Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)

1909-10-10 / 41. szám

6 » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 1909 október 3. lékezetében vannak azok az élvezetes esték, amelyeket Szalkay társulata kitűnő előadásaival szerzett. Azokból az elismerésekből, amelyekkel laptársaink Szalkayéknak adóztak, ugy tudjuk, hogy a társulat még jobban megerősödött, elő­adásai művészi nivón állnak, repertoárja gazdag. Keszthelyen a nyári idényben is napról-napra tömve volt a színház, ami ritkaságszámba megy minden fürdőhelyen s a közönség részéről a szí­nészek iránti legszebb elismerés. Nincs kétség abban, hogy Zalaegerszeg város közönsége, ugy mint a múltban, látogatni fogja a színházat, mert Szalkay társulata kielégíti a vidéki szin­művészettel szemben támasztható igényeket. A Déli vasút Zalaegerszegen. Nagyon sokan vannak még ma is, akik ugy gondolják, hogy Zalaegerszeg közlekedési viszonyain egyedül az segíthet, ha a Déli vasutat behozzák Eger­szegre. Hogy ezzel a kérdéssel véglegesen tisz­tában legyünk, kérdést intéztünk ez ügyben a Déli vasút igazgatóságához, mely bizony azt a szomorú választ adta, hogy hiába reménykedünk, a Déli vasút talán soha se szelheti át Egerszeg halárát. Ebbe teh ít bele kell nyugodnunk s most már minden erőnkkel rajta ienuünk, hogy kelet és nyugot felé létesítsünk minél előbb és minél jobb összeköttetést. Villamos vasút Keszthely és Héviz között. Régi óhaja már Keszshelynek, hogy a hévízi villamos vasút kiépüljön. A tárgyalások már régóta folynak. Most azt irják Keszthelyről, hogy a villamos kiépítése valószínűvé vált a Ganz-cég ujabb pjánlatával. A vasutat a Ganz­cég kiépítené s a városnak adná bérbe, a város pedig albérletbe adja Rebchl Vencelnek, Héviz fürdő bérlőjének. Tanitók gyűlése. A muraközi kath. tanítók Murakirályon tartott gyűlése alkalmával a tisz­tikart következőképpen alakították meg: elnök Wirt László bottornyai tanító, alelnök Fiiszár János színtmártoDÍ tauitó, jegyző Pintér László tüskeszentgyörgyi tauitó, pénztáros Mursics Lukács muraszeutannai tanító. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi önkén­tes tűzoltó-csapat parancsnoksága a következő tarialmu levelet kapta : »Magyar Országos Tűi­oltó SzövJÍÉÓg, Budapest, 1909. szeptember hó 29-én 1823/909. szám. Az Önkéntes tűzoltó­testület tekintetes parancsnokságának, Zalaeger­szeg. A folyó hó 19-én Zalaegerszegen tartott elnökségi ül's alkalmából tanusitott s-ivélyes vendéglátásért fogr.dja leghálásibb köszönetüu­ket. Bajtársi üdvözlettel: dr óvári Ferenc s. k., országgyűlési képviselő, alelaók; Breuer Szi­lárd s. k., titkár. < Örveudünk az önkéutes tiiz­oltó-testületet ért eme jól kiérdemelt elisme­résnek. A fejszámoló. Évekkel ezelőtt bámulatba ejtette az egész országot a kis Franki Móric, aki iipró gyermek korában a legkomplikáltabb számtani nűveleteket oldotta meg fejből, csodá­latosan rövid idő alatt. A kis Franki akkoriban Zalaegerszegen is produkálta ezt a kiváló tehet­ségét. A fejszámoló később eltűnt a láthatárról. Az a hir járta, hogy betegség folytán el veszhette tehetségét. E* a hir azonban nem felel meg H valóságnak, mert Franki most is a legkiválóbb fejszámoló. Óriási számokkal dolgozik s nincs ÍJZ a komplikált n űvelet, amit meg nem old. A mult héteD N:-gykanizsáu volt az immár java­korbeli Franki s ott produkálta a fejszámolást. A trachoma kötelező gyógykezeltetése. Zala­vármegye délnyugati részében már évek óta uralkodik a trachoma. Az állam és a vármegye mindent elkövettek a betegség kiirtására, de a nép nemtörődömségén, megbocsáthatatlan köny­tyeimüségén megtörött az igyekezet. A trachoma elterjedési köre még jobban kiterjedt s ujabb fertőzéseket állapítottak meg. Ez a körülmény arra icditotti Csertáa Károlyt, Zilavár megye volt alispárját, hogy a közigazgatási bizot'ság legutóbbi üiésen javaslatba hozza, miszerint a kormány a trachoma kötelező gyógykezelt sének elrendelése iránt feliratilag kéressék meg. A köz- ' igazgatási btzotság az indítványt egyhangúlag ' magáévá tette. Szociáiisták gyűlése. A nagykanizsai szociál- j demokraták mult vasáru p népgyűlést rendeztek, melynek szónoka Dr Kui.fi Z-igmond, a „Nép­s/:.va" szerkesztője volt. Kunfi zalamegyei ezii- j let és ű s li.nulmánj.