Zalamegye, 1909 (28.évfolyam, 27-52. szám)
1909-10-10 / 41. szám
2 • Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1909 szeptember 26. Külső hullaszemle volt 12. Súlyos sértés bejelentetett 12. öngyilkosságot 4 egyén követett el és pedig Antalaeícs Pál 69 éves muraszilvágyi lakos a Murába ugrott; Klein Józsefné hosszuvölgyi lakos gyufaoldattal megmérgezte magát ; Kováos Lajos 59 éves nagykanizsai vendéglős agyonlőtte magát. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 7 egyén esett áldozatul, u. m. Csizmazia Istvánná 30 éves gógánfai lakos és 8 éves Erzse nevü leánya gombamérgezés folytán, Pap Karolin 12 éves sümegi elmebeteg leány vizbefulás következtében haltak meg; Vucskó István 18 éves felsőbesztercei lakos a Murába esett; Horváth Ferenc 2 éves határőrsi gyermek tókába fulladt; Weisz Béla jánosházai lakost Keszthely határában a vonat agyongázolta ; Balázs Józsefné gelsei lakost a villám sújtotta le. Elmekórnak egy esete képezte hivatalos beavatkozás tárgyát. A beteg házi ápolás alatt hagyatott. Hét éven aluli gyermekek gyógykezeltetését 23 esetben mulasztották el ; emiatt az egészségügyi hatóságok 8 felmentő és 8 elmarasztaló Ítéletet hoztak. Van a vármegye területén: 64 lelenc; 350 dajkaságba adott gyermek; 691 elmebeteg és hülye; 751 siketuéma, vak és nyomorék; 1482 kereaetképtelen árva; 1951 közsegélyre szorult. A t. főorvos szeptember hónapban felülvizsgálta a csáktornyai járásban, Muraszentmártonban, Stridóvárou, Viziszentgyörgyön és Csáktornyán a trschomás betegeket, azokat osztályozta s ezen helyeken megvizsgált.i a jegyzői hivatalokat, az iskolákat és járásorvosi hivatalt, továbbá a gyógyszertárakat. Közgazdaság. Az előző hónapok csapadékban gazdagabb időjárása a talajt a vetési munkálatok előkészítésére alkalmassá tette ugy, hogy az e hóban megindult vetési munkálatok minden fennakadás nélkül megkezdhetők és folytathatók voltak. Dacára annak, hogy a vetési előkészítő munkálatok a mult hó végén viasza voltak maradva, a szeptemberi kedvező időjárásban a vetés és az előkészítő munkálat >k megfelelő eredménnyel voltak végezhetők. Több helyütt panasz merült fel aziránt, hogy a szeptemberi szárazabb időjárásban a vetések nem tudnak kellő mértékben kikelni és fejlődni, azonban ezen baj a szeptember hó utolsó hetében leesett, több helyen szinte túlságos nagymennyiségű csapadék következtében orvoslást nyert. A vetési munkálatok e hóban még befejezést nem nyertek, azonban tekintettel a kedvező időjárásra, remélhető, hogy az őszi vetések kellő módon bevégezhetők lesznek. Az augusztus végén megkezdett sarjú betakarítás e hóban befejezést nyert. A megye több részén a saiju jobb termést szolgáltatott, mint üz előszéna, ugy hogy tekintesttel arra, miszerint a nyári zöld takarmányok még e hóban kellő mennyiségben álltak az állatok táplálására rendelkezésre, dacára a gyengébb széna és lóher terméseknek, takarmányban hiány lényegesebb mértékben a megye egy részében sem fog mutatkozni. Szeptember hó első f»'áb on a megye egyes részeiben volt ugyan némi dér, azonban ennek kártétele oly kis mértékű volt s a rá következő kedvező időjárás a legelők fejlődését oly mértékben elomozditotta, hogy ennek kartétele számottevő tényező gyanánt nem említhető. Szeptember hó folyamán a gyök és gumós növények is részben leti.karitásra kerültek. A burgonya termése a megye egyes részeiben nagyon változó. Mig et'yes helyeken a termés teljesen kielégítő, más részében a meg)ének a fellépett burgonya betegségek következtében a termés 'teljesen sikertelennek mondható. Ugy a takarmány, mint a cukorrépa, melyek szedése e hóban szintén megkezdődött, jó közepes termést szolgáltatnak. A szőlő fejlődésére és érésére a szeptemberi melegebb, eléggé száraz időjárás kedvező volt. Dacára azonban ezen kedvezőbb viszonyoknak, az elmúlt hónapok mulasztásai pótolhatók mm voltak. A termés minősége a későbbi fejlődés következtében a mult évi mögött marad.'Menynyiságileg