Zalamegye, 1908 (27.évfolyam, 1-26. szám)

1908-04-19 / 16. szám

6 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlapc 1908. április 19. buzgalmát, amellyel szinte felvillanyozta a társadalom petyhüdt, elernyedt idegeit egy nemes cél érdekében s szinte lázas tevékenységet vált ki a közönségből. Mindenütt, ahol urnákat állítottak az elhagyott gyermekek javára, sietett a közönség a jótékonyság filléreit az irgalmasság oltárára áldozni. A fővárosban az arisztokráoia hölgyei ültek a perselyek mellett, hogy figyelmeztessenek mindeukit az emberbaráti kötelességekre; vidéken szintén kitették a gyűjtő perselyeket a templomok elé 8 az utoákra és a gyűjtés ezreket eredmenyezett az elhagyott gyermekeknek. Húsvét második ünnepén Zalaegerszegen is gyűjtenek a liga céljaira. Egy két krajcárt kérnek a kitett urnákba a gyermekek javára. Bizonyosan nem halad el az urnák mellett egyetlen ember sem adomány nélkül. Istennek tetsző, az emberi lélek isteni eredetéhez méltó cselekedet a nyomorultak és elhagyottak segélyezése. Az ünnepet megszenteli, a lelket istenhez emeli a jócselekedet. Pártgyülés. A zalavármegyei függetlenségi 48-as párt május hó 4-én délelőtt 11 órakor Zalaegerszegen pártgy ülést tart, amelynek tárgyaij: 1. A pártszervezés előkészítése. 2. A megürült pártjegyzői állás betöltése. 3. A jelenlegi vármegyei aktuális ügyek megbeszélése. 4. Egyéb tárgyak és indítványok. Iskolai Ünnepély. A zalaegerszegi állatni polgári leányisk<^# az 1848-iki törvények szentesítésének 60-ik évfordulóját f. évi április hó 11-én délelőtt 9 órakor tartotta meg az intézet tornatermében. Az ünnepi beszédet Grész Irma tanítónő mondotta, Faller József énektanár vezetése mellett az ifjúság énekkara alkalmi dalokat adott elő. Kohonczy Elvira IV. és Ziskó Margit III. osztályn tanulók hazafias költeményeket szavaltak. A 48-iki törvények szentesítésének évfordulóját a zalaegerszegi állami főgimnáziumban megünnepelte az ifjúság. Az ünnepélyen Láng A. József tartott szép beszédet, Hut'er Lsjos és Heinoz István szavaltak s az énekkar elénekelte a himnrszt és a szózatot. Helyettesítés. Thassy Lajos zalaegerszegi járási főszolgabíró négy hétig tartó szabadságra ment s ezen idő alatt a főszolgabírói hivatalt Farkas István novai tb. főszolgabiró vezeti. Az országos függetlenségi 48-as párt kültagjául Dr Thassy Gábor, Zalavármegye t. főorvosa a mult héten felvétetett. Eljegyzés. Haerter Adám zalaegerszegi főgimn. tanár eljegyezte Jeszenszky Erzsikét, Jeszenszky Károly mezőberényi ev. lelkész leányát. Fuchs Jenő helybeli kereskedő eljegyezte Berger Zsenit Muraszombatról. Fürst Ármin Kaposvárról eljegyezte Rosenberger Jankát, özv. Neufeld Izidorné zalaegerszegi szabó nővérét. Tea estély. A zalaegerszegi karácsonyfa egylet húsvét második napján a Kaszinóban teaestélyt rendez. Kezdete este 8 órakor. Gyászhír. Özv. Rotter Jánosné szül. Polster Mária urnő 83 éves korában meghalt Zalaegerszegen. A megboldogultban özv. dr Mangin Károlyné, Zalavármegye t. főorvosának özvegye és özv. Hubinszky Adolfné édes anyjukat gyászolják. — A család a következő gyászjelentést adta ki : Alulírottak, a kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentik szeretett édesanyjuk, nagyanyjuk, és dédanyjuk özv. Rotter Jánosné szül. Polster Mária úrnőnek folyó hó 14 én reggel 3 órakor életének 81-ik évében, váratlanul történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen elhunytnak hűlt teteme folyó hó 15-én délután 3 órakor fog az ág. ev. szertartás szerint a zalaegerszegi közös sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Zalaegerszeg, 1908 április 14-én. Áldás és békfr lengjen porai felett I Karolin, özv. Fehér Sándorné, Ida, özv. Hubinszky Adolfné, Vilma, özv. dr. Mangin Károlyné gyermekei. Fehér Ákos és neje Irén, Fehér Béla, Fehér Cornélia férj. Simon Istvánué, Fehér Délinké, Hubinszky Ida férj. Alexy Gézáné, Hubinszky Cornelia, Hubinszky Etelka férj. dr Bárdió Ferencné, Erhardt Mariska férj. Dervarics Lajosné, Erhardt Gyula és neje Hangay Márta, Eihardt Zoltán, Eitner Sándor ós neje Szabó Etelka, Eitner Jenő és neje Kozáry Margit, Eitner Annu3 férj. dr Bárdió Györgyné unokái és ezeknek gyermekei, mint nagyszámú dédunokák. Weisz Mór, özv. Weisz Mátyásné fia, 36 éves korában, hosszú betegség után Zalaegerszegen meghalt. A Vöröskereszt egylet tavaszi mulatsága. A zalaegerszegi Vöröskereszt egylet juuius hó 8-án, kedvezőtlen idő esetén egy héttel később nagyszabású népmulatságot rendez a Baross-ligetben. A mulatság védnöke özv. Inkey Kálmánné úrasszony lesz. Az egylet ez alkalommal tárgysorsjátékot ia rendez, amelynek intézését egy hölgy bizottság vállalta magára. A kisorsolandó tárgyakat a mulatság előtt kiállítják. Az Országos Gyermekvédő Liga javára Farkas Kálmán órás 4 koronát küldött a karácsonyfa egylet pénztárához. A siketnémákért. Zalavármegye siketnémáit egy miniszteri rendelet a kaposvári siketnéma j intézethez utalja. Ezt az intézetet részben áUami segélyből, részben a vármegyék és községek által nyújtott támogatásból tartják fen. Vármegyénkből minden évben több siketnéma részesül az intézetbeu oktatásban. A szerencsétlenekből munkás embereket nevelnek 8 megmentik őket attól, hogy mások irgalmából éljenek. A községek, bár ezzel megszabadulnak sok nyomorult tartási kötelezettségétől, nem támogatják eléggé ezt a humánus intézményt. Ez indította vármegyénk alispánját arra, hogy rendeletot adjon ki a siketnéma intézet pártolása érdekében. A rendelet elmoudja, hogy Zalavármegye községei semmivel sem járulnak hozzá a kaposvári siketnéma intézet segélyezéséhez, dacára annak, hogy az intézet tiz évi fenálláia óta 423 szerencsétlen siketnéma gyermek részesült irás, olvasás és hangos beszédre való oktatásban és ezek között a nagyobb rész a zalamegyeiek voltak. Elrendelte az alispán, hogy minden község és város vegyen fel| évi kötségvetésébe 5 koronától 100 koronáig terjedő összeget a kap tsvári siket némaintézet céljaira. A keszthelyi kiá!lita8. A keszthelyiek kitartással és lelkesedéssel készítik elő az 1909 évre tervezett kiállítást, amelynek tervezetét már megállapították. A mult héten kaptuk meg a kiállítási bizottság által kiadott felhívást, amely behatóan ismerteti a kiállítás célját s annak beosztását. A bizottság öt főcsoportot tervez: a vizijármfívek, sport-, turista- és fürdő-cikkek osztálya ; művészeti csoport; néprajzi csoport; mezőgazdasági és ipari, halászati csoport. — A kiállításról lesz még alkalmunk bővebben is szólni. A betegpénztárak és az orvosok. Ismeretes dolog az az ellentét, amely az orvosok és a betegpénztárak között fenáll. Több helyen már sikerült ugyan a megegyezést létrehozni, másutt azonban — Zalaegerszegen is — nem lehetett az ellentéteket kiegyenlíteni. Nehogy ennek a betegek adják meg az árát, a belügyminiszter rendeletet adott ki, amelyben kötelezi az orvosokat, hogy a pénztár tagjait a rendes orvosi díjtételek mellett akkor is kezeljék, hu a pénztárral meg nem egyeztek. A rendelet igy szól: A rn. kir. munkásbiztositási hivatalnak hozzám érkezett jelentései szerint több esetbeu megtörtént, hogy az orvosok, köztük közhivatblban állók is, a betegsegitő pénztárakkal a dijazás tekintetében megállapodásra jutni nem tudván, a pénztári tagok gyógykezelését megtagadták. Fölhivom ennélfogva a címet, utasítsa felelősség terhe mellett a közhivatalban levő orvosokat, hogy ott, ahol a pénztári orvosok a betegsegitő pénztárral megegyezésre nem jutottak, vagy ahol a pénztárak és az orvosok közt létrejött megállapodáshoz az országos munkás betegsegitő és balesetbiztosító pénztár hozzá nem járult, a hivatásuk területén lakó pénztári tagok gyógykezelését mindaddig, amig ennek szüksége fennforog, a részükre törvényszerűen megállapított dijfeltételek mellett teljesíteni kötelességünknek ismerjék. Andrássy s. k. Földcsuszások a Körmend — muraszombati vasúton. A Körmend — muraszombati vasút töltésén Mátyásdomb körül veszedelmes repedések mutatkoztak, amelyeket a tavaszi esőzés erősen kimosott. Mátyásdomb mellett azután a töltés 30 méter hosszúságban meg is csúszott. Azt állítják, hogy a töltés alatt ezen a helyen forrás van, amelyet az építés alkalmával nem töltöttek el. A csáktornyai gőzmalom szövetkezet, mely a mult évi mérlegét igen szép nyereséggel zárta, a gőzmalom ós a villamos művek megvételét határozta el, mely célból részvénytársasággá alakul. Az erre vonatkozó felhívást lapunk legutolsó oldalán levő hirdetés tárgyalj i. A selyemgubó ára. A földmivelésügyi miniszter 1908-ra a selyemgubó árát a következőképpé állapította meg: I. osztályú gubó kg-ja 2 K 30 f, II. osztályú 1 K 60' f, III. osztályú 20 f. Ha a külföldi gubóárak emelkednek, nálunk is emelik az árakat. Felvétel a csáktornyai tanítóképző intézetbe. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák 20499. sz. rendelete értelmében az 1908/9 iskolai évben a Csáktornyái áll. tanítóképző intézet I. osztályába összesen 30 növendéket veszünk fel, és pedig teljes fizetéses helyre 10, féldíjashelyre 7, ingyenes helyre 4, ösztöndíjas helyre 4, bejárónak segély nélkül 3 növendéket. A teljes fizetésesek havi 28, a féldíjasok havi 14 K-t fizetnek köztartási-dij cimen az intézet pénztárába. Egy-egy ösztöndíjas havonként 12 K-t kap. Az egy koronás bélyeggel ellátott kérvényhez a következő okmányok csatolandók: 1) születési bizonyítvány, 2) iskolai bizonyítvány a megelőző évről és a f. é. értesítő; 3) tiszti orvosi bizonyítvány a folyamodónak a tanítói pályára való alkalmas voltáról; 4) hiteles községi bizonyítvány a szülők vagyoni állapotáról, a kiskorú gyermekek számáról hiteles családi kimutatás. Az I. osztályba csak oly éptestü s zenei hallással bíró tanulók vétetnek fel, akik 14-ik életévöket már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek, s akik a polgáriiskola, gimnázium, vagy reáliskola 4-ik osztályát sikeresen elvégezték. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz cimzett folyamodványokat az előirt okmányokkal együtt 1908 május 31-ig kell a csáktornyai áll. tanítóképző intézet igazgatóságánál beadni a folyamodó lakóhelyének, az utolsó posta és a vármegye feltüntetésével. Csáktornyán, 1908 április 10-én. Zrínyi Károly igazgató. Aradások. A rengeteg esőzés megduzzasztotta a folyókat, amelyek pok helyen kiléptek medrükből. Különösen sokat szenvedett a Mura melléke s Kotor községet ezidén is elborította az árviz. — Majdnem évről-évre megismétlődik a Mura kiöntése. Kotor község már évtizedek óta könyörög és panaszkodik, de a Mura sz ibályozása oly rengeteg anyagi áldozatot s oly hosszú időt igényel, hogy még sokáig kell várni, amig vészmentessé lesz az a vidék, amelyet a szeszélyes folyó meg szokott látogatni. A lakosság ugy megszokta már az árvizeket, hogy szinte nyugodtan éli át a veszedelmet. A védekezéssel nem sokat törődik, a segítséget az államtól várja s a felelősséget s közigazgatásra ós a Déli vasútra hárítja. BITUMINA tetőfedőanyag tiszta bitumenből készített valódi aszfalt tetőlemez, tartós, tűzbiztos, szagtalan kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő BITUMINÁVAL fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. BITUMINA RÉGI ZSINDELYTETŐK ÁTFEDÉSÉRE IS KIVÁLÓAN ALKALMAS. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. Gyári főraktár Zalaegerszeg és vidéke részére: BREINER BENŐ fakereskedésében ZALAEGERSZEGEN