Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 27-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

8 >Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1908 julius 12. nem foglalta el. Időközben a képviselőtestület rendezte a kántor javadalmazását s a kántort is felvette a nyugdíjintézet tagjai közé. A jobb javadalom már eredményesebbá tette a pályázatot. Tizennyolc kérvény érkezett be. A mult szerdán volt a pályázók próbája. A templom zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Hangjukkal és zenei tudásukkal kiváltak Kecskés Dezső kecskeméti, Dudás Géza szigetvári, Pardeiser Gyula nagytétényi és Szentgyörgyi Sándor pápai kántorok. A képviselőtestület egyhangú felkiáltással Kecskés Dezsőt választotta meg r. kath. kántorrá. Az uj kántornak nagyon szép tenor hangja van. A tűzoltók nyári mulatsága. Önkéntes tűzoltóink tudvalevőleg mult vasárnap óhajtották idei nyári táncmulatságukat megtartani. Reggel 5 órakor a zenekar ébresztőt játszott a város több utcáján, a mííküdő tagok néhánya pedig diszkaput készített a Rozenkrancz kert bejáratánál. Nagy volt a készülődés városszerte. Délután 1 órakor hatalmas felhők vonultak föl a láthatáron, csakhamar megnyíltak az ég csatornái és zuhogni kezdett a zápor, mely mintegy 3 óráig tartott. A hogy a vihar megszűnt és a nap kisütött, a tűzoltó csapat a kereskedő ifjakkal, kik a rendező bizottságnak tagjai voltak, hangOB zeneszó mellett kivonult a táncmulatság színhelyére. Alig hogy kiértek, újból ' esni kezdett ugy, hogy a mulatságot megtartani j nem is lehetett. — Az a néhány vendég, aki , megjelent a mulatságon, kedvetlenül távozott. A • kibocsátott meghívók szerint a mulatságot ma • tartják meg. [ A zalaegerszegi munkás egylet araió mulatságának bevétele volt: 1. jegyek eladásából: 1 144 K 20 f, 2. felülfizetésekből: 41 K 60 f, j összesen: 185 K 80 f, melyből levonva a 80 ! K 16 f kiadást, maradt tiszta jövedelem 105 j K 64 fillér. Felülfizettek: Ozv. Inkey Kálmánné, gróf j Batthyány Pálné 10—10 K, Kaszter Sándor 5 K, dr Kele Antal 4 K, Tölli István 2 K, Lázár Antal 2 K, Farkas Lajos, Pollák Ede, Gerencsér Ernő és dr Fürst Béla 1—1 K, Füleky József, ilj. Horváth István 60—60 f, Breiner Fülöp, Zsallár János, Fendrik József és Nemes Ferenc 40—40 f, Pálfi István, Kulcsár Sándor, Ciráki István, Németh József, Szűcs György, Rózsa Károly, Marai János, Feloser Imre, N. N. 20-20 f, összesen 41 K 60 f, mely szives felülfizetésekért köszönetét fejezi ki az elnökség. Rohitech legrégibb vendége. Kőnigmayei János n< szelei földbirtokos, vármegyénk közéletének tisztelt és rokonszenves alakja 1858 óta, tehát kerek félszázadon át minden nyáron felkeresi Robitsch fürdőt. Az igazgatóság . kedves figyelemmel ünnepélyessé tette az ötvenedik évfordulót s régi vendégének jubileumot rendezett. Kőnigmayer János szállását fellobogózták s gazdagon feldiszitették. Az igazgatóság üdvözölte a jubilánst s egy szép ezüst serleget és a fürdőt ábrázoló akvarellt nyújtott át neki. Kőnigmayer János nagylelkűen hálálta meg a kedves meglepetést s az ünnepély alkalmával helyi jótékony célokra 300 koronát adományozott. Megnyílt a városi mészárszék. Tegnap reggel megnyilt a városi mészárszék a város tulajdonát képező régi ovoda házban (a rendőrkapitánysággal szemben.) Kisérletképen egy hatalmas ökröt fs egy borjut vágtak le. A közönség valósággal ostrom alá fogta a széket s Kucsera Antal üzletvezető nem győzte a kiszolgálást; hamarosan be kellett állítani egy segédet s egy mészáros tanoncot. A borjúból egy óra alatt semmi sem maradt s a marhahús is délig majdnem teljesen elfogyott, estig pedig az egészet kiárusitották. A városi mészárszéknek nemcsak árai nagyon mérsékeltek, har.em a kiárusított hua is elsőrendű, amilyenben ritkán volt eddig része a zalaegerszegi közönségnek, miután a vágóhídon legtöbbnyire tehenek és tejfogu állatok kerültek levágásra. A városi szók még akkor is nagy előnyben lenne, ha nem adná olcsóbban a hust, mint a mészárosok. Nagy előny különösen a szegényebbek részére az, hogy a hus osztályozva van s a tüdő máj és levesnek, pörköltnek való hus olesóbban kerül eladásra. A tegnapi árak a következők voltak: elsőrendű marhahús 88 fillér, másodrendű 80 í, harmadrendű 72 f tisztitatlau vesepecsenye 1 K 04 f, teljesen tisztított 2 K, tüdő 32 f, máj 36 f, borjúhús eleje 96 f, hátulja 1 K 04 í. ] A soproni kereskedelmi és iparkamara mult | héten tartott közgyűlésében tárgyalta Spiegel j Szigfrid alelnöknek az önálló nemzeti bank mel- ' let való állásfoglalásra vonatkozó indítványát. ! Az inditvány azt célozza, hogy a kamara felirat- , ban kérje a kormányt, hogy 1910-ben ne ujitsa meg az Osztrák-Magyar bank szabadalmát, hanem tegye meg az előkészületeket a magyar nemzeti banknak 1911-ben leendő felállítása iránt. A közgyűlés egyhangúlag az önálló bank mellett nyilatkozott ugyan, többen azonban a kereskedelem érdekeit féltik attól, ha a jegybank a teljes gazdasági elkülönítés előtt ketté választatik. Hosszabb vita után a közgyűlés az indítványt tekintélyes többséggel elfogadta. — Forster Gusztáv soproni kereskedő feltárta a közgyűlés előtt a Franck H. és fiai osztrák pótkávé gyár visszaéléseit. A cég ugyanis Kassán is állított fél gyárat a kieszközölte, hogy gyártmányain a magyar eimert használhassa. A Franck H. és fiai cég emellett a „honi ipar"' felírást is használja és pedig nemcsak a Kassán előállított dobozokon, hanem a Linzből szállított áruin is. Azon helyekre, amelyek közelobi) esnek Linzhez, mint Kassához, nem is küldenek Kassáról árut, hanem Ausztriából. És jönnek a magyar cimeres, „honiipar" jelzésű dobozok Linzből Zalavármegyébe is, ahol egy kiváló pótkávégyár, a „Pátria" működik. Pedig a nagykanizsai pótkávégyár tnindeu izében magyar. — A kereskedelmi és iparkamara közgyűlése konstatálta, hogy a "Heinrich Franck Sőhne" cég átlépte a tisztességes verseny határait s felkéri a miniszterelnököt, hogy az osztrák cégtől a magyar címer használatának jogát vonja meg s a kereskedelmi miniszterhez felír, hogy a magyar fogyasztó közönség félrevezetésének vessen gátat. A határozatot közlik az összes kereskedelmi és iparkamarákkal. Képkiállítás. Balatonfüredről irják, hogy Medvey Lajos középiskolai rajztanár,jónevü festőművész Balatonfüreden a gyógvteremben tájkép kiállítást rendezett. Témái a Balaton partjáról valók s a magyar tenger bűbájos részleteit művészi felfogással adják vissza. Vasuttervek. Zalavármegyében a legutóbbi időben annyi vaButterv merült fel, hogy szinte kétség fogja el az embert: vájjon képes lesz e a vármegye közönsége és az érdekeltség a szép terveket megvalósítani. Mert nngy teher hárul ugy a vármegyére, mint az érdekelt vidékekre minden uj vasúttal s a községek tuáris nyögnek a közterhek súlya alatt. Közgazdasági életünk rohamos fejlődése folytonosan uj beruházásokat, uj áldozatokat követel. Nem zárkózhatunk el uj vasutak építése .elől sem, de minden lépésnél nagyon meg kell fontolni: meddig mehetünk anélkül, hogy a polgárság teherviselési képességét a végletekig próbára ne tegyük. — Kétségtelen, hogy mindegyik uj vasutterv életbevágó érdekeket érint. A Zalaegerszeg-zalalövői vasútra égető szüksége volna a vármegye székvárosának, hogy a Körmend felé gravitáló forgalmat ide terelje s rövidebb összeköttetést kapjon Gráz felé. Ennek a vasútnak a financirozása azonban nagyon nehéz, mert a közvetlenül érdekelt vidék kicsiny, Zalaegerszeg pedig képtelen megadni azt a 150.000 koronát, amelyet az engedélyes a vasút kiépítéséhez szükségesnek tart. A képviselőtestület kijelentette, hogy 50.000 koronával kész a vasutat támogatni, de ezt a határozatot is megfellebbezik, mert a város képviselőtestületének több tagja nem hive a zalalövői összeköttetésnek, hanem a közvetlen összeköttetést óhajt Körmenddel. — A Letenye-nagykamzsai vasút szintén elsőrendű fontossággal bir a vármegye nagy és eddig elhanyagolt vidékére. Remélhető, hogy ezt a vonalat ki is fogják építeni minél előbb, mert az érdekeltség a legmesszebb menő áldozatkészséget tanúsítja s a vármegye sem zárkózik el a segélyezés elől. — Az AlBÓlendva muraszombati vonal, amely mindössze 32 kilométer és 3.2000.000 koronába kerülne, caak természetes folytatása volna a Körmend-muraszombati vasútnak. Az akció már régebben megindult s a zalai érdekeltség szintén felkarolta az eszmét. A finánciális nehézségek azonban itt is nagyok. A terep vizenyős, a sok töltés, műtárgy és magas építmény erősen emelik | a költségeket. Magától Alsólendva községtől I 100000 koronára számít az engedélyes, az I alsólendvaiak pedig természetesen félnek ekkora | uj tehertől. — Szóval életrevaló tervekben nem volna hiány, gazdasági erőnk azonban annyira korlátolt, hogy a terveket csak hosszú idő alatt leszünk képesek megvalósítani. A községek jövödelme csak nagyon lassan fokozódik, mig a terhek rohamosan nőnek s az igények, rettenetesen emelkednek. Éjeli szolgálat a távirdán. A m. kir. kereskedelemügyi minister elrendelte, hogy a hol az aratási munkálatoknak akadálytalan végzése szempontjából szükséges, a kir. postahivatalok éjeli szolgálatot tartoznak teljesíteni. Ez irányú megkeresések az illetékes posta és távirdaigazgatósághoz intézend'ík a polgári hatóságok részéről. A Balatonpartrói. Julius elején megnépesedett a Balaton partja. Jobbára megteltek a fürdőhelyek, ámbár néhol kevesebb a fürdővendég, mint tavaly. A zalai part egyes helyei látogatottság tekintetében határozottan visszaesést mutatnak, míg a somogyi partra nagy a tudulás. Keszthelyen sokkal kevesebben vannak, mint lavaly s a kisebb falvak sem dicsekedhetnek a szokásos látogatottsággal. A Zalai part egész hosszának fellendülése a vasút megnyitása után bizonyosan be fog következni s ha a vidék természeti szépségeit ki tudja aknázni, gyorsan tul is szárnyalhatja a túlsó partot. Az aratógép. Ki ne hallót volna gyerekkorában arról a csodálatos gépről, amelybe belehajtják a hizott disznót s a masina ugy feldolgozza, hogy a uéhai sertés kalbász, sonka és cigánypecsenye alakjában p >tyog ki belőle. A kalászos növények betakarítása körül már odáig értünk, hogy a gép learatja, marokba szedi és kevékbe köti a butát; kicsiny híja, hogy ki nem csépli s lisztté őrölve mindjárt zsemlyét nem süt belőle. Hja a mai sztrájkos világban a technika arra törekszik, hogy lehetőleg nélkülözhetővé tegye az emberi kezet. így például a Wood féle amerikai aratógép, amelyet h mult héten mutattak be a keszthelyi gazdasági akadémia hallgatóinak, egy nap learat tiz kat. holdat s a kalászost tökéletes kévékbe kötve hagyja maga után. Idestova tehát nem lesz már arató sem s a kasza csak olyan ritkán kerül kézbe, mint a hadaró C3ép. Öngyilkosság. A Brüll Mór tulajdonát képező téglaégetőnél dolgozik Nagy József téglás. Szorgalmas munkás, csak ugy ég a munka a keze alatt. A mint már szokás, egy nő segédkezik neki a téglavetésben. Történetesen csinos az a nőszemély, a ki véletlenül Nagy mellé került az idei nyáron. Nagyné asszonyom, nem tudni okkal-e ok nélkül-e, rosz szemmel nézte férjének a leányhoz való barátságos modorát. Gyakran szemrehányást is tett e miatt Nagynak, a ki azonban csak :i osolygott az asszony féítékeuykedéeén. Mult szerdán megismételte az asszony a szemrehányást, a miből szóváltás támadt. Nagy ekkor egy kis szíverősítő után látott és mikor már jól felöntött a garatra, azt a kijelentést tette asszonyának, hogy most megöli magát. Bement a szobába, borotvát vett elő és azzal el akarta vágni a nyakát. Az asszony ideje korán észrevette férje gonosz szándékát ós meghiúsította azt. Nagy sebesülése nem volt életveszélyes és hozzátartozói ápolás alá vették; mindazonáltal végrehajtotta sötét tevét, mert egy alkalmas pillanatban kiszökött a szobából s a konyhában felakasztotta magát. Mire észrevették, már halott volt. Felborult szekér. Skublics örökösök zalaszentmihályi gazdaságában az aratók részére vizért mentek kocsival a határban levő forráshoz. Hogy gyorsabban menjen a munka, két arató leány is ment a kocsival. Munkájukat elvégezve felültek a kocsira s dalolásba kezdtek. A lovak megijedtek s felborították a lajtos kocsit. Az egyik leány oly szerencsétlenül bukott le, hogy a vizzei telt hordó alá került s ez összezúzta, a másik leány esésközben a sarlót is belevágta társának a fejébe. A szerencsétlen Sabján Magda halállal vivódik. Éjeli IÖVÖIdÓzé3. Lövések zaja riasztotta föl a mult éjelek egyikén a Munkácsy-uto i békés lakóit. Smeller József petendhegyi lakos bejött a városba és bement egyik korcsmába, hogy kimulassa magát. Jól beborozva a Munkáceyutcai nyilvános házba akart bemenni, de a már nagyon ittas embernek megtagadták a belépést. Smeller ismételten bebocsátást követelt és mikor látta, hogy nem juthat be, revolvert vett elő s azzal négy izben a folyosó ajtajába lőtt. Egyik golyó be is hatolt, da szerencsére seukiben sem tett kárt, három azonban az erős tölgyfaajtób;m akadt meg. — A rendőrök a lövöldöző atyafit