sem üti meg a termés a mult évi mértéket, dacára annak, hogy a megye egyes légZ' iben — különösen a ieudvai járásban — a termés a mu't évit mogközeiiti. Általánosságban a szőlőtermés a mult évi mögött 30—40 százalékkal elmarad. Az állategészségügyi viszonyok a mult hóban, eltekintve a sertések között állandóan uralkodó sertésorbáuc és sertés vésztől, kedvezőknek mondhatók. Az állatvásárok forgalma az elmúlt hóban eléggé élénk volt s tekintettel a kedvezőbben alakult takarmánytermési viszonyokra, a kereslet is megélénkült. Az állatárak, melyekre a jobb takarmánytermés szintén kihatással volt, részint emelkedtek, részint erősen tartottak maradtak. A gabonaárak szeptember hóban meglehetős fluktuátiónak voltak alávetve, azonban a hó vége felé, az ez évi rosszabb termésnek megfelelőleg, emelkedő irányzattal a megszilárdu láshoz közeledtek. Közgazdasági állapotunkra lényegesebb befolyást gyakorló tényező az elmúlt hóban nem fordult elő. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy Nagykanizsa város tanácsa szeptemberben beterjesztette az állami elemi iskolák körében foganatosítandó építkezéseknek a miniszter kívánsága szerint átdolgozott műszaki okmányait. Kir. tanfelügyelő személyesen tárgyalt Nagykanizsán az összes körzetek elemi iskoláinak, nemkülönben a polgári iskoláknak igazgatóival a párhuzamos osztályok felállítása s a tanév előkészítésével kapcsolatos személyi és dologi ügyekben. A Murakereszturon felállítandó kisdedovoda tervezete a miniszterhez felterjeszte'ett. A miniszter Tapolca nagyközségnek földművesiskola felállítására vonatkozó kérelmét, arra való tekintettel, hogy ott állami vincellériskola működik, teljesíthetőnek nem találta, hanem egy önálló szaktanítós gazdasági ismétlő iskola felállítása iránti tárgyalás megindítását rendelte el. Kir. tanfelügyelő megvizsgálta a csáktornyai polgári leányiskola mellett ezen tanévben megnyitott internátust. A miniszter a Csáktornyái polgári iskolánál felállítani kért latin tanszéket fedezet hiányában nem ergedélyezte. Ez irányban Csáktornya község elöljárósága a közigazgatási bizottság u'ján fogja kérelmét megújítani. Jelentés tétetett a miniszterhez arról, hogy a pusztafai tankötelesek, az állami iskola megnyitásáig, a csáktornyai tanitóképző gyakorló iskolájában helyeztettek el. Zajk községben felállítandó áll. iskola műszaki okmányainak elkészítése s az építkezésnek mielőbbi megkezdése iránt az államéuitészeti hivatal megkerestetett. Kir. tanfelügyelő a drávunagyfalusi iskolánál a második tanteremnek berendezése és a tanító lakásnak az államkincstár terhére való kibérlése ügyében az érdekeltséggel személyesen tárgyalt. Egerszegi krónika. Rovatvezető : Pubi. Bodóné tésasszony rehabilitálása. A »Magynr Paizs* helybeli lapban Hét Aláiró, Zalaegerszegi >ellenkrónika* oiinmel, majdnem 3 hasábon keresztül foglalkozik személyemmel. Nem mondh itnám, hogy valami kedves modorban, vagy elismerő hangon, hanem inkább ugy, hogy a szatíra hangján iparkodik személyemet tönkre tenni. R ipp int hátránya az egész cikknek és ezt mindjárt bevezetőül konstatálom is, hogy a szatíra csak iparkodás marad és az egész cikk a legkiélezettebb személyeskedés, valósággal az otromba gorombaság terére ciap által. Hit, ember tényleg már többet nem is szedhetett volna össze. Da megengeduek nekem, ha óu nem azon a h ingón fogok válaszolni. Ezen a téren elismerem gyengeségemet. Tui»jdonképen — mert nem tartom ildomos dolognak azt sem, hogy valaki saját magáról irkáljon, csak a » kitartottak * nevében akartam válaszolni. Dj nem lévén a mult héten itthon, ezt már más >k megcseleki dték és egyúttal a cikkben kilátásba helyezték, hogy a rám vonatkozó részleteket nem fogom szó nélkül hagyni. Tehát kénytelen vagyok most saját magammal foglalkozni, egyrészt hogy a hót aláirót egyes tévedéseikről felvilágosítsam, másrészt, hogy kíváncsiságukat kielégítsem. Azt mondják, hogy megmagyarázhatatlan módon elneveztem magam