Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)
1908-05-24 / 21. szám
összerakta s a nyakában lógó zacskóban őrizte. Erre a zacskóra fájt a foga Illés Vendelnek. Április elején magához hivatta az alig 15 éves Szekeres Istvánt, akit felbiztatott, hogy a koldusasszony keservesen szerzett pénzét kaparítsa meg. Megadta neki a módot is hozzá. Ugy beszélték meg a dolgot, hogy Illés Vendel nyitva hagyja az ajtót, Szekeres István pedig éjszakának idején belepózik a koldusasszony szurdékjába, lekapja nyakáról a zacskót ós elfut. Igy majd senki sem tudja meg, ki volt a tolvaj. A jól kieszelt terv azonban nem sikerült, mert a Szekeres fiu becsületes anyja megtudta a becstelen szándkot s a fiút egész nap őrizte. Harmadnap Illés Vendel újra közelébe férkőzött Szekeres Istvánnak s most már arra biztatta, hogy az uton lessen rá az öreg asszonyra, azután vegye el a pénzét. A fiu ráált a gonoszságra. Egy fütyköst vett magához, kiment a bödeházai útra s várta Berke Lidiát. Jött a koldusasszony lassú tipegéssel. Egyszerre rákiáltott Szekeres István, aki bottal rohant feléje, megragadta, leteperte, elvette a pénzét és haza szaladt. Otthon anyja rögtön észrevette, hogy a fiu izgatott, kikutatta, elvette tőle a rabolt pénzt s átadta az elöljáróságnak. A főtárgyalást Dr Degré Miklós kir. törvényszéki elnök vezette ; szavazó birák voltak Skóday Aurél és Sperlágh Géza; jegyző: Fülöp Jenő. A vádhatóságot Dr Rézler Kornél kir. ügyész képviselte, a vádlottakat Dr Obersohn Mór és Dr Berger Béla ügyvédek védelmezték. Esküdtek : Krajczár Imre, Ujlaky Béla, Tamásy János, Vendel János, Magyar Lajos, Persaits József, Takács Gyula, Na<;y József, Németh Sándor, Vukovics Pál, Kis Gábor, Lukács György, Schmiedt Pál és Weisz Lőrinc. Az esküdtek Szekeres Istvánt lopás bűntettében, inig Illés Veudell mint ennek felbujtóját mondták ki bűnösnek s a bíróság — az enyhítő körülmények figyelembe vételével — Szekerest 4 heti, Illést pedig 6 heti fegházra ítélte. Az ítélet jogerős. Harmadik nap Nemecz Ferenc bünügyét tárgyalta a bíróság. A tizenhat éves suhancot halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolta az ügyész. Január 28-án Nemecz Ferenc a filóczi korcsmában mulatott. A virtus annyira ágaskodott benne, hogy kiállott a korcsma ajtóba s tele torokk.il hívta páros viadalra a fegyverfogható ifjúságot, mondván: „Ide jöjjön, a ki engem meg akar verni." Miután azonban a berúgott gyerkőcöt senki sem akarta megverni, nem is ment oda senki. De Nemecz minden áron verekedni akart, tehát Oslai Ferenchez ugrott s azt megragadta. Oslai azután ugy oldalba lökte, hogy elesett. Nemecz most már lovagias kérdést csinált az ügyből. Nyitott bicskával rohant a korcsma előtt álló legények közé ós szúrt jobbra-balra. Akit elért, abba beleütötte a bicskát, Péntek Ferencet pedig ugy szúrta hasba, hogy egy hét múlva meghalt. A tárgyalást Dr Degré Miklós elnök vezette; szavazó birák voltak Skóday Aurél és Szirmay Béla; jegyző Dr Szűcs Zoltán. A vádhatóságot Dr Rézler Kornél kir. ügyész képviselte, védő volt Dr Hullósy ügyvédjelölt. Esküdtek: Tamáay János, Márkus Ignác, Nagy László, Vendel János, Magyar Lajos, Lőb Ignác, Vastagh János, Takács Gyula, Nagy József, Németh Sándor, Lázár József, Schmiedt Pál, Duzár István, Weisz Lőrinc. Vádlottat EZ esküdtbíróság bűnösnek mondotta ki egy rendbeli halált okozó súlyos testi sértés bűntettében, továbbá egy súlyos testi sértés bűntettében, egy súlyos testi sértés vétségében és három könnyű testi sértés vétségében s a bíróság 4 évi fogházra ítélte. Védő semmiségi panaszt jelentett be. 24 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* HivataSos-rovat. I ! Zalaegerszeg r. t. város területén közfogyasztás alá kerülő husnemüek egészségi felügyelete és ellenőrzése tárgyában az 1876 XIV. tc. 154. §. b) pontja alapján, addig míg ez érdemben jogérvényes szabályrendelet fog alkottatni, következőleg intézkedem : A vidékről közfogyasztásra szánt husnemüek behozatalát a hivatkozott törvény 2. §. értelmében és a 7. § bau foglalt következmények terhe alatt akként korlátozom, hogy levágott állapotban a szarvasmarhának legalább egynegyede, borjúnak az állattörzs fele, sertésnek pedig legalább fele hozható be a város területére, lehetőleg a tüdő, máj és lép szervekkel összefüggően s feltétlenül a mell és hashártyának lefejtése nélkül. Megkivántatik a behozott húsnak a származási hely ugyanazon bélyegzőjével való ellátása, amely a vágóhidi szemlét igazoló és szintén kötelező származási bizonyítványon is alkalmazandó. A város területére fenti korlátozással behozandó husnemüek csakis a helyi állatorvos, vagy városi tiszti orvos vizsgálata után üzlethelyiségekben vagy piacon sátrakban árusíthatók. Eltiltom tehát a város területén a vidéki tejelek s egyéb alkalmak utján kisebb mennyiségben kimért húsoknak házakhoz leendő kihordását. A más községből behozott húsok utáni szemledíj s fogyasztási adó a fennálló szabályok szerint fizetendők. Ezen rendelkezést Zalaegerszeg város területén közzé teszem e a szomszéd községek mészárosainak kézbesíttetem azzal, hogy ellene a közzététel, illetve kézbesítést követő 15 napon belül nálam szóval vagy írásban felebbezés terjeszthető elő. Zalaegerszeg, 1908. május hó 18-án. II. Ezennel közhírré teszem, hogy a hivatásos honvéd állatorvosi tisztviselőkké való kiképzés céljából a magy. kir. budapesti állatorvosi főiskolába, az 1. félévre fölvételek eszközöltetnek. A pályázat föltételei a hivatalos órák alatt hivatalomban megtekinthetők. Dr Korbay, polgármester. Soproni kereskedelmies iparkamara köréből. i. Felhívás a soproni kerideti kereskedelmi és iparkamara területén székelő összes gyár-, középés kisiparos munkaadókhoz, a kereskedelemügyi m. kir. minister ur Őméltósága által az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására rendszeresített jutalomdíjak tárgyában. Ooagyméltósága a kereskedelmi m. kir. minister ur a hazai kereskedelmi és iparkamarák együttes kezdeményezése folytán, 1902. évi december hó 11-én 60.167/VIII/1902. szára alatt kelt magas elhatározásával az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására száz, egyenkint 100, azaz egyszáz koronás állami jutalomdíjat rendszeresített, mely jutalomdíjakból Onagyméltósága »z ipari munkások számaránya alapján felállított felosztási tervezete szerint kamarai kerületünk területén hat fog szétosztásra kerülni. A jutalmazott munkások a jutalomdíjon kivül a jutalmazás tényét ós a jutalmazás indokait tartalmazó elismerő okmányt kapnak. A jutalmazások iránti javaslattétel és a jutalmak kiosztása a kereskedelmi és iparkamarák feladatát képezvén, felhívjuk a kamarakerübtünk területén működő gyárosokat, közép- és kisipa1908 április 26. rosokat, hogy legkésőbb ez év junius 15-ig közöljék a kamarával azon munkásaik névsorát, az azokra vonatkozó és a jutalomra való érdemességet bizonyító adatok kíséretiben, kiket a szóban levő jutalmakra érdemeseknek tartanak. A jutalomra való igény előfeltételei a következők: 1. magyar állampolgárság; 2. tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás (kapus, kocsis, gyári irodaszolga és más ily természetű szolgálatot teljesítő n jutalomra igényt nem tarthat); 3. legalább 15 évi megszakítás uólküli működés az ipari munka körében (tanonoévek beszámíthatók, évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek); 4. a rendes munkabér vagy muiikakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Mindezen feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg a munkakönyvvel vagy annak hiteles másolatával bizonyíthatók. Ugyanazon munkás a szóban levő jutalomban csak egyszer részesülhet. Az a beadvány, illetve előterjesztés, amelyet a munkaadó ipari munkása megjutalmazása tárgyában a kereskedelmi és iparkamarához intéz, közügyre vonatkozó javaslatnak tekinthető s mint ilyen az illetéki díjjegyzék 14 tétel g) pontja alatt felvett rendelkezés értelmében bélyegmentes. Ugyancsak hasonló indokból, de kizárólag erre a célra bélvegmentesen állíthatók ki azok az iratok is, amelyek a jutalom feltételeit képező körülmények igazolására, szolgálnak, az illetéki díjjegyzék 79. tétel e) pontja értelmében. Azonban az iratokra fel kell jegyezni, hogy kizárólag erre a célra állíttattak ki s hivatkozni kell a m. kir. pénzügyminiszter ur Onagyméltóságáuak 1903 évi február hó 28-án 17.455 szám alatt kereskedelmi in. kir. minister ur Ónagymóltóságához ez ügyben intézett átiratára. A munkásjutalmazásokra vonatkozó ezen iratok, visszaélések ineggátlása végett, vissza fogna* tartatni. Ullein József s. k., Kirchknopf Frigyes s. k., elnök. tiikár. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. II. A kőszegi m. kir. honvéd állomásparancsnokság nyilvános versenytárgyalást hirdet a kőszegi lőtér oroingerendáinak kicserélésére. A költségvetési összeg 6958 korona 56 fillér. Az ajánlatok benyújtási határideje f. évi junius hó Ib ikének d. e. 9 órája. A részletes föltételek a kőszegi honvéd állomáspiirancsnokság irodahelyiségébe a hétköznapokon d. e. 8—9 óra között tudhatók meg. H írok. A függetlenségi párt gyűlése. A zalavármegyei fügetlenségi párt 1908 május 31-éu délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, a »Korona« szálloda emeletén pártgyülést tart, amelyre a párt tagjainak szives megjelenését kéri az elnökség. Tárgysorozat: 1. A kiküldött bizottság jelentése é< az ezzel kapcsolatos ügyek megbeszélése. 2. Egyéb tárgyak és indítványok. A Tuiipánszövetség — Magyar Vedéegyesület rendkívüli közgyűlése. Meghívó. A Tulipán Szövetség — Magyar Védő Egyesület zalaegerszegi fiókjának Zalaegerszegen f. évi május hó 31-éu délelőtt 7,11 órakor a vármegyeháza nagytermében Sj _ J £<»eli az étvágyat és a testsúlyt. tnegsiOn: le;i 2 köhögést, váladékot, éjjeli Hzadist wj ; • i j 'rr— 1 » •. . •!•.iLiM unm MUIÉMMWM köhögés, skrofulozis. influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat te kínálnak, kérjen mindenkor „líoahe" eredeti cnomaffvdási. P. H«ffnmn-Ls Roche & €o. Basel (Svájc) Roche" Kapható ortroaj rendeletre a (yAgyazertártt* hao. — Ara Ovagenklnt 4.— korona. > . • . • 4 ... ...
