Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

9 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 1908 julius 19. s nem sok jót várnak a répától, hüve­lyesektől s a zöldségfélétől sem, ami a szegényebb nép téli táplálékát fogja meg­drágítani. A termés tehát nálunk általában gyenge s nehéz tél következik ránk. De még mindig vigasztalhat bennünket az a tudat, hogy Zalavarmegye földje soha sem hazudtolja meg a gazdát és ha kánaáni termést nem ad is, a kenyeret biztosítja. A szokatlan aszály mellett még az eredmény tűrhető s azokhoz a vidékekhez képest, amelyek rendes időjárás esetén bőségben úsznak, ezidén előnyben vagyunk. A mi tűrhető szegénységünk állandóbb és biztosabb megélhetési mód, mint a nagyon bő és nagyon silány évek váltakozása. Leverő tudat, hogy éppen most, ami­kor különösen a kisgazdák sorsa jobbra kezdett fordulni, egy silány termés évekre visszavet bennünket; de elcsüggednünk azért nem szabad s lemondással, józan takarékossággal kell behoznunk azt, nmit, a rosz esztendő elvett tőlünk. A vármegyeházból. Zalavármegye közigazgatási bizottsága mult bóten tartotta julius havi rendes ülését gróf Batthyány Pál főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentette, ;hogy junius hó folya­mán a csendőrség feljelentett a büntető bíró­ságok hatáskörébe tartozó bűntett és vétség miatt 234 ^egyént, akik közül a nyomozás során 29 előzetes letartóztatásba helyeztetett. A ki­nyomozott bűncselekmények legnagyobb része az ember testi épsége és vagyon ellen irányult. Kihágás miatt a kir. jbiróságokhoz 9, a köz­igazgatási hatóságokhoz 615 egyén jelentetett fel. Az aratási munka rendben folyik, az aratók között sztrájkmozgalom nem fordult elő. Orvosrendőri hulleszemle 10 esetben teljesít­tetett ; a halál oka 5 esetben vizbefulás, 3 eset­ben esés és földomlás, 2 esetben rögtöni termé­szetes halál voU.j A tüzesetek száma 14, a bejelentett összes kár 36.760 K, amelyből biztosítás folytán meg­térült 22.517 K, biztosítatlanul maradt 14223 K. A tüz keletkezésének oka 2 esetben gyujto­Etel a dobban. A gőzbika a tanyába lassan becammog. Most J már olyan maguktól járó gőzbikák is vannak, í amelyek az utón szinte megdöbbentik az embert, ; ha az akácfák alul, pihentéből feléjük tekint. Sivítanak ezek a gépek, a szaga sem kellemes egyiknek sem. A melyik olaj már a kerekein elunta magát, az adja ezt az alkalmas szagot. De azért még nem minden gép ilyen. Meg­vannak a régiek is. Amelyek még maguktól nem járnak az uton, hanem ökrök húzzák. Ez az igazi, mert amaz nem szegény embernek való. Ugyan ^emfe'sem. Egy ember nem szokta meg­verni. Oten-hatan állnak össze, hogy egyet meg­vehessenek. Ez olyan kis részvényes üzlet. A gép aztán sorra járja a tulajdonosokat, s mindenütt elcsépel. Mikor mindet bevégezte, akkor elmegy pénzért csépelni, vagy pedig részt kap a csépelt búzából. Gépész, már olyan való­ságos, nincsen hozzá, hanem valamelyik tulaj­donosnak a legényfia odafönt járt Pesten és kitanulta a masinisztaságot, amelynek különben gőzgópkeze'ó'i tanfolyam a neve. No aztán csak ugy elvégzi a dolgot, mint a valóságos masiniszta, legalább eddig nem durrant szót a gép a keze alatt. — Ha kis baja van a gépnek, vélik, ő is gatás, 6 esetben gondatlanság volt, 6 esetben pedig kideríthetetlen maradt. Amerikába szóló útlevél 6 egyén részére adatott ki, a kivándorlás a legcsekélyebb mérvű volt. Jégkár junius hóban nem jelentetett. Közegészségügy. A junius havi időjárás száraz, túlságos meleg volt, a közegészségre előnyös befolyással. A felnőttek közegészségi állapota kedvező volt; kórjelleg nem észleltetett; a megbetegedé­sek száma csekély volt. A gyermekek közegészségi állapota a mult havihoz képest nem változott, amennyiben a már muló félben volt kanyaró járvány egyes helyeken újból fellépett s mérsékelt számú huru­tos megbetegedések is észleltettek. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 18, hasi hagymáz 8, kanyaró 85, vör­heny 37, bárányhiirlő 4, gyermekágyi láz 1, hökhurut 49, járványos agy ós agyhártyalob 2 esetben. Külső hullaszemle volt 20, súlyos sértés bejelentetett 20. Öngyilkosságot 9 egyén követett el. Hegedül István 21 éves cipész Keszthelyen a Balatonba ölte magát. Kórus Józsefné 70 éves nyirvölgyi asszony a tókába ugrott. Zenkovics Forencné 50 éves gáborvölgyi lakos a Murába ölte magát. Véletlen szerencsétlenség folytán heten haltak meg. Szabó Mári 10 éves ollári, Kenes József 12 éves böröndi, Györké Ferenc 15 éves ós Györké Kálmán 12 éves szentgrót polgár városi gyermekek vízbe fúltak. Morza Péter 61 éves halápi és Tóka Józsefné 19 éves kerecsenyi lakosokat a villám ütötte agyon. Jalsovecz Jánosnó 29 éves őrségi lakos földboomlás által okozott nyakcsigolya törés következtében halt meg. Szerencsétlen szülésnél három esetben volt orvosi beavatkozásra szükség. Az anya mind a három esetben életben maradt. Elmekórnak hót esete képezte hivatalos beavat­kozás tárgyát, ezek közül egy a lipótmezei tóbolydában, egy a pécsi elmegyógyintézetbe n, egy a kaposvári közkórház elmeosztályában helyeztetett el, négy egyén pedig házi ápolás és megfigyelés alatt áll. Hét évnél fiatalabb gyermekek kötelező gyó­gyíttatása otmulasztatott 40 esetben. Van a vármegye területén 71 lelenc, 464 dajkaságba adott, 784 elmebeteg és hülye, 817 siketnéma, vak és nyomorék, 2214 közsegélyre szorult ós 2615 keresetképtelen árva. Népoktatás. Kir. tanfelügyelő jelentette, hogy a vallás és közoktatási minister rendelete foly­tán a nemzeti himnusz szövegét és hangjegyeit feltüntető falitáblákat Zalavármegye összes elemi iskoláinak megküldötte, egyszersmind figyelmez­tette a tanítókat, hogy ezen nemzeti jelvények kezelésére és megőrzésére kiváló gondot fordít­sanak ós hogy ezen nemzeti jelvények köastör­)•——^an—p» ——M^^WMMWWMI^WM elintézi. Ha pedig nagy baja vau, ugy sincs abban okos ember. I I Ahogy a szerfölött komoly ökrök a gépet a j í tanyába behúzzák, a gyerekek mind összeszalad- \ | nak a láttára. Aki a lovakat őrzi a semjéken, i az is befut, mert el nem tudja gondolni, miféle : nagy állat lehet az, amely most érkezett. (Talán 1 csak nem elefánt, akit az iskolában is taníta- i nak ?) Széles mély nyomokat vág a tanyaudvar szikes homokján a gépkerék. — Apám, mi ez? — kérdezi egy kurta férfiú. — Hát mi vóna, — mondja az apja, — masina. Az ám, csakugyan masina. Minden masina, ami furcsa és csodálatos, hogy ha a falon végig húzzák meggyullad, a gépben pedig az a csudála­tos, bogy ha szalmával alágyujtanak, akkor azon­nal forog a kereke, hogy hajtsa a cséplőt. A cséplőn pedig ismét borzasztó sok kerék van egymásba akasztva, az mind forog, lármáz, zaka­tol. Egy egész halom bucsufia, egy egész kendőnyi vásárfia nem hozott volna ilyen gyönyörűséget a gyerekeknek, mint ez a masina. Bár csak messziről nézik, mert mellőle elparancsoltatnak. Az emberek pedig tesznek-vesznek a gép körül. A legény, aki odafönt a Pestbe a masinisztaságot kitanulta, rendelkezik. Most ő az ur. Máskor az ilyenfajta fiatalember az öre- j vényi oltalom alatt állanak s az azok ellen elkövetett merénylet súlyos büntetés alá esik. Kir. tanfelügyelő junius hó folyamán meg­látogatta főispán ur őméltóságával a szoboticzai, orehoviczai, podbreszti, perlaki, zrinyifalui