Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-19 / 29. szám

6 > Zalamegye, Zalavárraegyei Hirlap* 1908. julius 19. Farkas György, Horváth Károly, Saly Viktor, Fángler Gyula, özv. Simonics Mihálynó, Janzsó Sándor, Wapper Ignác, Berecsy Emilia, Sebestyén János, Kacskovics Lajos, Angyal György, Kakas Ágoston 1 — 1 K, Ács Imre, Gergácz Jözsefné, Gasparics Sándor, Lendvai Balázs, Pausa Jánosné 60—60 f, Keizer Károly 50 f, N. N., Janda Ferenc, Miklics JÓZSPÍ 40—40 f, Horváth József, Horváth Lajos 20—20 f. Összesen 57 K 34 f. A nemes lelkű adakozóknak ez uton fejezi ki hálás köszönetét az egyesület elnöksége. A városi mészárszék. A városi hatóság által felállított mészárszék az egész mult héten folytonosan üzemben volt s a közönség egyre jobban tódul az olcsó húsért. Nyolc nap alatt kimértek 12 drb. számos marhát és 14 drb. borjut. Az árak változatlanok. Elsőrendű marhahús 88, másodrendű 80, harmadrendű 72 fillér; borjú hátulja 1 K 04 f, eleje 96 fillér. Ezen árak mellett a szék nemcsak fedezi a kiadásokat, hanem haszon is marad. Katonák oktatása. Darányi Ignác földművelési miniszter a katonákat is kepeztetni óhajtja a gazdasági ismeretekben. A miniszter leirata folytán az első tanfolyam Sopronban nyilt meg, ahol tiz előadást tartat a gazdasági egyesölet katonák részére. Földműves iskola Tapolcán. A tapolcavidéki gazdakör elhatározta, hogy Tapolcán felállítandó földműves iskola érdekében mozgalmat indit. Maga a község is sorompóba lépett ezen ügyben s a képviselőtestület bizottságot küldött ki, hogy a megyénél és kormánynál lépéseket tegyen az eszme megvalósítása érdekében. Régi óhajtás válnék való, ha sikerülne az iskolát létesíteni. Utazó diákok. Régi idők hagyománya a diákok utazása. Amikor még nem volt vasút és nagyon kevés volt a pénz, a tapasztalatokra szomjas diákember a nyakába akasztott egy kis batyut s elindult a poros országúton gyalog. Akkor még patriárkálisabb volt az élet s a diák előtt megnyílt minden ajtó. Jól tartották, száilást adtak neki s Isten hírével elbocsátották. Annak idején nem volt rosz szokás a kóborlás, inert a közlekedési eszközök fejletlensége, a hírlapirodalom hiánya miatt kevés alkalma nyílott az ifjúságnak tapasztalatok szerzésére, a nagy világgal való megismerkedésre. Amint iskoláit elvégezte s helyhez kötötte a hivatás, alig utazhatott többé nagyobb távolságra. Azt se feledjük el, hogy a régi utazó diákok idősebb, fejlettebb és edzettebb szervezetű ifjak voltak, mint azok a középiskolai tanulók, akik manapság útra kelnek s hajdan az utazás célja tényleg tapasztalatok gyűjtése volt, ma pedig csak kalandos vágyak, regényes hajlandóságok hajtják a kóborló diákot az országutakra. Az utóbbi években nagyon megszaporodott az utazó diákok száma. Azonban a falusi kúriák nem oly barátságosak, az emberek nem oly bizalmasak többé, mint hajdan s a vékony pénzzel utazó diák sok viszontagságnak, kellemetlenségnek van kitéve. Rosz korcsmákban kénytelen meghúzódni, vagy ugy kell kikoldulnia egy kis vendégszeretetet. Szóval az ifjak erköicsi és testi veszedelmeknek vannak kitéve s a koldulás megalázkodásra kényszeríti őket. Ezek az okok indították a minisztert arra, hogy a diákok felügyelet nélkül való