Zalamegyei Ujság, 1925. április (8. évfolyam, 88-94. szám)
1925-04-24 / 92. szám
2 Zalasncgyci Újság 1925. április 24 lajstromos szavazást, arányos képviseleti rendszert, javasol. Rakovszky Iván belügyminiszter az eredeti szöveg elfogadását kéri. A 22. § nál Szilágyi Lajos a központi választmány 50 százalékos redukálását, a 23 ik § nál pedig azt kéri, hogy a legfelsőbb felebbezési fórum a Közigazgatási Bíróság legyen. A bizottság a 23-ik §-t eredeti szövegezésben fogadta el. Paky Endre előadó a 31. §-nál azt kívánja, hogy azoknak a négy elemit végzett főldmiveseknek, akiknek 60 aranykorona tiszta kataszteri jövedelmük van, adják meg a szavazati jogot feleségükkel együtt. Rassay Károly azt szeretné, ha ez a jog a köztisztviselőkre is kiterjesztetnék. (Az ülés délután 2 órakor ért véget.) Szerb gyártmányú robbantóanyaggal dolgoztak a bolgár kommunisták. Nagy a harag Belgrádban. — Az oláhok megerősítik a déli határokat. Szófia, ápr. 23. A rendőrség felfedezte Csunktuloffnak a rejtekhelyét, aki főmunkatársa volt Minkownak terrorisztikus cselekedeteiben. Mivel a rendőrségnek fegyveresen ellenállt, a rendőrök lelőtték. Szófia, ápr. 23. A kamara ülésszakát junius 6 ig meghoszabi- tották. Bpest, ápr. 23 A budapesti bolgár követ a bolgár forradalomról szóló híreket a leghatározottabban megcáfolta. Almássy László, az egységespárt elnöke a bulgáriai merénylet alkalmából levelet intézett a bolgár követhez, amelyben részvétét és egyúttal örömét fejezi ki a király megmenekülése fölött. Belgrád, ápr. 23. Egyes bolgár lapokban hasábos cikkek jelentek meg és azt állítják, hogy a templomi merényletet a „sigit“ elnevezésű rendkivül eiős robbantóanyaggal követték el. A „sigit“ szerb gyártmány. A bolgár lapoknak ezeket a közleményeit a szerb közvélemény tendenciózus beállításnak tartja és ezért Szerbia területén nagy a felháborodás. Belgrád. ápr. 23. A szerb követség Szófiában tiltakozó jegyzéket ad át a bulgár külügyminiszternek, amelyben erélyesen visszafogja utasítania lapok alaptalan vádjait. Bukarest, ápr. 23. Az oláh kormány megerősíti a déli határokat, hogy a bolgár menekülők beözönlését megakadályozhassa. Elítélték a tolva] debreceni gazdászt. Debrecen, ápr. 23. Szép Miklós gazdászt, aki menyasszonya édesanyjától 160 millió értékű ékszert ellopott, a debreceni kir. törvényszék 2 évi börtönre és 5 évi hivatalvesztésre ítélte el. A fiatalember a törvényszéken töredelmesen bevallotta bűnét. A budapesti járásbíróság dSn- tése szerint a házbért tényleges aranyértékben lehet fizetni. * pénzügyminiszter tévedésnek tartja a járá.bi- róság döntését. Bpest, ápr. 23. A budapesti központi járásbíróságon elvi jelentőségű Ítéletet hoztak ma házbérre vonatkozó ügyben. Fodor Ernő háztulajdonos pert indított bérlője ellen, aki a februári negyedben az aranykorona tényleges értékének megfelelő szorzószám szerint fizette lakbérét. A járásbíróság ma itéletileg kimondotta, hogy a házbér, mint magánjogi tartozás, az aranykorona tényleges árfolyama alapján fizetendő. A járásbíróság dőntéiéről Búd pénzügyminiszter a következőképen nyilatkozott: —Általában helyes álláspont,hogy a magánjogi tartozásokra vonatkozólag csak az a szorzószám érvényes, ami megfelel az aranykorona tényleges értékének, de a házbérnél törvényes erejű rendelet állapítja meg azt a szorzó- számod ami egyébként a köztartozásokra vonatkozik. így tehát a járásbíróság döntése tévedésen alapszik, amit a felsőbb bíróság bizonyára meg fog változtatni. ******'**+*****+**^*>**^+>**^~ - ■ ■ ■ ■ ----------Mi hályfi Károly ünnep* lése. Bpest, ápr. 23. A Nemzeti Színházban nagy szeretettel ünnepelték ma Mihályfi Károlyt 50 éves jubileuma alkalmával. Mihályfi Károly, aki nemcsak a Nemzeti Színház tekintélyét emelte, hanem hazafias erényeiről is közismert ur. Mihályfit a kormányzó a polgári érdemkereszttel tüntette ki. A színházban megjelentek a jubiláns tiszteletére a kormányzó, József kir. herceg, Klebelsberg Kuno gróf, Ripka kormánybiztos, Sipőcz polgármester és a tudományos és művész világ számos előkelősége. A jubilánst Váradi Aranka és Somogyi Erzsiké vezették be a színpadra szűnni nem akaró éljenzés és taps között. A meghatott öreg színész» hez több színigazgató és színész intézett beszédet. Az aradi hölgyek nevében Fáj Szeréna egy dobozt adott át, amelyben föld van — az aradi vértanuk szobra talapzata alól. — Az ünnepély a Himnusszal ért véget. A nemzetközi árumintavásár látogatottsága. Bpest, ápr. 23 Szilágyi Géza dr. belgrádi magyar kereskedelmi megbízott vezetésével tegnap este nagyobb számú jugoszláv kereskedő érkezett Budapestre, akikkel az itt időző jugoszláv vendégek száma mintegy ezerre tehető. Az oláh kereskedők száma körülbelül ugyanennyi. A jugoszláv sajtó részletesen foglalkozik a vásárral és elismeréssel emlékezik meg róla. A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei. Irta: Fára József, Zalavármegye főlevéltárosa. (iUtánnyomás tilos.) Ezt a helyzetet irigyelte meg egy másik vándor színjátszó társaság, a Fekete Gáboré. Ez a társulat 1835-ben több, kisebb- nagyobb zalai városban, községben szerepelt s megnyerte egy pár nemes ur jóakaratát. Ezen felbátorodva az 1836. évi február hó 29-én tartott vármegyei közgyűléshez azzal a kérelemmel járul, hogy érdemesítse őt a vármegye a füredi játékszín elnyerésére. A kérelem megokolásában azt hozza fel, hogy az a szinésztársulat (a Komlóssyé), amely egyébként Füreden szokott játszani, másfél év óta elmulasztotta a megye egyéb helyeit felkeresni. Erre való tekintettel kéri, hogy ő kaphassa meg a füredi színházat a nyári idényre. A vármegye a kérelmet kiadja Kisfaludy Sándornak, mint a füredi játékszín kormányzójának avégre, hogy „miután az eddig Füreden a nemes vármegye kegyességéből megjelenni engedett színész társaság ezen megye egyéb helyeit már másfél év óta játékjaival mulatni elmulasztotta, a folyamodó társaságot magok mellé veendő alkalmatos tagoknak szerzésére felszólítsa és ha azokat a füredi közönség várakozásának megfelelőnek tapasz- talandja, inkább a folyamodó és a nemes vármegye kegyességére érdemesebb társaságot a füredi játékszínre is alkalmaztassa.“ 1833 végéig a Komlóssy vezetése alatt álló Dunántúli Színjátszó Társaság játszotta megyében. Ez 1834 március havában folyamodott utoljára annak a tőkének a kamatjáért, amelyért, mint Zalában játszó társaság, előzőén több éven át folyamodott. Valószínű tehát,hogy 1834-ben aDunánt. Színjátszó Társaság utoljára játszott — Füredet leszámítva — Zala más helyein, mert 1835 december havában már — Fekete Gábor társulata kéri'„Esedező Színész Társaság“ aláírással a színészek segélyezésére szolgáló tőke kamatainak a kiutalását. Kérelmükben ezeket adják elő: „Minekutána azon szinésztár- saság, mely azon nemes megye nemesebb lelkű fiai által csaknem honosítva lévén e nemes megyében, azt mégis elhagyta és jobb kinézések és bizonyosabb kenyérkeresetreményétől elragadtatván már több esztendők óta ritkán, avagy csak akkor mulattatta mutatványaival pártfogóit, amidőn jobb kinézése nem vala, minthogy pedig az érdekelt társaság magát Nemes Abauj vármegyének hat évekig téli hónapokra lekötelezte, e táj különösen télre a színész társaságtól üresen maradt“. A vármegye ezt a kétségtelen tényt tartotta szem előtt a kérelem elbírálásánál és méltányosnak vélvén a kérvényt, utasította Kisfaludyt, hogy a társasággal érintkezésbe lépve, vizsgálja meg, vájjon megfelelnek-e a társulat tagjai a füredi közönség kényes igényeinek, s ha nem, szólítsa fel Fekete Gábort, hogy a társulatát megfelelő erőkkel szaporítsa. Az alispán, a vármegye határozata szerint, megküldi Kisfalu- dynak a folyamodó szinésztársa- ság kérelmét és kikéri véleményét. Kisfaludyt a vármegye végzése fájdalmasan érintette. Sümegről Írott, 1836 március 10-én keltezett s az alispánhoz intézett levelében a következőket Írja: „Nem titkolhatom el, hogy ezen végzés, ha bár feltételes is, engem sérelmesen lepett meg, mert, hogy nemes Zala vármegye, egy kóbor színész társaság kedvéért engem, ugyanezen ügyben megbízottat meg sem hallgatva, úgy elmellőzzön s ily néven fogadja azt, amit dicsőségére tettem, fáradtam, költöttem, amiért az egész nemzettől méltányló megismerést nyertem, azt, megvallom, Zala vármegyében megtörténhetnek nem gondoltam“. Ez az eset adott alkalmat Kisfaludy Sándornak arra, hogy terjedelmes nyilatkozatban lefektesse a művészetről vallott nézetét, azokat a szempontokat, amiket a füredi színházra vonatkozóan szem előtt tart és a két szinésztársaságról szóló bírálatát. A sok tekintetben fontos és értékes és eddig teljesen ismeretlen nyilatkozat élénk világítást vet Kisfaludy Sándornak különösen a művészetről alkotott felfogására. Csaknem Bajzával egyidejűleg mondja ki azt a fontos igazságot, hogy a művészet teljesen független születéstől, rangtól, vagyontól; a művészetben egyedül az istenadta tehetség a mértékadó. „A művészi világ egy, — úgy mond — az emberi léleknek földfeletti és valóban Éggel rokon természetétől, az ész éles fogalmai által alkotott, a lángoló elmének képzelőtehetségei által terjedő, — s a szivér- zelmeitől indulatosan szeretett s ölelt, — a közönséges emberi természeten és mindennapi életen felül emelkedett világ, melybe juthatni s abban helyet foglalhatni, csak a nagyobb talentumokkal áldott embereknek osztályrészük“. A művészet világába való jutáshoz sok ut, sok mód és sok eszköz áll az arra hivatottak rendelkezésére. A tudóHa a „Zalamegyei Újságában hirdet, biztos sikert ér el.