-.it a nagykanizsai gimnázium­ban végezte, azu án tun ;tr lett, de állásáról kmoi.dott s a szocialisták táborába állott. A párt meghívta a >Népszavac szerkesztőjének. Kunfi ma már minden izében szocialista. Női dijnokok. A megélhetés nehézségei rákény­szerítik a nőket is a kenyérkereső pályákra s az intéző körök nem zárkózhatnak el attól, hogy lassanként megnyissák a hivatalok ajtóit is a női hivatalnokok előtt. Nem öriilönk azon, hogy az élet a nőket is rabigájába fogja, de el kell ismernünk, hogy a mai gazdasági és társa­dalmi rend által teremtett helyzet kényszerili a nőket a kenyérharcra, a férfiakkal való versengésre. El kell ismernünk azt is, hogy bizonyos munkakörökben a nők kiválóan alkalmazhatók. Ilyen az irodai munka is, amely szorgalmat és ügyességet igényel. Ezért már több vármegye, köztük Zala is, kimondta, hogy dijookokul nők is alkalmazhatók. Nagy­kanizsa város polgármestere pedig már érvényt is szerzett a modern felfogásnak s Ddutsch Terézt dijnoki minőségben alkalmazta. Egy kárpitos legény karrierje. Hogy a sors kiszámíthatatlan szeszélyénél fogva mi minden lehet az emberből, mutatja az alábbi érdekes példa. Klein Zoltán Sándor évekkel ezelőtt kár­pitos legény volt Keszthelyen. Jól értett a mes­terségéhez, szorgalmas volt, amiért megbecsülték a munkaadói. Klein azonban ne'n elégedelt meg a kocsik fényezésével, az ő lelke magasabbra vágyott. Egy szép napon hátat fordított Keszt­helynek és meg sem állt Budapestig. Ott babtista lett s annyira felküzdötte magát, hogy a babtista hivek megválasztották — püspöknek. És mint egyházfő igazgatja az egyház ügyeit és ugy mondják, bámulatot keltő bölosességgel s előre­látással. Magas egyházi állása megfelelő anyagi javadalmazással jár, amennyiben ívenként 6000 korona fizetést élvez. Brutális legény. Jámbor József kiskanizsai parasztlegény szerelmi viszonyt folytatott Varga Teréz cselédleánnyal. Mikor ennek gyümölose mutatkozott, Jámbor megijedt s arra akarta rá­beszélni a leányt, hogy menjen vele egy kis­kanizsai asszonyhoz, a ki műtéttel megszabadítja a bekövetkezendő eseménytől. A leány nem akart ráállni s bármennyire sürgette a legény, az ajánlatot elutasitotta. Végre mikor látta a legény, hogy rábeszélése mit sem használ, a leányt ugy megmasszírozta, hogy kórházba kellett szállí­tani. A legény ellen megindították a büntető eljárást. A kivándorlás. A mult hónapokban a kiván­dorlás tetemes apadást mutat, ami az amerikai rosz munkaviszonyok mellett a szeptember hó­ban életbe lépett uj kivándorlási törvény s az annak végrehajtási tárgyában kiadott belügy­ministeri rendelet szigorúbb rendelkezéseinek tudható be. A haragos testvér. Ősi szokásjogon minden ember m"gkivánji, hogy néprapjára gratulálja­nak neki ismerősök és rokonok, másképp nem is érzi magát jól. Nsmesic-i Mihály nagykai izsai lakós is várta a gratulációkat, de hiába, benki sem jelentkezett, se szóval, se Írásban. Nagy volt az e felett való haragja Mihály gazdának, s elhatározta, hogy ha máson nem, de József nevü öcesén boszut áll. Elment tehát ennek a lakására s kérdőre vonta, tiogy miért nem üdvö­zölte őt névnapja alkalmából. Ez mentegette magát, de Mihál/ gazda nem elégedett m°g a magyarázattal, hanem kést rántott és azzal ron­tott öccsére. Ebből p irázs verekf-dés támadt, miközben a haragos Mihály betörte József öccse lakásának ablakait. Az esetuek a bíró­ságnál lesz a folytatása. A EZÜret. A mult hét elején oly rohamosan kezdett rothadni a szőlő, hogy a szüretelést ál­talánosan meg kellett kezdeni. A rothidás vár­megyeszerte fellépett. Kölönösen a korai fajok, mint az ezerjó és mézes, teljesen megrothadtak. A gazdák tehát siettek megmenteni a megment­hetőf. A későbbi fajokat a vármegye legiöbb részében a jövő héten szadik. Amig a rothadó szőlőből szüretelt mustok uagyon gyenge minő­séget adn8k, addig alapos kilátás van srr-i, hogy ii későbbi szürutelések eredménye miuőség dol­gában megüti a közepes mértékér. A mennyi­ség jóval mögötte marad a tavalyinak. A keres­let nagyon tartózkodó ; az árak némileg ja vulaak. Vásári tolvaj. Muraközben közismert szarkái a vásároknak a zalaujvári tolvajok, kik a kör­nyék minden vásárjára elmennek »kenycret ke­resni*. Sokszor azonban rajta vesztenek. Igy a legutóbbi stridóváii vásár alkalmával, Csütör­tökön egy tolvaj társaság jött el Zalaujvárról, hogy ott a zavarosban halászhassanak. A tár­saság egyik tagja, Hajdiuyák Mihály azonban rajta vesztett, mert Zambovits Bálint viziszent­györgyi lakos, kinek erszényét 180 K pénzével együtt ellopta, feljelentette. A stridóvári osend­őrők el is fogták éppen akkor, midőn már menekülni akart. Vallomása szerint többen vol­tak cinkosai, de a többinek sikerült idejekorán megszökni. Földrengés. Nagykanizsáról irják, hogy 8-án délelőtt 11 órakor a város területén földren­gést éreztek. Két hullámos földlökést észleltek, amelyek hatása azonban csak a lakásokban volt érezhető. Az utcán járó-kelők észre sem vették. Uj telefon-kapcsolatok. Tapolcza nagyközség­ben (Z da vármegye) az újonnan létesített helyi távbeszélő f. hó 1-én megnyílt s egyúttal be­vonatott a teljes balatonkörnyókbeli, továbbá a belföldi helyközi ós az alsóausztriai távbeszélő csereforgalomba. — Ugyanosak f. hó 1-én von­ták be a dunaföldvári városi távbeszélő háló­zatot az alsóausztriai helyközi távbeszélő csere­forgalomba. Állatdíjazások. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület által az ősz folyamán rendezett á'.lat­díjazások nem mondhatók sikerülteknek. A fel­hajtás — a muraközi lódijazást kivóve — álta­lában kevés volt. Muraközben a kitűzött ma­gasabb dijak tömegesebb felhajtást eredményez­tek, a szarvasmarha dijazísok azonban össze­estek a legnagyobb őszi dologidővel, ezért osak kevés kisgazda hajtotta fel állatait. Az idei díjazások tehát nem táriák fel az egyes vidé­kek állattenyésztésének nívóját; a felhajtásból általános képet nem lehetett nyerni. A muraközi lódíjazás, valamint a szentgróti járási, nagykanizsai díjazások eredméuyót már közöltük. A pacsai díjazásra 28 db tehenet, 43 db ür-zőt és 6 db borjut hajtottak fel. Dijakat nyertek üszőkért: Sípos Menyhárt Hahót (100 K), Takács Gábor Hahót (75 K), Makoveoz Sándor Orbányotfa (75 K), Hajdú János Gótye (50 K), Gönc Péier Hahót (50 K). — Tehenekért: Kustán Kálmán Pölöske (150 K), Kovács János Pölöske és Pető Antal Hahót (75—75 K), Dómján István Hahót, Sipos Menyhért Hahót, Kovács István Felsőrajk, Csóbor Péter Szent­péterur (50—50 K). — Elismerő oklevelet kap­tak : Kustán Fereno Pölöske, Nagy József Pöt­réte és Briglevics Béla Zalaszentmihály. A köveskállai állatdíjazáson jutalmakat kap­tak: Nyugoti fajta tehenükért : Sótonyi István Ságpuszta (50 K), Talabér Károly Köveskálla (30 K ért. répavágót;, Borbély József Köves­kálla (30 K), Varga Károly Balatonhegye, Kel­ler István Tagyon és Ángyán József Káptalan­tóti (20—20 Kj. — Nyugoti fajta üszőkért: Mezrioky Gábor Kővágóőrs (50 K ért. szecska­vágó), Élbert János Kővágóőrs és Orbán Ferenc Monoszló (25—25 K), Keller István Tagyon, Sövény Fereno Kékkút és Resze Gergely Bala­tonhenye (15—15 K). — Elismerő oklevelet nyertok : Zwioker Béla Dörgiose, Burgyán Lajos és Fábián Dániel Köveskálla, Furuier Ná.idor Akaii, Kéri Gyula Szeutbékálla. — Ugyanezek állatgondozói 6—6 K pásztordijat kaptak. Láz és egyéb gyengitő betegségek után a teljes egészség gyors visszanyerésére a SCOtt-féle csükamájolaj EmulSÍÓ biztosan kipróbált szer. Kellemes izü és könnyen emészthető és ennélfogva sokan vehetik, akik más szereket nem tudnak bevenni. A SCOTT-féle EMÜLSIÓ azonfelül sokkal hatásosabb is. A tisztaság ideálja. Ae Emuláló vásár­lásánál a SCOTT­féle módpzer véd- t r ^VkVrell" a legkiválóbb. be venni. A SCOTT-féle EMULSIÓ Egy eredeti üveg ára 2 K. 50 fillér. Kapható minden gyógytárban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom