragad­tatván már több esztendők óta ritkán, avagy csak akkor mulat­tatta mutatványaival pártfogóit, amidőn jobb kinézése nem vala, minthogy pedig az érdekelt tár­saság magát Nemes Abauj vár­megyének hat évekig téli hóna­pokra lekötelezte, e táj különö­sen télre a színész társaságtól üresen maradt“. A vármegye ezt a kétségtelen tényt tartotta szem előtt a kére­lem elbírálásánál és méltányos­nak vélvén a kérvényt, utasította Kisfaludyt, hogy a társasággal érintkezésbe lépve, vizsgálja meg, vájjon megfelelnek-e a társulat tag­jai a füredi közönség kényes igényeinek, s ha nem, szólítsa fel Fekete Gábort, hogy a társu­latát megfelelő erőkkel szapo­rítsa. Az alispán, a vármegye hatá­rozata szerint, megküldi Kisfalu- dynak a folyamodó szinésztársa- ság kérelmét és kikéri vélemé­nyét. Kisfaludyt a vármegye vég­zése fájdalmasan érintette. Sümegről Írott, 1836 március 10-én keltezett s az alispánhoz intézett levelében a következőket Írja: „Nem titkolhatom el, hogy ezen végzés, ha bár feltételes is, engem sérelmesen lepett meg, mert, hogy nemes Zala vármegye, egy kóbor színész társaság ked­véért engem, ugyanezen ügyben megbízottat meg sem hallgatva, úgy elmellőzzön s ily néven fo­gadja azt, amit dicsőségére tet­tem, fáradtam, költöttem, amiért az egész nemzettől méltányló megismerést nyertem, azt, meg­vallom, Zala vármegyében meg­történhetnek nem gondoltam“. Ez az eset adott alkalmat Kis­faludy Sándornak arra, hogy ter­jedelmes nyilatkozatban lefek­tesse a művészetről vallott néze­tét, azokat a szempontokat, ami­ket a füredi színházra vonatko­zóan szem előtt tart és a két szinésztársaságról szóló bírála­tát. A sok tekintetben fontos és értékes és eddig teljesen isme­retlen nyilatkozat élénk világítást vet Kisfaludy Sándornak különö­sen a művészetről alkotott fel­fogására. Csaknem Bajzával egyidejűleg mondja ki azt a fontos igazsá­got, hogy a művészet teljesen független születéstől, rangtól, vagyontól; a művészetben egye­dül az istenadta tehetség a mér­tékadó. „A művészi világ egy, — úgy mond — az emberi lé­leknek földfeletti és valóban Ég­gel rokon természetétől, az ész éles fogalmai által alkotott, a lángoló elmének képzelőtehetsé­gei által terjedő, — s a szivér- zelmeitől indulatosan szeretett s ölelt, — a közönséges emberi természeten és mindennapi életen felül emelkedett világ, melybe juthatni s abban helyet foglal­hatni, csak a nagyobb talentu­mokkal áldott embereknek osz­tályrészük“. A művészet világába való jutáshoz sok ut, sok mód és sok eszköz áll az arra hiva­tottak rendelkezésére. A tudó­Ha a „Zalamegyei Újságában hirdet, biztos sikert ér el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom