Zalamegyei Ujság, 1925. február (8. évfolyam, 46-48. szám)
1925-02-27 / 47. szám
Zalamegyei Újság 1925 február 27. Ernő, Peyer Károly, Szeder Ferenc, Zsirkay János egyrendbeli és Vanczák János négyrendbeli mentelmi ügyében a mentelmi jog felfüggesztését hozta javaslatba. Az egységespár« a nők választójoga és a titkos szavazás ellen. Bpest, febr. 26. Az egységespárt választójogi bizottsága megalakulása óta ma tartotta első érdemleges Ülését. A javaslatot Puky Endre ismertette, amely után hosszabb vita indult meg a nők választójogáról. Több felszólaló a nők választójogának megszüntetését követelte, s csakis a miniszterelnök energikus fellépésének tulajdonítható, hogy a szakaszt elfogadták. Legnagyobb vita a 13. szakasznál keletkezett, amely a nyílt, illetőleg a titkos szavazásról szól. E pontnál több felszólalás történt és többen a teljes nyílt szavazás mellett harcoltak, s csak a fővárosban tartották szükségesnek a titkos szavazást. A felszólalások után Bethlen miniszterelnök behatóan ismertette álláspontját, felemlítve a szociáldemokraták követeléseit és kérte, hogy az eredeti tervet fogadják el. Ez meg is történt, habár az öt bányakerület titkos szavazása körül a miniszterelnök felszólalása után is élénk vita indult meg. — A legközelebbi ülés kedden lesz. A német birodalmi elnök állapota súlyos. Berlin, febr. 26. A kezelő orvosok a birodalmi elnök állapotáról a következő jelentést adták ki: A birodalmi elnök szerdán hirtelen megbetegedett súlyos vakbélgyulladásban, mely az éj folyamán a műtétet tette szükségessé. Jóllehet a műtétet elég gyorsan végrehajtották, hashártya- gyulladás állott elő. A betegség lefolyása tegnap este kielégítő volt, azonban éjjel rosszabbodás állott elő, úgy hogy a beteg az éjszakát nyugtalanul töltötte. Az elnök közérzete ma reggel javult, állapota azonban komoly. A szombathelyi püspök meglátogatja a királyi családot. Bpest, febr. 26. A képviselőház folyosóján egy újságíró meginterjúvolta Mikes János gróf megyéspüspököt, aki a magyar legitimizmus jövőjéről a következőket mondotta: — Hogy én mit gondolok a magyar legitimizmus jövőjéről? Nem is tudok és nem is akarok erről nyilatkozni. Talán csak eny- nyit: Ep az imént beszéltem Károlyi József gróffal, aki mostanában jött haza Spanyolországból. Melegen üdvözöltem őt székes- fehérvári beszédéért, amelynek minden szavával egyetértek. Ő nemsokára visszamegy és nagyon valószínű, hogy római utazásom után én is követni fogom őt. Károlyi gróf éveken át ottmarad. Palotát is vásárolt az udvar mellett és az ő vendégszeretetét élvezve, most nekem sem kell majd a szűk királyi kastélyt igénybevennem. — Nagyon boldog percem lesz, amikor hódolatomat fiatal királyom előtt kifejezhetem. Nekem, bár a püspöki palota fényében élek, nincsenek világi vágyaim. Ambícióim sohase voltak és ma sincsenek. Meg vagyok elégedve a legegyszerűbb viszonyokkal és ha valami álmom van, ez nem a magam személyére vonatkozik, hanem az országéra. A mi szép, nagy, müveit, gazdag és királyhü országunkra! Mindnyájan sírunk, amikor erre visszagondolunk. A szent korona az, amit megmentettünk a káoszból. Gondolatom csak egy van: integer Magyar- ország és a magyar király. Ha én ezt mégegyszer megláthatnám, milyen szívesen visszamennék megint gyergyóalfalusi híveim közé, hogy kápiánságon végezzem öreg napjaimat. Rövid távirataink. Prága. Az elmúlt év folyamán j 4481 cseh ipari munkást helyez- j tek el Franciaországban, tehát ötszörösét az előző évinek. Bpest. A Külügyi Társaság ülésén Lukács György és Paikert Alajos beszámoltak a Népszövetségi Ligák Uniójának brüsszei üléséről. Berlin. A birodalmi bank ma a váltóieszámitolási kamatlábat 10 százalékról 9 százalékra, a lombard kamatlábat 12 százalékról 11 százalékra szállította le. Marosvásárhely. A Kemény Zsigmond Társaság országos Jókai ünnepséget rendezett, "amelyen az ünnepi beszédet Kristóf György egyetemi tanár mondotta. Bpest. Az Országos Munkás- biztositó Pénztár épületében Dömék József 64 éves munkás borotvával felvágta hasát és elmetszette nyakát, mivel az orvos nem állapította meg rokkantságát, a melytől járu'ékának kiutalása függött. A szerencséién ember meghalt. j Bpest. A bíróság héthónapi börtönre Ítélte Deutsch Manót, aki mint a balatonboglári fürdő bérlője háromrendbeli sikkasztást követeti el. Bpest. A Dunántúlon a múlt év óta a mezőgazdasági munkások bére 60—70 ezer koronáról 30—35 ezer koronára esett le. Budapest környékén még 50—60 ezer koronás bérek vannak. Bpest. A Leirer-féle gyilkosság ügyében a nyomozás erélyesen folyik. A gyilkos személyére vonatkozólag súlyos gyanuokok vannak, úgy hogy a fordulat egykét napon belül várható. Bukarest. A kormány az oláh határvidékeken megkezdte a telepítéseket. A bánsági telepítés módozatairól legutóbb értekezlet volt. Bpest. Az egységespárt tegnapi ülésén Héjj Imre azt kérte, hogy Balalonfüreden gazdasági iskolát állítsanak fel. A szőlőtermelők ügyében több felszólalás történt. Tűhegyen. Akit az ember szeret, az mindig az eszében van és cselekedeteinek minden kis porcikájá- ban irányitó befolyást gyakorol. A nők öltözködnek, cicomázzák magukat annak a kedvéért, akit szeretnek, szerelmük tárgyára gondolnak nemcsak az otthonuk foglalatosságai közben, de a társaságban, a szórakozásaikban is. A férfit — ha nem is nyomja el olyan túlsúlyban az érzelem, mint a nőt — szintén leköti valamely ideál és csodálatra méltó kitartással tud ragaszkodni egy gondolathoz. A magyar nemzeti gondolat van olyan ideál, amelynek bele kellene kapaszkodni minden vérsejtünkbe, valamennyi idegrostunkba. De tegyük a kezünket szivünkre: hűek vagyunk-e életünk minden mozzanatában, munkájában és pihenésében, komoly óráinkban és szórakozásainkban ehhez a gondolathoz?! A napokban is például „magyar est“-et rendeztünk, de a szigorú korlátok közt meghúzott műsorral be is fejeztük az est magyarságát. Megfeledkeztünk a szép magyar táncokról és ízléstelen táncfigurákkal csókolóztunk. A „magyar est“-en hűtlenek lettünk magyarságunkhoz, s az örökké- áldoít, fenséges magyar gondolatnak szégyenkezve kellett petrezselymet árulni a shymmik, houpa- houpák, tangók és tangó-milen- gók miatt. * A házassági elválások ijesztő módon megszaporodtak — állapította meg tudós Laky Dezső egyetemi tanár a Magyar Statisztikai Társaság ülésén. A válások gyakorisága Csonkamagyar- országon majdnem háromszor akkora lett, mint volt a régi nagy Magyarországon. Hát bizony szomorú statisztikája ez a közerkölcsök lerontásának! De cseppet sem lehet rajta csodálkozni. Még mindig kevesebb a házassági elválás, mint amennyi a házastársak elválására, a szabadszerelemre csábitó regény és szindaZalaszentgrót múltja. Közli: Békefi László. (Folytatás.) 1605 ben a Hagymásyak elpártoltak a császártól és Bocskay- nak esküdtek hűséget. Ezután — talán két évre — úgy látszik, a császártól való elpártolás miatt elvesztették Szent-Gróthot. 1608. évi országgyűlés újból gondoskodik a várról és ingyenes munkát rendelt hozzá. 1618-ban ezt a rendelkezését az országgyűlés megismételte. Hogy a Hagymásyak ezidőben milyen szint vallottak, nem tudom. Erre egyedüli emlék maradt csak, amelyet irányadóul lehetne venni s ez a szentgróthi „nagyharang“. Ezt a „nagyharangot“ (amely a háborúnak lett az áldozata) 1630-ban öntette az egyik Hagy- másy. Tehát valószínűié g ez évig Hagymásy birtok volt Szent- Gróth. Egy adat azt mondja, hogy Szent-Gróth a XVII. század elején „vétel utján“ került a Batt- hyányok birtokába. (Erre bizonyára lehetne ! adatot találni a szentgróthi egyházi, községi, j esetleg a németujvári levéltárakban.) 1655-ből ennyi az adat: Határozat : Várához adassék 200 lovas és 100 gyalog. 1663-ban meghalt Batthyány Ádám, két fia maradt Kristóf és Pál. A családi birtokot kettőjük közt felosztották. Szentgrót Pálnak jutott, Kristófnak Tűrje. 1674-ig bírta Pál Szentgrótot, az ez évben bekövetkezett halála után annak fia, Zsigmond örökölte. 1681-ben a Kanizsa elleni várparancsnokságban az ágostai s helvét hitvallásuak templomot, iskolát és paplakot építhetnek. Szentgrótnak nagy szerepe volt a kuruc hadjáratokban, mint akkor általában a többi dunántúli váraknak is; ugyanis a dunántúli hadjárat nagyobbrésze Vas- és Zalamegyében folyt le. A kurucoknak, nevezetesen Bottyán János kuruc generálisnak e vidéken volt a főhadiszállása. 1706 november elején Heister Hannibál Horvátországból oly utasítással jött, hogy a kuruc j kézen lévő Szentgrótot is gyújtsa fel és égesse porrá. Erre azonban nem ért rá, mert (nov. 6 és 7) Győrvárnál a kuruc csapatok nemcsak hogy csúnyául megverték, hanem őt magát is elfogták. 1701 március 2.-án, Rabutin Tűrje felgyujtása (március 1.) után, hogy a nyomában levő és őt folyton üldöző kurucokat tévútra vezesse, Türjétől egész lovasságát délnek fordította és átköltöztette a Zala vizén, a szent- gróti hídon, mintha Kanizsának és igy Horvátországnak akarna fordulni. Ezen megtévesztő mozdulattal nyilván odatörekedett, hogy a nyakán levő kuruc lovasság zömét a Zala jobbpartjára csalván, előtte Sárvár felé jelentékenyebb erőtvie találjon. (Félt a jámbor a komoly összecsapástól, mert seregét Csobáncnál és útközben többszörösen megritki- tották.) Ugyanis mindjárt másnap, március 3-án éjfél után nagy csendesen felkészült, még virradat előtt visszajött a folyón és piromanikus szokásához híven Szentgrótot teljesen tűzbe borította. Ezután megindul Pereszteg felé. 1707. máj. 1-re Bottyán igy rendelkezett: Balogh Ádám, Kisfaludy László és György ezrede a Zala vize mellé, Szentgrótra szánjanak, hogy az ezredek megvizsgálása (számbavétele, kifizetése, felruházása) megtörténhessék, mert Korvinyi János főszemlemester a pénztárral slb. ottleend. De bizony a főszemlemester mindegyre csak késett és még május elejére sem érkezett meg. Megállapítható tehát, hogy nevezett ezredek ezen idő alatt Szentgróton és vidékén táboroztak. A fizetetlen, élelme- zetlen, ruházatlan katonaság türelmetlenkedni, szökdösni és bizonyára fosztogatni is«# kezdett, mert Bottyán május 18 án egyenesen Rákóczihoz irt, mire csak junius 12-én érkezett meg a válasz, hogy — legyenek türelemmel. Erre Bottyán személyes anyagi áldozatokkal és a környékbeli nemesek és polgárok támogatásával Szentgróton tartög&tla őket. 1707-ben még a téli hadielszállásolás alkalmával is egy ezred Szentgróton tanyázott. (Folyt, köv.) #
