Zalamegye, 1910 (29.évfolyam, 27-52. szám)

1910-08-21 / 34. szám

1910 augusztus 14. • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 363 kinek nem szabad. A vásiír kezdetéül meghatározott időt követő két órán belül uem helybelieknek és ismét elárusítóknak — saját háztartásuk egy napi szükségletét meghaladó — vásárlásokat eszközölni nem szabad. Aki ezt a tilalmat megszegi, legyen az árusitó, vagy vevő, kihágást követ el és 3 napi elzárással s 40 K pénzbüntetéssel büntethető. A szabályrendelet meg van, életbe is léptettek, most osak az van hátra, hogy a hatóság szigorúan ügyeljeu föl annak végrehajtására. A hatósági üdvös intézkedésnek csak ugy lehet foganatja, a kofák törhetetlen kapzsiságának osak abban az esetben lehet gátat vetni, ha a szabályrendelet batározmányainak betartását éberen ellenőrzik, különben minden a régiben marad. Mérges gomba a piacon. Valamikor a Göosejt vargánya országnak tartották. Annyi volt a gomba, hogy a nép táplálkozásában jelentős szerepe jutóit. Ugy látszik azonban, hogy a kultura terjedése ellensége a gombának. Amióta Göcsejben intenzívebb gazdálkodás folyik, a piacon mindegyre kevesebb a gomba s az értéke immár annyira felszökött, hogy a valamikor olcsó gomba ugyancsak drága lett. Össze is szedtek mindenféle lomot, aminek gomba a neve. Ennek természetesen az a következménye, hogy mérges gomba kerül a piacra. Mult héten két zalaegerszegi osaládnál is megjárták. Egyik helyen szerencsére már az étel gyanús Bzaga elárulta a veszedelmet, de egy uri falamia több tagja megmérgezte magát. Nagyobb baj nem történt ugyan, mert — ugy látszik — a mérges adag nem volt nagy, de mégis gyors orvosi segélyt kellett igénybe venni. A gyanús gombára tehát jó lesz ügyelni. Felülfizetések. A Zalabéri Iparos Olvasókör tekeversennyel egybekötött nyári táncmulatságán felülfizettek : báró Guttmann László 5 K, Stern Mór Fia (Jánosháza), Günsberger Gyula, Simon János (Baltavár), Langoner János, Keszler Bernát 2—2 K, Hock Albert 1 K 20 f, Mayer Mór, Reisinger Károly, Pollák Rudolf, Fekete János, Világosi Mihály, Bátor Ferenc, Sziber Jenő, Fellner Simon, özv. Rotthauser Sámuelné, Nagy István, Huszti Fereno l —1 K, Réfi Károly 50 f, Pollák Dávidné, Pollák Dezső, Baranyai József, Szabó Lajos, Baranyai János, Molnár Vilmos, Cseh Németh József, Görész Mátyás, Élesíts Juliska, Csoknyai Mariska, Csoknyai Irén, Halász Péter, Kozáry Lajos, Kiss János, Pollák Zsigmond, Németh János (Pakod), Rab István, Lőrinc Vince, Stekli Elek, Morgós Jenő, Kerbőc Vendelné, Németh József, Hock Róza, Tóth Károly, Németh Gyula, Juhász Gyula, Kapássy FereDc, Tóth Boldizsár 40—40 fillér, Gombás Mihály, Fehér Zsigmond, Hock Sándor (Baltavár) 20—20 fillér. Mértékek időszakos hitelesítése. Az 1907 évi V. tc. alapján kibocsátott 29641/900 sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet értelmében a mértékek időszakos hitelesítését a nagykanizsai állami mértékhitelesítő hivatal Zalaegerszegen 1910 augusztus hó 25-én kezdi meg és pedig az A—D betűvel kezdődő felekre nézve augusztus 25-én, az E—G betűvel kezdődő felekre augusztus hó 26-án, a H—K betűvel kezdődő felekre augusztus 27-én, az L—O betűvel kezdődő felekre augusztus 29-én, az R—S betűvel kezdődő felekre augusztus 30-án, a T betűvel kezdődő felekre augusztus 31-én, az U—Z betűvel kezdődő telekre szeptember 1-én. A hitelesítés délelőtt és délután, szeptember 1-én azonban csak délelőtt történik. Zalaegerszeg után szeptember 1-én délután kerül a sor az andráshidaiakra és az Apátfa községiekre. Szeptember 2-án délelőtt Besenyő községbeliek kerülnek sorra, délután pedig Bóczfölde és Botfa községek. Szeptember 3-áu délelőtt, Botfa és Csácsbozsok, délután pedig Csatár. Ebergény, Hottó, Kaszaháza és Kiskutasra szeptember 5-én délelőtt, Kispáli, Nagykutas és Nagypáli délután kerülnek hitelesítésre. Ságod, Szenterzsébet,hegy szeptember 9-én délelőtt, Teskánd és Vorhota községek mértékei délután vétetnek hitelesítés alá. Ezzel a hitelesítés Zalaegerszegen befejeződik. A kiküldött Nagylengyel községbe utazik, ahol következő sorrendben fogja a hitelesítést eszközölni : Barabásszeg szeptember 7-én délután, Bazita, Böde, Csonkahegyhát szeptember 9-én délelőtt, Dobronhegy, Gellénháza s Gombosszeg délutáu, Győrfiszeg, Iborfia községek s Kustánszegben lakók A—K betűvel kezdődőkre nézve szeptember 10-én délelőtt, a K—Z betűs telek s Lickóvadamos délután, Babosdöbréte s Milej községek szeptember 12-én délelőtt,, Németfalu, Ormándlak, Paiasz^g és Pálfiszeg A—I betűvel kezdődő felekre délutáu, Pálfiszeg I—Z betűs felek s Petrikeresztur községek szeptember 13-án délelőtt, Rózsásszeg s Zalaszentmihályfa délután, végül Kislengyel község szeptember 14-én délelőtt. Nagylengyelből a kiküldött Zalaszentiván községbe utazik, ahol Alibánfa községgel kezdi_ meg a hitelesítést szeptember 15-én délelőtt, Ordöghenye és Petőhenye község délután, Pozva és Zalaszentlőrinc szeptember 16-án kerülnek sorra. Szepetk központon szeptember 17 én délután, Gyűrűs és Pókafa községek szeptember hó 17-én délután, Kemendollár szeptember 19-én délelőtt, Zalaistvánd délután fog hitelesítés alá kerülni. Ezután Bak községben hitelesít szeptember 22-én délelőtt, Sárhidát pedig délután. Innen tovább folytatja útját Zalatárnokra s innen Novara. A hitelesítésre szállítandó mértékeknek és mérőeszközöknek tisztáknak, portól és rozsdától menteseknek, egyszóval jókarban levőknek kell lenniök, különben hitelesítés alá nem bocsáttatnak. Minden közhasználatban levő mérték és mérőeszköz, tekintet nélkül arra, hogy azok mennyi idő óta vannak használatban, bemutatandók. Bemutatandók a kereskedők, mészárosok, hentesek, korcsmárosok, vendéglősök, molnárok s általában mindazoknak a tulajdonában lévő mértékek és mérlegek, amelyeket magánfelekkel való kereskedés alkalmával használnak. A hitelesítésnek elmulasztása szigorú büntetést von maga után. A hiteleeitésre kijelölendő helyiséget a hatóság falragaszok utján teszi majd közzé. Ugyanosak a falragaszok adnak bővebb utmutatást. Uj vasút. A Tűrje—sárvári vasút engedélyezési tárgyalását jövő hó folyamán minden valószínűség szerint megtartják. A végrehajtó bizottság, amelynek elnöke Herbst Géza vasvármegyei alispán, a maga részéről mindent megtett, hogy a vasút ügyét siettesse. A költségvetések, építési tervek már a minisztériumban vannak. Kivándorlás Ausztria-Magyarországból. Épp most megjelent hivatalos kimutatás szerint a mult évben Ausztria-Magyarországból 170.191-en vándoroltak ki Amerikába. Ezek között 27.941 magyar és 21.096 német volt. A többiek más nemzetiségűek. Ugyanaz időszakban AusztriaMagyarországba 11.026 magyar és 4278 német vándorolt vissza Amerikából. A vasvári buc8u. Nagyboldogasszony napján van a hires vasvári bucsu, amelyre sok ezer ember sereglik össze. Zala vármegye népe már ősidők óta látogatja ezt a búcsújáró helyei. Részint csoportokban gyalog mennek, nagyobb része azonban legalább az egyik utat vonaton teszi meg. A bucsu napján tehát ezrekre szaporodik az utasok száma, akik ugy szoronganak a kocsikban, mint a héringek. A vasút ugyanis sohasem gondoskodik elég koosiról. A jegyeket kiadják s a jámbor bucsus, ha a jegy már a markában van, utazni is akar. A vonatot ugy rohanják meg, mint a japánok Port-Artburt. Nincs olyan hatalom, amely ennek az áradaínak ellent tudna állni. És a vasvári állomáson már épületes jelenetek fejlődnek ki. Verekedés, tolongás, taszigálás, lárma közben igyekszik mindenki helyet kapni. A rendes vitelbérért marhaszí;llitó vaggonokba tuszkolják az emberekel s még szerencsés aki oda is bejut és nem kell hazáig gyalogolnia. Útközben pedi^ valósággal kinos a helyzet a forró fülkékben. És jellemző a mi közlekedési viszonyainra, hogy ez évről évre ismétlődik, a vasút pedig nem tartja szükségesnek, hogy a vasvári búcsúra töhl) kocsit állítson elő. Villámsujtott aratók. A mezőn dolgozó paraszt népnek már régi rossz szokása az, hogy az égi háború elől a fa alá, vagy a learatott gabona kévéi közé bújik, hol legjobban ki van téve a villámcsapás veszélyének. Tárnokon, mint ottani tudósitónk irja, a minap két áldozatot is követelt magának a villámcsapás. A község fölött nagy vihar vonult keresztül, a megeredt zápor elől a község határában dolgozó két fiatal arató az árpakeresztek közé húzódott, ahova a villám lesújtott és mindkét legényt agyonsújtotta. Az árpakeresztek tüzet fogtak, de az aratók csakhamar eloltották és ott talalták a két legény megszenesedett holttestét. A VÍZ halottai. Egész nyáron át egyre-másra kaptuk a hireket vizbefulladásokról, amik legtöbbször a könnyelműségnek és vigyázatlanságnak következményei. Ráckauizsaról írják, hogy a község határában folyó Mura a napokban egy 20—25 év körüli férfi hulláját vetette ki, aki fürdés közben fulladt a Murába. Kilétét mindeddig nem sikerült megállapítani. A hulla régóta lehetett a vízben, mert egészen feloszlásnak indult. — Az alsólendvai járásban levő Felsőbesztercén a napokban egy 45 év körüli férfi hulláját halászták ki a Murából. — Kotorban pedig a Mura egy 11 — 12 éves leányt vetett partra. A kis leányon kék szoknya és fehér ing volt. Azt hiszik, hogy két nappal előbb valahol fürdés közben fulladt a Murába. — Alsólakos községben is hasonló szerencsétlenség ért egy kis fiut. — Dávid Imréné öttani lakósnak a mezőn lévén dolga, 3 éves Józsi nevü fiát. Varga Ferencné gondjaira bizta. A kis fiu az udvaron játszadozván, beleesett a tókába és megfuladt. Csak hosszas keresés után akadtak reá. A kis holttestet az alsólendvai kir. járásbíróság felboncoltatta s a gondatlan Vargáné ellen az eljárást megindította. Szerencsétlenség a vasúton. Sohuch József várujfalusi (Vasmegye) korcsmáros Tapolozán járt bort vásárolni. Dolgai végeztével hazafelé utazott. A vasúti kocsiban nagy meleg volt, Schuch tehát kiállott a vasúti kocsi lépcsőjére hűtőzni. A szerenosétlen ember elszédült, fejtetőre kibukott s agyrázkódást szenvedett. Feltették a vonatra s beszállították Szombathelyre, ahol a kórházban rövid idő alatt meghalt. Gyújtogatás csalásból. Pék Mihály nemesrádói földmives telkén rövid idő alatt többször ütött ki tüz gyanús körülmények között. A mult hetekben is, világos nappal, kigyulladt a háza, amin kivül egy pajta a takarmánnyal s több gazdasági gép elégett. Ugyanakkor a szomszédjánál Filó Ferencnél is tüz ütött ki, ami nagy mennyiségű gabonát elhamvasztott. A csendőrség figyelmes lett a tüzesetekre s minthogy több olyan gyauus körülmény merült föl, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Pék Mihály maga gyújtogatta a háza tájékát, hogy ezzel a biztosítási összeghez hozzájuthasson, a csendőrbég szigorú vizsgálatot folytat ellene. A gondatlanság áldozata. Hírt István kapolcsi lakos 8 éves Mari nevü leánya a szomszéd Tál Imre kutjára ment vizért. A kut kávája alacsony és korhadt volt. A leány vizinerités közben megcsúszott s az alaeson káván keresztül a kútba esett és belefuladt. A tulajdonosokat a csendőrség gondatlanságból okozott emberölés miatt feljelentette. A bál Után. A Balaton-Fonyódon a napokban gyilkosság történt. A bál után két legény egy leány miatt összeveszett az utón. Zsinkai Lajos matróz a verekedők közé vetette magát, nehogy kárt tegyenek egymásban. Erre az egyik legény László István kést rántott és Zsinkait megs iurta. Beszállították a kórházba, ahol meghalt. Négyszeres Öngyilkos. Ács Ferencné egy 26 éves félkegyelmű asszony a napokban két csomó gyufa oldatát itta meg. Nagyon rosszul lett, de meghalni nem tudott. Később ismét feloldott két csomó gyufát, de ez sem ártott meg neki. Kevéssel ezután ismét feloldott két csomót, de mert ettől sem következett be a halál, végre a negyedik kisérlet meghozta részére a megváltó halált. Péntekre kiszenvedett az életunt asszony. Gyújtogatás. Szombaton, folyó hó 13-án éjjel 2 órakor kigyuladt Mersics István tapolczai lakos Bacsányi János utcában levő háza. A azáraz szalmatelőn gyorsan nyargalt végig a tüz, amely nemcsak a háztetőt, hanem a padláson raktározott nagymennyiségű száraz takarmányt és a pajtában volt osépletlen gabonát és szalmát is fölemésztette. A házat egy pyromániában szenvedő elmebeteg ember, Kustár József 51 éves sümegi illetőségi csizmadia gyújtotta fel, akit el is fogtak és tettének töredelmes bevallása után átadták a tapolczai kir. járásbíróságnak. A kár részben megtérül, mert a háztető és takarmány biztosítva volt. Cigányok garázdasága. Özv. Takáos Jánosné kapolcsi lakós arra ébredt föl egyik éjjel, hogy kamarájának ajtaját valaki fel akarja feszíteni. Lármát csapott, mire a osalád több tagjai is fölkeltek és az udvarra siettek. Holdvilágos éjjel lévén, néhány cigányt láttak, akik megrakodva éppen el akartak indulni. Takáosék ut.jukat állták, mire a oigányok négyen voltak — erős ellenállást tejtettek ki. Igy hadakozva sikerült a cigányoknak elmenekülniök, azonban a nyomban értesített esendőrök Horvát József,