utazgatását lehetőleg korlátozza s utasította a középiskolák igazgatóit, hogy a kóborlást tiltsák el. Nyaralás. Mintha a nyaralás hóbortja kezdene egy kissé alább hagyni. Vagy talán a pénz kevesebb hozzá? Nem tudom az okot, de annyi bizonyos, hogy nem töri magát a közönség a nyaralás után. Legalább nálunk nem. Megvagyunk itthon szépen asszonyostul, gyerekestül. Le gfeljebb a szőlősgazdák \onulnak ki a hegyekre s a beteg gyomiu emberek igyekezne* Karlsbadba, mert azt hiszik, hogy ott minden rosz gyomrú és rosz májú ember meggyógyul. Néhány évvel ezelőtt még nem tartozott a bon tonhoz az itthon való nyaralás. Aki tehette, "lment valahová kényelmetlenséget tűrni, pénzt költeni, csakhogy elmondhassa itthon: hol nyaralt s néhány hétig többnek mutassa magét, mint amennyi idehaza. Sőt nyaralt az is, aki nem tehette, nyaralt is, akinek nem esett jól. A mamák otthon hagyták a gyerekeiket, a'papák a munkát, az üzletet, a gazdaságot, a megszokott kényelmet, felpakkolti.k egy csomó bőröndöt, skatulyát s elvonultak sokszor valami falusi i duba unatkozni. Valamikor persze ez nem volt szokásban. SA kisvárosi ember nem látta szükségét annak, hogy í másutt pihenjen, mint otthon. Zalaegerszegen | például nyaratszaka kijártunk a kaszaházi kertbe, l vagy a k'rancliba, levetettünk rokkot, mellényt és kugliztunk, vagy csendesen kalábereztiink egy hűs fa° árnyakában. Kijártunk a hegyekre pinceszerezni, fürödtünk a Zalában s ha éppen nagyobb kirándulásra vágyakoztunk, akadt falusi jóbarát, akinél az ember megehetett egy vacsorát. A gyerekek labdáztak, az asszonyok lekvárt főztek s uzsonáztak. Szóval szórakozott mindenki a maga módja szerint. Akiről azt hallottták, hogy fürdőn van, utána mondták : Szegény ! Mi baja neki? Lassanként az emberek arra a tapasztalatra jutottak, hogy nyaralni csak a gazdag embernek érdemes. Mert annak megvan a kényelme mindenültt, oda megy, ahová akar s nem oda, ahol olcsóbb a lakás. A középreudü emberek nyaralása azután lassanként kiment a divatból. Ezért kevés a vendég a Balaton parti kisebb fürdőhelyeken s többen vagyunk idehaza. Igaz, hogy a régi kedélyes hangulat azért nem ébred fél többé. Nincs társas élet a kertek hűvös fái alatt, csendesek a szőlőhajlékok is. Legfeljebb az uszodában látjuk egymást. Tunya rezignációval morzsoljuk le a nyarat. Az uj bankó. Tudvalevőleg julius elsején az O. M. 15. uj huszkoronás bankjegyeket bocsátott ki, amelyekről azt állították, hogy nem hamisíthatók. És ime alig mult el két hét, máris akadt hamisító, aki oly tökéletesen tudta utánozni a baukót, hogy alig lehetett kiválasztani a valódiakból. De nemcsak ezért tökéletlen az uj huszkoronás, hanem azért is, mert szinei könnyen halványodnak s a használatban megfakulnak. A sok tarkabarkaság egy bizonytalan szürke sziuné változik s ezért félnek hogy a hamisítás lábrakap. Valószinü, hogy az uj bankjegyet hamarosan kivonják a forgalomból. Lopás. Somodv Sándor Kossuth Lajos utcai vendéglős folyó hó 8-án délután konyhájába ment ki és mivel nagyon melege volt, mellényét levetette. A zsebében hordott arany óráját az asztalra helyezte s dolga után nézett. Eközben megfeledkezett uz óráról. Mikorra eszébe jutott, már csak hűlt helyét találta. Valaki véletlenül benyitott a konyhába, megpillantotta az aranyórát és elillant vele. Az óra 160 korona éltéket képviselt. Szerencsétlenség a vasúton. Az Ukk—csáktornyai vasútvonalon dolgozó munkások a Türjeötvösi szakaszon homokot szállítottak apró páiyakoosiiion. Két ilyen pályakocsi Ötvösön összeütközött, mely alkalommal Horvát VÍUCJ zalaistvándi lakós pályamuukás súlyos zuzódásokat szenvedett; főleg jobb keze sérült meg. A hatóság megindította a nyomozást annak kiderítése végett, nem történt-e valamely mulasztás. Uj nyaralótelep a Balaton mellett. A Balaton somogyi partján Kőröshegy község hitárában, Balatonföldvár és Szántód déli vasútállomás közvetlen szomszédságában „Balaton-Somos" elnevezés alatt uj nyaraló-telep létesült. A telep a kőröshegy—szántódi törvényhatósági közút mentén fekszik, a Bdatonparttól 650, a vasút állomástól 550 méternyire. Magas fekvése, tiszta levegője, valamint a közelében levő nagy kiterjedésű erdőségek elsősorban higiénikus szempontból válnak rendkívül előnyére, de kedvező azon körülmény is, hogy a magas fekvés folytán földföltöltésre itt egyáltalán szükség nincs. Eddig 34 villa építése vac tervbevéve. Leesett a kocsiról. Sipos József Baktüttős község bírája Lövinger Pál ottani korcsmáros kocsiján a zalaegerszegi bírósághoz igyekezett. Útközben, eddig ki nem derített okból, a bíró leesett a kocsiról s pedig olyan szerencsétlenül, hogy jobb kezé'„ csuklóban eltörte. A biróság helyett a közkórházba volt kénytelen menni, hogy eltölt kezét bekötöztesse. Kötelező husvizsgálat. A hivatalos lap 16-ikán megjelent száma közölte Darányi Ignác földművelési miniszternek a kötelező hm vizsgálatról és közvágóhidakról szóló rendeletét. A rendelet augusztus hó 1-én lép életbe. A rendelei, két főrészből áll. Az első az általános határozatokat tartalmazza s kioktatja a törvényhatóságokat, nagyközségeket és kisközségeket a második főrészben foglalt iutézkedések keresztülvitelónok módjairól. A husvizsgálati teendők ellátására olyan helyeken, a hol husvizsgálóku! sem állatorvost, sem emberorvost alkalmazni nem lehet, ! a miniszter a községi jegyzői iroda valamelyik ' tagjának husvizsgálóvá való kiképeztetését ajánlja. A második rész tizenhárom cimből ós százhúsz szakaszból áll. Az első ciin a közvágóhíd ikről, a második a husvizsgálókról, a harmadik a busvizsgálók képesítéséről, a többi a levágásról, i levágott állatok busának és szerveinek vizsgálatáról, a vágólajstromokról és a marhalevelekről, a mészárszékekről és a hus árusításáról, a hatósági husszékckről, a husnemüek és hústermékek elkészítéséről és elárusításáról, a szárnyasokról, halakról és vadakról, a hus belföldi szállításáról szól. A tizenkettedik p.iragrafus a büntető határozatokat, a tizenharmadik a záró határozatokat foglalja magában. Részletesen elmondják a rendelet 75—82. szakaszai, milyen hust mondhat a husvizsgáló a közfogyasztásra alkalmasnak. Nem alkalmas közfogyasztásra az egész állati test, ha az állat elhullott, avagy elhullás közben leöletett, vagy meg sem született. Az emberi élvezetre alkalmasnak minősített hust mindig tiszta, hűvös és száraz helyen kell tartani; azt a mészárszék elé az ajtóra kiakasztani vagy másként pornak, piszoknak