és nagyfalui iskolákat; elnökölt a Csáktornyái tanítóképző intézetnél megtartott tanképesítő vizsgálatokon, igazgató tanácsi ülésen és a köz­tartás részére beszerzendő anyagok ügyében megtartott versenytárgyaláson. Meglátogatta a Csáktornyái, nyirvölgyi, királylaki és határőrsi iskolákat; Tapolczán, Miksaváron és Zn'aapáti­ban a szerzetes nőktől kivette az esküt; Keszt­helyen részt vett a továbbképző altiszti tanfolyam vizsgáján; a zalaegerszegi járás főszo'gabirájával helyszini tárgyalást tartott a Budafán emelendő iskola elhelyezése és a kávási iskolai építkezés ügyében. Kir tanfelügyelő junius hó folyamán a nagy­kanizsai és liiskeszentgyörgyi iskolákat láto­gatta meg. Juniusban felterjesztettek a miniszterhez a nyirvölgyi ós szentilon ti iskolák tervei ós költ­ségvetései. Közgazdaság. Azon általános szárazság ós nagy meleg, meiy ezen hónapban uralkodott, azon reményeket, melyeket az őszi gabonanemüek kielégítő termése iránt tápláltak a gazdák, tönkre­tette. Egyes vidékek kedvezőbb helyzetétől eltekintve, ha az átlagos képet akarjuk magunknak a hely • zetről megalkotni, azt tapasztaljuk, hogy a ter­méseredmények a gabonák korai, kényszeréróse következtében ugy minőségileg msut mennyiségi­leg sokat szenvedtek s a termésátlag 6 q-nál többre búzából nem tehető. Hasonlókép a búzatermés mennyiségéhez a a rozs is csak gyenge közepes eredményt szol­gáltatott. Az aratás ez évben az abnormis időjárás követ­keztében korábban kezdődött meg: már junius hó utolsó hetében, a Péter-Pál előtti héten sok helyütt a rozs s egyeB helyeken már a buza is aratva volt. A kapás növények helyzete nem mondható szókkal jobbnak a kalászosokónál. A tengeri részben még állja a melegséget, azonban ha rövid időn belül esőt nem kap, ugy ennek ter­mése is rosz eredményt fog szolgáltatni. A burgonya fejlődésében nélkülözvén az esőt, gumót képezni nem tudott. Utóbbinak termése, különö­sen a korai fajtáknál, csak gyenge eredményre nyújt kilátást. A takarmánynemüek első kaszálása, ugy a természetes mint a mesterségei takarmányoknál, kielégítő, sőt nagy részben jó termést szolgálta­tott. A minőség is ezeknél kiváló. Sajnos azon­ban a bekövetkezett száraz időjárás a további takarmányterméseket kérdésessé tette, úgy­annyira, hogy tartani lehet tőle, miszerint a meg­gebbek előtt nem igen szavalhat, aminthogy az nem is illendő, miután amazok részén van az ősz haj és a tapasztalat. De hát itten mégis csak ő tud a legtöbbet. Ahogy aztán a szíj a kerekekbe került, a munka megindul. Valamely ember, bizonyos nevezetű Fehértói Mihály, aki részvényes a gépbe, kedvtelve nézi a gép forgásait. Lám, már füttyent is s ahogy az első kévéket a cséplőbe dobja az etető, mér­ges bugása azonnal hallatszik. A hangok hallatára az udvarban a kutya fel­üti a fejét és néhányat vakkant azon ismeretlen ellen, aki igy kiáltoz. A semjéken a tehón hagyja abba a legelést s föltekint. A tehénnek ez szokása, mert a nagy, fehér búbötcák kiváu­csiak. Ők azt is megszokták nézni, hogy az uton ki halad el, miféle kocsival és hosszasan néznek utánna. Lehet, hogy a ló sokkal komolyabb, semhogy hasonló dolgok az agyának munkát tudnának adni, lehet azonban, hogy az onnan van, hogy a ló sokat utazik. Jár kiilönfélo vidékeken a kocsi előtt, bemegy a városokba, szaladgál uro­dalmi földeken s igy előtte a gép füttyentge­tései, a cséplő dobjának mély bődülése ismert dolgok lehetnek. Nem lehet ezt tudni, mivel a lónak mindössze néhány szava van s azt is csak a járatosabb kocsisok értik. Hanem maguknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom