Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-08-22 / 34. szám

1909 szeptember 12. »Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 5 közgyűlésen a tagok kevés szánban jelentek meg, ami a szorgos munkaidőnek tudható be. A G. E. közgyűlését megelőzőleg a Központi Mezőgazdasági Bizottság tartott ülést, amelyen elhatároztatott, hogy a folyó évben Nagykanizsán, Letenyén, Zalalövőn, Paosán és Szentgróton rendeznek állatdij ázást. A díjazások összköltsége 3440 K, amelyből a kormány 2500 koronát fedez, a még szükséges 940 koronából 600 K esik a Z. G. E. költségvetésének terhére s felszólítják a gazdaköröket, hogy saját pénztárukból 150—150 koronával járuljanak hozzá a díjazások költségeihez. A lótenyészbizottmány elnöke kieszközölte, hogy a muraközi lódijazás 2000 K államsegélylyel a folyó évben is megtartható legyen. Az államdijon kivül még 600 K egyesületi dij is kiadatik. Az állatdíjazás tervezetét Koller István indítványára akként módosította a bizottság, hogy a díjazás nem csak a Muraközben, hanem az egész vármegyében tenyésztett hidegvérű lovakra kiterjesztetett. A titkár jelentette, hogy a bizottság folyó évi költségvetése már leérkezett, a fedezet azonban nem utalványoztatott. A költségeket tehát a Gazdasági Egyesület előlegezi addig, mig az ebadóalap megfelelő hányada a bizottság részére ki nem utaltatik. A gazdasági munkáslakások épitésére vonatkozólag akként határozott a bizottság, hogy az alispán által beszerzett adatok áttanulmányozása után fog e tárgyban a törvényhatósági bizottsághoz előterjesztést tenni. Koller István indítványára — Árvay Lajus, Malatinszky Ferenc, E;ek Ernő, Stádal János hozzászólása után — elhatároztatott, hogy a bizottság átir a vármegyéhez aziránt, hogy a lótenyésztésről alkotott szabályrendelet akként módosíttassák, miszerint a magánmének túlságos igénybevételének megakadályozása oéljából az egy ménnel födezte'.hotő kanoak száma mugállapittassék ós köteleztessék minden tulajdonos pontos fedeztetési lajstrom vezetésére, az ellenőrzésről ós a rendelet megszegőinek megbüntetéséről intézkedés tétessék. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület közgyűlése az állatdijazások, valamint a munkásházak építése tárgyában a Mezőgazdasági Bizottsággal egybehangzó határozatot hozott s egyszersmind az állatdijazások előleges költségeire 600 koronát a bizottság rendelkezésére bocsátott. Elhatároztatott, hogy a G. E. — a novai járási gazdakör véleménye alapján — Vizsy Boldizsár novai lakos gazdaságának népies mintagazdasággá való alakítása iránt az intézkedéseket megteszi. Zalaegerszeg város &z egyesületi kertnek megvétele iránt ajánlatot tett. A közgyűlés az eladást elvben elhatározta s a kert megbeoslését elrendöite. Znaminka József és Kiszel Zsigmond nemokleveles gazdatiszteknek az alaki képesítés alól leendő felmentését a közgyűlés véleményezte. Szentantalfa község negyedik vásár engedélyezését kérte s a kérvény véleményezés végett az egyesületnek megküldetett. A közgyűlés a vásárok szaporítását nem véleményezi s utasíttatni kéri a községet, hogy még a mult század elején megállapított helypénzszedési szabályzatát a mai kor követelményeinek megfelelően alakítsa át. Az Egyesület feliratot intéz a kormányhoz a Görögországból behozott mazsolaszőlő eddigi vámjának tentartása iránt, nehogy a vám leszállításával Ausztriában az édes borok készítése megkönnyittessék. Szintén felirat intéztetik a kormányhoz az uj telepítési és birtokfeldarabolási törvényjavaslat VII. §-a sérelmes rendelkezéseinek megváltoztatása iránt. A G. E. a földmivelési minisztertől államsegélyt kért, a miniszter aconban a kérelmet megtagadta, mert az egyesület tavalyi költségvetése felesleget tüntet fel. A Nován és Tárnokban tartandó szőlőoltási tanfolyamokra vonatkozólag a miniszter akként intézkedett, hogy az állami szakközegek & tanfolyamnak 1909/10. években való megtartására utasíttattak. A novai kisgazdák tanulmány útjára a miniszter 400 K államsegélyt engedélyezett, oly feltétellel, hogy e célra az egyesület szintén ugyanannyit költsön. A közgyűlés a 400 K segélyt megszavazta arra az esetre, ha legalább 40 résztvevő jelentkezik. A muravidi háziipari telepnek háziipari szöj vetkezetté való szervezése iránt az egyesület a j lépéseket megteszi. A szervezési munkálatokat i Sárközy Viktor g. e. titkár vezeti s abban i részt vesznek Keller Gyula háziipari miniszteri megbízott, Szenteh Dezső csáktornyai gazdasági szaktanár és Cséplő Ernő, a Balatoni Szövetség titkára. Koller István és Elek Ernő indítványa folytán feliratot intéz az egyesület a belügyi ós földmivelésügyi miniszterekhez a oigányügy rendezése, továbbá az oltóanyag-termelő intézeteknek állami kezelésbe vétele, vagy legalább hathatós ellenőrzése iránt. Ezenkívül a közgyűlés még több folyóügyet intézett el, amelyek részletes ismertetése jövő számunkban következik. Hivatalos rovat. Zalaegerszeg városa tulajdonát képező „Fehérképi" korosmát 1909. évi október hó 1-től 1913 december 31-ig terjedő időre bérbe adja. A zárt Írásbeli ajánlatok f. évi augusztus hó 31-ik d, e. 10 órájáig a polgármesteri hivatalban adandók be, a bánatpénz pedig a városi pénztárnál helyezendő letétbe. A szóbeli árverés f. évi aug. hó 31-én d. e. 10 órakor fog a városhoz tanácstermében megejtetni. Kikiáltási ár 2000 korona, melynek 10°/

0-a bánatpénzül leteendő. Feltételek Breun Zoltán városi II. aljegyzőnél betekinthetők, az érdeklődőknek pedig kívánatra megküldatnek. II. Az 1885. évi XLIV. tc. 36. §. a pontja alnpján ezennel felhívom az adózó közönséget, hogy azok, kiknek adókiskönyvében az 1909 évi adók még előírva ninosenek, ennek előiratása végett f. évi augusztus hó 22-étől 30-ig terjedő ideben a városi adóhivatalban jelentkezzenek. A mulasztók a hivatkozott törvény alapján 2—10 koronáig terjedhető pénzbirsággal sújtatnak. Zalaegerszeg, 1909. augusztus 16-án. Dr Korbai Károly polgármester. Soproni kereskedelmi és iparkamara köréből, A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur f. hó 3-án 51.298/1909. sz. alatt kelt rendeletével a pécs-varasdi állami közutnak Nagykanizsa és Kiskanizsa közti szakaszán létesítendő kő- vagy aszfaltburkolat elkészítését 52.358 K 37 f összeg erejéig engedélyezte. Az ajánlatok beadási határidője f. évi szeptember hó 16-ikának délelőtti 10 órája. A részletes feltételek a zalaegerszegi m. kir. államépitészeti hivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. ÍL A pécsi m. kir. posta ós távírda igazgatóság egy Csáktornyán építendő postaház céljából a m. kir. kincstár által megvett telken levő régi városház épület lebontására, anyagának megvételére és elhordására vonatkozólag árverést hirdet. A munkálatok elnyerése iránti ajánlatok „A posta és távirdahivatalnak Csáktornya" oimzendők e legkésőbb 1909. évi augusztus hó 25-én d. u. 6 óráig benyújtandók. Ugyancsak fent emiitett igazgatóság pályázatot hirdet a csáktornyai postaház építésére és ezzel összefüggő munkálatokra. Ajánlatok a pécsi m. kir. p. igazgatóságnál legkésőbb 1909. évi szeptember hó 14-én déli 12 óráig benyújtandók. Érdeklődőknek részletesebb felvilágosítással is szolgálhatunk. Sopron, 1909 évi augusztus 12. A kerületi kereskedelmi ét iparkamara. H irek. Szent István napja. A magyar nemzet kegyeletes ünnepet ül minden esztendőben első szent királya emlékezetére. Majd egy évezred mult el Szent István sírja felett s a muló századok az erős szent jobb által elvetett magból erős tölgyet neveltek, amely dacolt az idők viharaival, ellenség támadásával, naggyá növekedett azon a földön, amelyet a magyarok első királya hódított meg a nyugat eszméinek s a nemzet most is azon az uton halad, amelyet az ereklyeként ránk maradt jobb kéz egy ezredév után ma is mutat. Szent István ünnepe a nyugoti civilizáció befogadásának, a honfoglalás befejezésének emlékezete. Nem a mult hagyományaiba való eltespedés uralja a Szent István jobbjához zarándokló nemzet lelkét, hanem a nemzeti öntudat, a jövőbe vetett hit erősödik meg akkor, amikor ezredéves örökségünkre büszkén hivatkozunk, mert megőriztük és megtartottuk azt, amit az első szent király reánk hagyott. István király erős jobb keze kötötte Össze a nemzetet a korona hatalmában, hogy erős legyen és be tudja tölteni nehéz hivatását, ő vezette rá a magyart a haladás útjaira s az ő szelleme bevilágít az eljövendő századok homályába, hogy biztosítsa a nemzet halhatatlanságát. Magyarország erejének, fenmaradásának fundamentumai: a nemzeti jogokhoz, az ősi hagyományokhoz való SZÍVÓS ragaszkodás s a nyugat kultúrájának ápolása. Mindkettőre megtanít bennünket Szent István emlékezete. ElsŐ nagy királyunknak köszönhette a nemzet azt, hogy a hűbériség s a foederalismus, amely szétforgácsolta, megbénitotta Európa népeinek erejét, nem tudott erőre kapni ezen a földön. A nemzet egységének érzete, tudata, amely a szent korona hatalmában testesült meg, tette képessé ezt a kis nemzetet arra, hogy századokon át tartó elnyomás, zsákmányolás, testvérharc után is magyar maradt A legnagyobb, legszebb nemzeti ünnepe tehát a magyar nemzetnek Szent István napja. A mult dicsősége és a jövő reményei ölelkeznek a nagy király emlékezetében. Visszaszáll a lélek a nemzet bölcsőjéhez s óriássá női a glóriás alak, aki nagy eszméi hatalmával s erős fegyverével államot alapított. És mikor az ő emlékének áldozunk, kifejezést adunk ősi hagyományainkhoz, ezer éves jogainkhoz való ragaszkodásunknak, amely a jövő biztositéka és alapja. Minden évben felujitjuk az emlékezetet s hódolunk neked te nagy király, akinek hatalma ezerév után is él és fentartja a nemzetet. Zalaegerszeg város hazafias kegyelettel megünnepelte az idén is Szent István emlékezetét. A házakat fellobogózták és sietett mindenki a templomba, amely megtelt az ünneplők nagy seregével. Kun Vilmos hittanár, nagy papi segédlettel, misét mondott, amelyen részt vettek az összes hatóságok, a vármegyei tisztikar, a bíróságok birói kara, a houvédhuszár tisztikar minden tagja, a tanintézetek tanárai stb. A király születésnapja. Hetvenkilenc éves elmúlt a király augusztus 18-án. Hosszú élettel és ritka szellemi erővel áldotta meg a Gondviselés az agg uralkodót, aki annyi sorscsapás, megpróbáltatás után, késő öregkorában még ma is végzi rengeteg munkáját ós viseli az uralkodás gondjait. Ezekből pedig kijutott I Ferenoz Józsefnek egész életén keresztül. Viharos időkben foglalta el trónját, az uj kor szelleme ostromolta az