Pubinak. Dehogy kérem! Ez már valami 10 esztendős írói álnevem. És nem is én magam adtam saját magamnak, hanem — ha tetszenek ugy hírből ismerni, hiszen m i már mindkettő előkelő nevet foglal el írod iluiuakban — Sas Ede és Biró Lajos. Még pedig abban az időben, mikor valamennyien Nagyváradon voltunk. Elég érdekes história volna, de hát ez nem ide tartozik. , Végtelenül hílás vagyok a költeményeimre mondott h >zzáértő kritikáért. Igaz, hogy ainira hivatkozni tetszenek, az »Edes anyához* oimü versem ez ideig még nincsen, ele azért ez engem mégis büszkévé tesz, hogy olyan költeményem is megríkatta önöket, amit én még meg sem irtaui. Ugy képjelem, hogy ez az elismerő szó a gorombaságok tömkelegében azért foglal helyet, mert a támadtatásomra okot adó »Körséta* oikkemben a Barossligetről kedvezően nyilatkoztam. Azt nem értem, hogy ha én városunknak hibáiról és fonákságairól irok, mért nem állítják ennek az ellenkezőjét, vagy bizonyítanák, hogy de bizony ebben tévedek, vagy bármi módon döntenék meg állításaimat, de minek belevonni ebbe a mngas színvonalú vitába az én nagy orromat. Ugyan, ugyan ! Csak nem ez akar visszavágás lenni a városnak majdnem közepén penetráns bűzt lehelő vágóhidárt ? Mert én legalább azt hiszem, hogy azt a bűzt pisze orral is meglehet érezni. Hát akkor mit bajlódnak az én nagy orrommal ? Még majd azt találom hinni, hogy önök hét aláirók nem is férfiak. Különben köszönöm, hogy a többi testrészeimnek békét hagytak. Kár volt, lássák, velem együtt a többi tisztviselő társaimat csak par »kitarlott< titulussal olyan nagyon megsérteni. Hiszen ők, szegények, nem tehetnek arrói, hogy a sors kiszámíthatatlan intézkedése iele sodorta őket. Mozgolóduak is már régtől, hogy más városba kerüljenek, mert már tovább nem akarnak terhükre lenni. De hát érdemes azért a mondjuk 0-700 fillérért, amibe körülbelül, ha nagyon sokat akarok mondani, önöknek hetüknek, az Egerszegen levő összes tisztviselők kerülnek, őket annyira elidegeníteni ? Én u^yan egy cseppet sem, de mások annál jobban éreleklődnek, hogy kik lehetnek önök, a hőt aláirók, és már körülbelül tudják is. És hi most ezek a kitartottak a világ minden kincséért sem háborgatnák megrendeléseikkel kogyes kitartólkat ? .. Lássák csak! Aki nem tud arabusul, az esik a parasztok közt lehet híres orientalista. Vagy ez akar visszavágás lenui a déli vasút építését megakadályozó bölcs suszterek felemlitéséért ? Ha meg olyan nagyoa büszkék a déli vasút építését megakadályozó eloeljikre — hallják, ez még kegyeletből is sok ! — akkor mért érzik magukat megbántva és márt mondják, hogy kifigurázom önöket azzal, mikor azt irom, hogy »méltó utódai*- Kérem, megalkuszom, csak no bántsanak. Hát nem méltó utódai! Da különben, ha Vas Gerebent olvasgatnák, annak m?gtalálnák egyik munkájában a követkéz'Sket: »Aki őseivel dicsekszik, olyan, mint a burgonya: annak is a java föld alatt van*. Aztán, ha nem tudnak védekezni az eilen, hogy a tűzoltókat olyan sehogyan se fogadták, mért követnek el velem szemben ineliszkréciót ? Mit érdekli az a közönséget, hogy én hogyan mulatok? Eí hogy jön össze a köz iigyeiv 'I az egyénnek a m igán iigye ? milyen jói van iak informálva ! ? Hit honnan tudták meg, hogy én jó ismerőseimnél, magánházaknál olyan kabarészerű dolgokat is előadok, mint a »mosogató jelenet*? Muszáj volt ezt is a nyilvánosság elé hozni ? Akkor legalább a valóság színezetével látták, volna el, inert ugy, ahogy önök m >girtak, hogy azt tőlem kázéházban vagy tudom is én milyen n}i!vános helyen látták volna, az hazugság. Iszonyúan el lehetnek ellenem keseredve, hogy a sok szemen-szedett gorombaság mellé még ezt a fegyvert is igénybe veszik. De különben, ha igaz lenne, vagyok olyan megátalkodott, hogy még csak nem is resteliuém és nyugodtan haladnék tovább e rögös földtekén, mert elvem az, hogy aki cselekedeteit a világ Ítéletéhez akarja szabni, vizet merít a szitába. Tegyünk tisztelt hót aláirók egy fogadíst.
