Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-02 / 40. szám

1910 augusztus^7. • Zalamegye, Zalavármegyeí Hirlap* 28 tés határidejét folyó évi október hó 10-ig hosszabbitotta meg. A vásáron Miklóasy Antal Nagykanizsáról egy szabadalmazott igen élelmes találmányát fogja első izbeu bemutatni, melynek célja az, hogy a baromfi a takarmányt jobban értékesítse és gyorsabban fejlődjön. A feltaláló a vásáron élőszóval is fogja találmányát ismertetni. Hivatalos rovat. Közhírré teszem, hogy a Váliczkavölgyi vizitársulat a Váb'czka patak partján való legeltetést eltiltotta; az 1895 évi XXIII. tc. 40. §-a alapján pedig elrendelem, hogy a partbirtokosok a parton termett füvet késedelem nélkül lekaszálják. Erről az érdekelt partbirtokosokat oly figyelmeztetéssel értesítem, hogy azokat, akik ezen tilalmat megszegik, vagy kötelességük teljesítését elmulasztják, a hivatkozott tc. 185 §-a alapján 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fogom büntetni. Zalaegerszeg, 1910 szeptember 28-án. Dr Korbai, polgármester. H irek. Október 6-ára. Sok időnek kell elmúlnia, amig kellő megvilágításban fogja látni a magyar nép október 6-ikát és mindama eseményeket, amelyek megelőzték. Mert, hogy megértsük ezt a napot és teljesen uralkodjunk a szabadságharc nagyszerű témája fölött, ahhoz nem elég ha elolvasunknéhány históriás könyvet és végig hallgatjuk az ünnepi szónokokat, akik többé-kevésbbé sikerült frázisok tüzénél élénkítik az emlékezést és hevítik a hazaszeretetet. Dembinszky, akit 1849. tavaszán a magyar hadak fővezérletével bízott meg a forradalmi kormány és aki ellen erre egyöntetűen foglaltak állást Görgey, Klapka, Aulich és a többi magyar tábornokok, megjósolta, hogy a magyar ügyet nem külső ellenség, hanem a magyar egyenetlenség fogja megbuktatni. A lengyel szabadsághős mielőtt hozzánk jött volna, a saját hazájában is látott visszavonást, itt is megérte az eszme bukását, itt is meptanulta, hogy nép, amely egy akaraton lenni nem tud, szabadságát ki uem vívhatja. Lassan-lassan eloszlik a fátyol, amely a szabadságharcunk története fölött terjeng és eddigelé akadályozta a mai nemzedék tisztán látását. Meglátni kezdjük a hibákat "és gyarlóságokat, melyek az ügy bukását idézték elő. Ha Kossuth nem féltékenykedett volna Görgeyre, ha nem történt volna meg a debreceni nagy templomban a trónfosztás, hol a dicsőséges tavaszi hadjárat után nyomban Bécs ellen vonult volna a magyar hadsereg ... mi lett volna a szabadságharc vége, hol állana ma Magyarország ? Ezsk a kérdések, tépeiődések, a kritikának szavai játszanak most bele a szabadságharcról való emlékezésbe és amikor gyászoljuk, dicsőítjük sz aradi tizenhármat, busán gondul Ullk h na, hogy az a visszavonás, amely a magyar szabadság ügyéi a bukásba, hőseit a bitófára vitte, ma is csak ugy pu^ztit kö/öt i iink, mint unnak előtte. A magyar nép ma szakadozottabb, mint valaha volt. Hajdanta osak a nemzetiségiekkel láttuk magunkat szemben, ma azonban ádáz osztályharc is pusztítja a magyar egységet és gyűlölködő ellenségként, harcos ellenfélként állnak egymással szemben nemcsak a jtársadalmi rétegek, de még az egyes foglalkozási osztályok is. Mind jobban kiélesednek az ellentétek. A hatalmon levő osztályok görcsösen ragaszkodnak privilégiumaikhoz, a közügyeket tisztára hatalmi szempontokból intézik és n hazsfiisság fogalmával födik a maguk érdekeinek fogalmát. A szabadságharc csak ugy vált lehetővé, hogy jogokért való harc volt. De hogy képzeljük el most, hogy a magyar nép milliói a vérüket is föláldozzák adott esetben a veszélyeztetett hazáért? Hol az energia, a veszedelem, az akarat és az érdek, amely nélkül ily nagyszerű tömegmozgalom el sem képzelhető? . . . Az aradi vértanuk arra intenek, hogy csak egyetértéssel és a jogok és kötelességek arányos megosztásával érhet el nagy célokat a magyar nemzet. Ide s tova hatvan esztendő óta áll az ő tanításuk, él nogyBzerü emlékezetük, de példáikon nem okult még a magyar nemzet. i j Izraelita istentiszteletek sorrendje. Hétfőn regj gel '/jöj hétfőn esto 3/

46 órakor; kedden Roshaj sonó ünnep első napja reggel 6 órakor, délelőtt 9 órakor, délután 4 órakor, este 6 órakor ; szerdán iinnep második, napja reggel 6 órakor, délelőtt 9 órakor, délután 4 órakor; hétköznap reggel ! 7*6 órakor, este */

46 órakor; péntekeste 3/

46 t órakor. ; A vértanuk napja. Minden évben egyszer ! visszatér reánk magyarokra a nagy nemzeti j gyász emlékezete. Nincs még egy nemzet a fii 1 ! dön, amelynek történelme olyan megrázó, gyásza j annyira betelt, volna, mint a mienk. Minden év• ben egyszer, október 6-ikáu megnyílnak a hősök sírjai Arad mellett, csörgő láncaikkal kikelnek a hősök hősei belőle, körüllengik Arad vikékét, megtermékenyitik az ősi ugart az emlékezés magjaival s néma ajakkal hívják tetemre az igazságot, az egész világot. Az idén 61-iket fordult az idő kereke azóta az esemény óta, amely nekünk nagyon drága diosőségünk fog maradni örökre, a legutóbbi szabadságharc óta. De 61 esztendő gyógyító balzsamával sem tudjuk elfelejteni azt a gyászt, nem . . . azt a tömeggyilkosságot, amelyet a legnemtelenebb boszu vezetett, nem fogjuk, nem tudjuk elfelejteni soha. A gyászünnepélyen az egész ország hazafias testületei, vármegyéi s városai képviseltetik magukat. Zalavármegye közönségét egy küldöttséggel Gróf Batthyány Pál országgyűlési képviselőnk fogja képviselni. Hivatalos órák a zalaegerszegi föszolgabiróSágnál. Mivel a Zalaegerszegen lévő hivatalok tu'nyomó többségében a hivatalos órák reggel 7-től délután 1 óráig tartatnak, a vármegye bizottsága szeptember 12-éa tartott rendes közgyűlésén 14929/910. jkv. 911. sz. alatt hozott véghatározatával kimondotta, hogy a szolgabírói hivatal I ívatalos órái május hó 1-től október hó l-ig reggel 7-től délután 1 óráig; oütóber hó 1-től április 30-ig reggel 8 órától délután 2 óráig tartassanak. Orvos választás. A Messer Samu dr elhunytával megüresedett belatinozi körorvosi állásra a napokban ejtették meg a választást, amelyen két pályázó közül egyhangúlag Kollárs Ferenc drt választották meg. A városok kongresszusa. A rendezett tanáosu városok polgármesterei f. évi október 9-én Szombathelyen kongreszszust tartanak. A program három napra van tervezve. A kongresszus tárgysorozatát a következőképen állapította meg az elnökség: 1. Elnöki megnyitó. 2. A tanácsjelntése az egyesület működéséről. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1909. évi számadásokról. 4. A tanács előterjesztése az 1911. évi költség, vetés megálapitása iránt. 5. Ügyész választása. 6. A jövő évi rendes közgyűlés helyének és idejének a meghatározása. 7. A városok államsegélye és a r. t. városi tisztviselők fizetésrendezése. Előadó Várhidy Lajosé, titkár. 8. A tanács előterjesztése 1000 korona pályadíj kitűzése iránt. 9. A községi vállasztói jog és virilizmiis. Előadó: | Ujváry Ede dr szombathelyi városi tanácsos. ; 10. Szombathely város rend izésének és fejlő; désónek ismertetése. Előadó: Horváth György dr szombathelyi városi főjegyző. 11. Az időköz] ben beérkezett indítványok tárgyalása. A kon' gresszus tagjainak szórakoztatására a követkei zőleg állapították meg a programmot: október 8 án délután 3 órakor indulás kocsikon a város megtekintésére. Megtekintendők: 1. A székesegyház. 2. A Szent István és Erzsébet királyné parkok. 3. A városi vízművek kibővítésének ; munkálatai. 4. A sporttelep és népliget a gyer| mekmenhellyel. 5. A villanytelep és a gázgyár. ! Délután 5 órakor Brenner Tóbiás szombathelyi | polgármester lakásán pihenő. Délután 6 órakor | a szakosztályok tanácsülése a közművelődési , házban. Este 8 órakor a Szőkeföidi sörház: kertben ismerkedő est. Október 9-én délelőtt ! 9 órakor gyűlés a közművelődési ház nagyter' méhen. Közgyűlés után a közművelődési ház ; gyűjteményeinek (könyvtár, régiségtár, képtár, 1 természetrajzi tár és néprajzi tár) megtekintése. Délután 1 és fél órakor közös ebéd a Sabaria vendéglő nagytermében. Kinevezés. Az elhalálozás folytán megiireseí dett zalaszentgróti állami elemi iskolai tanítói : állásra Auerbach István neveztetett ki. Sümeg főreáliskolája. Sümegen tudvalevőleg : 4 osztályú alreáliskola áll fenn. A város közönségének hő óhaja, hogy ezt a 4 osztályú iskolát 8 osztályúvá emelje föl a közoktatásügyi kormány. A képviselőtestület most kérvénnyel fordult a kormányhoz e tárgyban, kimutatva az iskola fejlesztésének szükséges és hasznos volt t. Siimeg község kórelme jogos és méltányos, azért hihszük, hogy a kormány nem fog elzárkózni annak teljesítése elől, hanem tőle telhetőleg rövid időn belül felállítja a kérelmezett 4 osztályt, hogy a reáliskola főreáliskolává legyen. munkásgimnázium ez évi tanfolyamát okt1-ón kezdi meg. Tantárgyai okt., decz. hóban: magyar irodalom, előadja: Suszter Oszkár; természetrajz, előadja Haerter Ádám ; ábrázoló mértan, előadja Tikk László ; január-március hóban sorra kerül: világtörténelem, művelődéstörténelem, természetrajz, szabadkézi rajz. Mint az idei tárgyak összeálitása is mutatja, részben oly előadások tartatnak, melyek minden értelmes embernek szükséges ismereteket közölnek, részben pedig olyanokat, melyek különösen az iparosoknak hasznosak. Az előadások hallgatása semmiféle anyagi áldozatot nem követei s az iparos és kereskedő ifjúság a kedd, szerda, péntek és szombat esti egy-egy óra feláldozásával oly ismeretek birtokába jut, melynek értékét felmérni sem lehet s melyet később, mikor annak becsét igazán felfogja, semmi pénzért sem tud megszerezni. Melegen ajánljuk tehát ugy a kereskedő mint az iparosifjaknak, hogy minél számosabban jelentkezzenek hallgatókul..Beiratkozni lehet e hó 25 én vasárnap d. e. az ipartestület helyiségében Klosovszkv Ernő titkár urnái, valamint 1-én az előadások megkezdésekor Halálozás. Szeptember 25-én hunyt el városunkban Vizlendvay Mihályné született Domby Borbála. Az elhunyt halálos ágyán a szegényekre és szükölködőkre gondolt s a város több egyesületének adományokat rendelt. Igy az önkéntes tűzoltó egyesületnek 50 K-át, az elaggott iparosok alapjának 50 K-át, a katholikus legényegyletnek 50 K-át, a kőműves szakegyletnek 50 K-át, a keresztény szooialista egyesületnek 50 K-át, a munkások betegsegélyző egyletének 50 K-át, a városi szegények közt leendő felosztásra 68 koronát adatott. A nevezett egyletek és a megajándékozott városi szegények kegyelettel fogják az adományozó emlékét megőrizni. Köszönetnyilvánítás. Vizlendvay Mihály ur az elaggott iparosok alapja javára 50 koronát adományozott. Fogadja a nemesszivü adakozó az ipartestület hálás köszönetét. Helyreigazítás. Mult számunkban az egyik fővárosi napilap nyomán megírtuk, hogy Derencséay Pál járásbirósági dijnokot az igazságügyminister a nagymartom járásbírósághoz végrehajtóvá kinevezte. A fővárosi lapban ez a hir kézirathibából került igy bele, mert Dereucsény Pált a minister nem végrehajtóvá, hanem Írnokká nevezte ki. A be nem iratkozott tankötelesek összeírása. Az iskolába be nem iratkozott tankötelesek összeírása folyik a héten városszerte. A tanács négy hivatalnokot küldött ki, akik házról-házra járva írják össze azokat a 6—15 éves korban | levő tanköteles gyermekeket, akik eddig az isI kólába — a mindennapiba és ismétlőbe — be | nem iratkoztak. Tekintettel arra, hogy az e | tárgyban kibocsátott 2085/907. számú ministeri utasítás 9. §-a azt, aki tudva hamis adatokat vall be, vagy be nem iratkozott tanköteles gyermeket szándékosan elhallgat, 100 K-áig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli fenyíteni, jól teszik a szülők, esetleg munkaadók, ha a náluk levő ilyen tanköteleseket azonnal beíratják, mert büntetés éri őket. Előadás a koleráról. Az országban fellépett koleraveszedelem ellen való védekezésnek módjait megismertetni a tanuló ifjúsággal, igen szerencsés gondolat. A fertőző testi betegségek ellen a társadalom annál könnyebben tud védekezni, mennél többen ismerik a védekezésnek helyes módjait s ehhez az ifjúságot hozzászoktatni szükséges. Ezek az irányelvek indították a főgimnáziumunk igazgatóságát arra, hogy a koleraveszedelemre vált tekintettel tartson előadást erről a vészről. Az igazgatóság ezért megkérte dr Halász Miksát, az intézet orvosát, hogy ismertesse az ifjúság előtt a kolera vész