kitenni nem szabad. Minden mészárszékben és hente-iüzletben a hus ár egyes fajok ós lehetőleg testrészek szerint is külön e célra szolgáló táblán szembeötlő helyen jelzendő. A mészáros csak olyan hust adhat el, aminőt a vevő kér (tilos pld. juhhus helyett kecskehúst, vesepecsenye helyeit rostélyost adni). Velő, valamiut a kisebb áilatok veséje csak külön e célra szolgáló tányéron árusítható. Hússal házalni tilos. Olyan városokban és községekben, ahol nagyobb számú állatok vágatnak le közfogyasztásra, gondoskodni kell arról, hogy az emberi egészséget nem veszélyeztető, de csekélyebb értékű hus, az úgynevezett »nem mészárszékbe való* hus elárusítása cáljábói, lehetőleg a közvágóhídon, esetleg munkástelepen, vagy más alkalmas helyen >hatósági husszók< állíttassék loi. A részeg cséplő. A szomszédos Vasvármegyéből származó vend ajkú cséplő emberek vonultak keresztül a városon. Az iszonyú hőségben betértek néhány csapszékbe, a hol iddogáltak. Egyikük, Kolsmár Mihály annyira lerészegedett, hogy a Széchenyi téren összeesett. Lett ebből akkora csődület, hogy a közlekedés is fönakadt. Végre jöttek a rendőrök, akik a magával tehetetlen részeg embert bevitték a rendőrségre, a hol kialhatta a mámorát. Katasztrófak színhelye volt le^ulóob a főváros s a vidék. Tüztengerben, vagyonok romjai közt számos ember lelte halálát. B írraily mogrenditőek ezek a szerencsétlenségek, mégis milyen jelentéktelen eseményekké törpültek, ha áldozataik számát összehasonlítjuk az emberek ezreivel, akiknek élettragédiáját az idegesség és az ebből keletkezett betegségek okozzák. Pedig ha elolvasnák az „értekezés a villamos gyógymódról"' cimü könyvet s annak tanácsait megfogadnák, legrövidebb idő alatt a gyógyulás útjára térnének. Fentemlített könyvet ingyen és bórmautve küldi meg bárkinek az Elektró VitaÜzer orvosi rendelő intézet Budapest, Károly-körut 2. félemelet 50 sz. Hirdetmény. A székesfehérvári V honvéd kerület hadbiztossága a kerület területén 1908 évben megtartandó őszi fegyvergyakorlatokon résztvevő honvéd ós közöshadseregbeli csapatok részére szükséges kenyér ós lóláp cikkek biztosítása céljából a székesfehérvári állomáson 1908 julius hó 27-én nyilvános versenytárgyalást tart. A szükségletek, valamiut a részletes feltételek a ki.idott, hirdetményekből és az előkészített szállítási feltételek füzetéből megtudhatók, melyek ezen kerületi h;idbiztosségnál, valamint az V. honvéd kerület honvéd állomás parancsnokságainál betokiothetők és ezen kerület hadbiztosságánái ingyen meg is kaphatók, Ez irányban a kereskedelmi és iparkamara, továbbá a magyar mezőgazdák szövetkezete ós az országos gazdasági egyosülef, valamint a kerület területén lévő valamennyi vármegyei gazdasági egyesület az azokhoz áttett hirdetmények alapján szintén kellő fölvilágosítást adhatnak. Baleset. Vizsi László gellénházai gazdaember benziumotoros cséplőgépet szerzett magának. A gyár ugy-ahogy kioktatta a gép kezelésére, szivére kötötték, hogy csínján bánjon a masinával, nehogy bv.j érje. Vizsi megfogadta a jó tanácsot, de ugylátszik nem vette igénybe. A minap csépelni kezdett a masinával és a tr.uismissiót olyan ügyetlenül helyezte el, hogy az, működés közben le akart csúszni. Vizsi oda-